(Kiemelt kép: Unsplash)
Történelmi jelentőségű lépésként az Amerikai Írószövetség (WGA) több mint 11 ezer dolgozója május elején „kisétált” a forgatásokról, kifejezve elégedetlenségét a stúdiók által elfogadott új streaming üzleti modellekkel szemben. Az írók azt állítják, hogy ezek a modellek több munkáért kevesebbet fizetnek nekik, csökkentik a maradványfizetésüket (ami az állandó jövedelmük egyik legfontosabb forrása) és aláássák a munkavédelmüket. A munkaügyi vita váratlan fordulatot vett, amikor a Screen Actors Guild-American Federation of Television and Radio Artists (SAG-AFTRA) szakszervezet 160 ezer előadóművésze csatlakozott a munkabeszüntetéshez, egyesítve az írók és színészek erőit az 1960 óta első közös sztrájkban. A sérelmek középpontjában a Hollywoodban a színfalak mögött évek óta zajló tektonikus változások állnak. A streaming-szolgáltatások térnyerése, az üzleti modellek változása és a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia technológiával kapcsolatos aggodalmak félelmet és bizonytalanságot keltettek az írók és színészek körében. Az MI által írt tévéműsorok kilátása, valamint a színészek testének, hangjának és viselkedésének stúdiók általi lemásolása aggodalmat keltett a szakmájuk jövőjével és az emberi tehetség lehetséges kiváltásával kapcsolatban. A stúdiók azonban kitartanak amellett, hogy Hollywood továbbra is „emberi” marad, de a szakszervezetek MI-technológia szabályozására vonatkozó javaslatait még nem fogadták el. A hetek óta tartó hivatalos tárgyalások ellenére a szakszervezetek és a stúdiók vezetői nem tudtak kompromisszumra jutni, ami a tárgyalások megszakadásához vezetett.
Ha még nem látta volna valaki a Black Mirror legújabb évadát, konkrétan a „Joan Is Awful” című epizódot, ez a színészek legrosszabb rémálmává és a Screen Actors Guild (SAG-AFTRA) sztrájkjának fura előfutárává vált. Az epizód az MI által generált képmások színészi beleegyezés nélküli felhasználásának gondolatát járja körül, ami aggodalmat kelt az előadóművészek körében, hogy az MI technológia idővel felváltja majd őket az iparágban. A kettős sztrájk hatása messzemenő. A nagy stúdiók, köztük a Paramount, a Warner, a Netflix és az Amazon most nem tudják folytatni a gyártást, mivel a szakszervezeti tagok nem léphetnek fel, és nem vállalhatnak semmilyen munkát. A projektek késése napról napra növekszik, és a hollywoodi filmipar felbomlás előtt áll. A hollywoodi vezetők most azzal a kihívással néznek szembe, hogy kreatív megoldásokat találjanak a tartalomgyártás folytatására anélkül, hogy sztrájkoló írókra és színészekre támaszkodnának. A legutóbbi nagy hollywoodi sztrájk 2007-ben alternatívaként a valóságshow-kat hozta létre. Az iparágban azonban csak találgatni lehet, hogy a vezetők milyen új ötleteket fognak kidolgozni a jelenlegi sztrájk megkerülésére. Emellett a készülő filmek marketingtervei is kaotikusak, mivel a színészek nem tudnak fellépni vagy reklámozni a filmjeiket. A filmfesztiválok és a díjkiosztók ciklusa is fennakadásokkal fog szembesülni, mivel bizonytalanság övezi az olyan eseményeket, mint az Emmy- és az Oscar-díjátadó.
Nemzetközi szinten a hollywoodi sztrájk egyszerre jelent válságot és lehetőséget Hollywood tengerentúli partnerei számára. A színészszakszervezetek világszerte szolidaritásukat fejezik ki a SAG-AFTRA-val, de a sztrájk arra késztetheti a stúdiókat, hogy többet fektessenek be a nemzetközi forgatásokba, ami egyes országokban ellentétes érdekeket teremthet. A sztrájk jövője továbbra is bizonytalan, a lehetőségek között szerepel, hogy az év végéig tart, vagy akár napokon belül véget ér, ha sikerül megállapodni. A SAG-AFTRA és a WGA szakszervezetek közötti egység fenntartása jelentősen meghatározza a sztrájk időtartamát és kimenetelét. Fran Drescher, a SAG-AFTRA karizmatikus elnöke és Adam Conover, a WGA tárgyalási bizottságának prominens tagja a sztrájk kulcsfigurái. A Film- és Televíziós Producerek Szövetsége (AMPTP) képviseli a nagy stúdiókat a tárgyalásokon. Ez a hollywoodi sztrájk jelentős pillanatot jelent a szórakoztatóipar történetében, mivel az írók és színészek egységesen kiálltak ügyük mellett, példátlan szolidaritást tanúsítva. A sztrájk jelentős hatással van a szórakoztatóipar világára, kimenetele pedig átformálhatja Hollywoodot és a munkásmozgalmat belföldön és nemzetközi szinten egyaránt. Ez a sztrájk lehetőséget teremt arra, hogy a jelenlegi szórakoztatóiparon belül tényleges változásokat hozzanak létre. Bár a mesterséges intelligenciától való félelem áll a helyzet előterében, nem ez az egyetlen oka a hirtelen sztrájknak. Vannak módok arra, hogy az MI-szoftvereket és -rendszereket be lehessen építeni az iparágba, melyek segíthetnek a szektornak növekedni és etikusan és programozottan előrehaladni. A hogyan és a miért csak idő kérdése, hiszen a tárgyalások folyamatban vannak.
Hollywood fellázadt az MI ellen?
Damoklész kardjaként fenyeget viszont, hogy a hálózatoknak és a stúdióknak aggasztó múltja van az új technológiák átvételében. 2008-ban 16,9 milliárd dolláros piacot uraltak a DVD-k és házi videók terén, de a streaming-technológiához való hozzá nem értésük és alkalmazkodásuk hiánya 86 százalékos veszteséget okozott az első évtizedben. A szórakoztatóiparban gyorsan történnek a változások: a hangosfilmek a némafilmek helyébe léptek, a televízió pedig a hálózati rádiót váltotta fel. A streaming térnyerése jelentősen befolyásolta a művészek bevételeit és a stúdiók finanszírozását, milliárdos bevételeket törölve el. E technológiai átmenetek során a stúdiók hagyományosan a „felperzselt föld” politikáját folytatták, művészek és technikusok egész generációit és az általuk létrehozott kultúrát hagyták maguk mögött. Miközben ezek a lépések magukat a vállalatokat fenntartották, mások rovására mentek. A jelenlegi technológiai fordulatban, amikor a streaming-szolgáltatók kiszorítják a stúdiók infrastruktúráját, az egyik jelentős áldozat a közepes költségvetésű film volt. Ez a finanszírozási szint lehetővé tette a filmkészítők számára a megélhetést, a stúdiók számára pedig a kockázatvállalást és az új közönség felfedezését (mindezt eddig a DVD-eladások biztonsági hálója tette lehetővé).
Amikor a fikció formálja a rögvalóságot
A Joan is Awful a Netflix sci-fi sorozatának, a Black Mirrornak a legújabb epizódja, mely egy disztópikus világot mutat be, ahol Joan, akit a Schitt Creekből ismert Annie Murphy alakít, életét Salma Hayek színésznő alakítja egy szórakoztató streaming-platformon. A szereplőket mesterséges intelligencia játssza, de az emberi főszereplőknek nincsenek törvényes jogaik ahhoz, hogy hogyan jelenítik meg a képmásukat, és vagy kevés kompenzációt kapnak, vagy egyáltalán semmit. Miután a WGA-sztrájk májusban hasonló aggodalmaknak adott hangot a forgatókönyvírókat helyettesítő mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és az aggódó alkotók, például a színészek is beszálltak a munkahelyeket elvevő mesterséges intelligenciával kapcsolatos vitába, a Black Mirror inkább valóságshow-vá vált, mint egy disztópiát felvázoló scifivé. A Black Mirror hat szériája során Charlie Brooker író a technológia társadalomra gyakorolt lehetséges következményeit vizsgálta. A Joan is Awful nem is lehetne aktuálisabb, és a korszellemet táplálja, miszerint a gépek minden foglalkoztatási ágazatban, így a szórakoztatóiparban is helyettesíthetik az embereket, beleértve az emberi színészek eliminálását is.
A deepfake technológia használata Tom Cruise, Keanu Reeves és Salma Hayek színészek képmásának létrehozására felvetette a digitális képek tulajdonjogával kapcsolatos aggályokat. A színészek szakszervezete, a SAG-AFTRA biztosítékokat szorgalmaz a hollywoodi stúdiókkal szemben, hogy megvédjék a színészek szellemi tulajdonjogait és audiovizuális képmásukat. A legnagyobb filmek némelyikében, például az Avatarban, a mozgásrögzítő ruhát viselő színészek mellett számítógép által generált képeket (CGI) használtak testdublőrök létrehozására. Tom Hanks a A Polar Expressz című filmben több, mesterséges intelligencia által generált karaktert játszott még 2004-ben, de húsz év alatt a technológia olyan szintre fejlődött, hogy a CGI-hez már nincs szükség színészekre, és ez azért aggasztó, mert a szinkronszínészeket a generatív mesterséges intelligencia is képes újrateremteni. Ez nem az A-listás színészeket fogja érinteni főként, (mert Hollywoodnak szüksége van nevekre, hogy eladja a filmeket és a tévéműsorokat) hanem a „dolgozó szürke eminenciás színészeket”, akiket le fognak cserélni, de hogyan tovább?
Harrison Ford dicsérte a legújabb filmjében, az Indiana Jones és a végzet tárcsája című opusban használt mesterséges intelligencia-technológiát: „Ha hasznos, örülök neki”” – mondta a CNN Chris Wallace-nak adott interjújában a film mesterséges intelligenciával történő „öregedésgátlási” folyamatáról. Ezzel szemben Samuel L. Jackson a Rolling Stonesnak adott interjújában azt mondta: „A jövőbeli színészeknek azt kellene tenniük, amit én mindig teszek, amikor szerződést kapok, és a szerződésben az áll, hogy »örökké« és »ismert és ismeretlen«: Én kihúzom ezt.” A hollywoodi stúdiók a színészek öregedésgátlásától kezdve az elhunyt előadók hangjának rekonstruálásáig egyre inkább a mesterséges intelligencia eszközeire támaszkodnak a produkcióik javítására. Ez nyugtalanságot kelt a művészek jogai és díjazása körül. A generatív mesterséges intelligencia használata egy színész képének, képmásának vagy hangjának a színész beleegyezése vagy kártérítése nélküli lemásolására nagy aggodalomra ad okot. Ez megkövetelné azt, hogy az előadóművészek jogainak védelme megjelenjen, hogy a jövőbeni szerződésekbe beleegyezési záradékokat építnek be. Ez az előadóművészek képmása és teljesítménye alapján történő bizonyos mesterséges intelligencia-felhasználások esetében megkövetelné a nyilvánosságra hozatalt és a kártérítést is.
A kritikusok rámutattak, hogy a hollywoodi színészek szakszervezetének sztrájkról szóló döntését egyesek erényjelzésnek tekintik, mivel a generatív MI-technológia alkalmazása várhatóan az írókat érinti leginkább. Az Amerikai Írószövetség (WGA) közelmúltbeli sztrájkja, amelyben 11.500 tag vett részt, rávilágított a mesterséges intelligencia írói folyamatban való alkalmazásával kapcsolatos problémákra. Az írók a nagy stúdiókkal folyó szerződéstárgyalások során új szabályozást követeltek a mesterséges intelligencia film- és televíziós írói felhasználására vonatkozóan. A színészekkel ellentétben az íróknak más kihívásokkal kell szembenézniük, amikor a mesterséges intelligencia megsértésről van szó. Míg ők kártérítést követelhetnek, ha művüket reprodukciónak vagy származékos alkotásnak tekintik, ez egyre nehezebbé válik, ha az MI-rendszerek rengeteg forgatókönyvből tanulnak. Következésképpen az íróknak nehézséget okoz a szellemi tulajdonjogok védelme, amikor munkájukat nagy méretű nyelvi modellek (LLM) „kaparják” ki. A ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia-rendszerek egyszerű utasítások alapján filmezhető jeleneteket tudnak előállítani, ami csökkentheti a hagyományos írók szükségességét az olyan műfajokban, mint a sitcomok. A szinkronszínészek, különösen azok, akik nem a kamerás alakításokról ismertek, szintén veszélyben vannak. A hangklónozási technológia jelentősen fejlődött, lehetővé téve bármilyen hang másolását, ami tovább veszélyezteti a szinkronszínészek megélhetését.
Hogyan lehet megvédeni a művészek munkáját?
A szerződések gyakran tartalmaznak olyan korlátozásokat, melyek tiltják, hogy a színész nevét, képmását vagy alakítását más munkában használják fel, mint amire felvették. A jogászok azonban attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia által generált előadások felhasználhatók MI-modellek betanítására, ami sérti ezeket a korlátozásokat. Az előadóművészek jogainak védelme szempontjából alapvető fontosságú, hogy a mesterséges intelligenciával létrehozott műveket több művész együttműködésének tekintsék. Az alkotók számára elsődleges szempont, hogy az eredeti műalkotásukért, valamint az abból származó későbbi mesterséges intelligencia-alkotásokért méltányos díjazást kapjanak. A tulajdonjoggal és „a mű eredeti DNS-ével” kapcsolatos kérdéseket az iparág és a művészek érdekében egyaránt kezelni kell. Az eredeti művészet felhasználásának bővülésével exponenciálisan nőnek az egyes kreatív alkotások lehetőségei. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a zenészek is kapnak jogdíjat a mintavételezett vagy összevágott zenékért, a pontos „tulajdonítás” elengedhetetlen ahhoz, hogy a művészek a végső műalkotáshoz való hozzájárulásuk alapján kapják meg a tranzakció egy százalékát. A mesterséges intelligencia nem mindenben rossz, és ha megfelelően használják, mint együttműködési eszközt, javíthatja a munkafolyamatokat. Az írók alkalmazhatnak prediktív tanulási eszközöket, hogy javítsák munkájukat és szélesebb közönséget érjenek el. A történet kulcsfontosságú elemeinek, például a karaktereknek, a beállításoknak, a cselekménynek és a témáknak az elemzésével a mesterséges intelligencia javaslatokat tehet a tartalom javítására, illetve az adott közönségtípusokhoz való igazítására. Ez a megközelítés lehetővé teszi az alkotók számára, hogy több időt szenteljenek a tartalom írására és létrehozására. Az MI-technológiák, az alkotók és a művészek racionalizálhatják a munkafolyamatokat és bővíthetik a hatókörüket. A gépi tanulás enyhítheti az ismétlődő feladatokat, a prediktív tanulás javíthatja a történetmesélést, a megfelelő hozzárendelés biztosíthatja a méltányos díjazást, az MI által vezérelt rajongói elkötelezettség pedig egyedi élményeket teremthet. A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása a szórakoztatóiparban összetett kihívások elé állítja az előadókat és az írókat. A művészek jogainak és díjazásának egyensúlyba hozása a gazdasági méltányosság biztosítása mellett létfontosságú. A Screen Actors Guild a tájékozott beleegyezés és a tisztességes díjazás követelése a mesterséges intelligencia által generált előadások esetében tükrözi, hogy ezekkel az aggályokkal foglalkozni kell. Ahogy az iparág fejlődik, a szakszervezetek, a stúdiók és a művészek közötti megbeszélések és tárgyalások fogják meghatározni a mesterséges intelligencia Hollywoodban betöltött szerepének jövőjét, az innováció és a művészek közötti egyensúly megtalálására törekedve. Azt tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia itt marad, de ahogy a „beszélő filmek” eltörölték a némafilmek korszakát, úgy az iparág is fejlődött, és a teljesítménye is sokkal jobb lett.
A mesterséges intelligencia lehetőségei végtelenek
Ennek demonstrációját szinte minden iparágban láthatjuk. Már 2017-ben a vállalkozások 83%-a úgy vélte, hogy az MI kiemelt prioritást jelent az üzleti stratégiájukban. Ma már rohamosan nő azon iparágak száma, melyek nemcsak tesztelik, hanem már sikeresen alkalmazzák is az MI rendszereket. A különböző ismétlődő feladatok automatizálásával és a nagy mennyiségű adat gyors elemzésével az MI számos iparágban számos előnnyel jár. A vizuális szórakoztatóiparban a mesterséges intelligenciát széles körben használják a felhasználók érdeklődésének és a platformon végzett tevékenységének elemzésére, hogy személyre szabott ajánlásokat nyújthassanak. Az olyan vizuális streaming óriások, mint a Youtube vagy a Netflix és sok más streaming-szolgáltatás rendkívüli munkát végeznek abban, hogy kitalálják, milyen műfaj, stílus vagy téma érdekli leginkább a felhasználót. De a személyre szabás nem az egyetlen módja, ahogy a mesterséges intelligencia segít a szórakoztatóiparon belül.
Milyen műfajú filmet készítsünk?
Itt a prediktív MI elemzi a filmekre vonatkozó történelmi adatokat és azok teljesítményét az évek során, hogy megtalálja a filmek témáinak, műfajainak és a kulcsfontosságú tehetségeknek a mintáit. Ezen információk alapján a rendszer olyan javaslatokat tesz, melyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek arra, hogy sikerfilmekké váljanak.
A forgatókönyv potenciálisan sikeres lehet?
Az MI nem tudja 100%-os pontossággal megjósolni a forgatókönyv sikerét, mivel a film sikeréhez több kell, mint egy forgatókönyv. A mesterséges intelligencia azonban a forgatókönyvek korábban feldolgozott történelmi adatai és azok teljesítménye alapján elemezni tudja, hogy a forgatókönyvben megvan-e a potenciálisan magas megtérülés lehetősége.
Melyik demográfiai csoportokra kell összpontosítani?
A film egyes jelenetei körüli hangulatot és a trailerek online fogadtatását felismerve és nyomon követve az MI képes azonosítani és megjósolni, hogy a közönség mely mikroszegmense érdeklődik majd leginkább az adott film iránt. Ez az információ jobban megértheti a célközönséget, és biztosíthatja, hogy a kommunikáció az adott demográfiai csoportra szabott legyen.
A mesterséges intelligencia segíthet a legidőigényesebb feladatok automatizálásában, mint például az alábbi három feladat.
A mesterséges intelligencia lehet a gyártás előtti asszisztens
Ami korábban órákig tartó szervezést igényelt, azt az MI ma már másodpercek alatt teljesen automatizálhatja. Például képes kezelni az összes ütemezési feladatot azáltal, hogy beolvassa a színészek naptárát, és több szabad időpontot javasol a forgatáshoz vagy más tevékenységekhez. Egy másik érdekes alkalmazás itt, hogy a forgatókönyvek olvasásának képessége lehetővé teszi az MI számára, hogy felismerje a leírt jeleneteket, és átvizsgálja az internetet a narratívának megfelelő valós helyszínek után. Ezáltal a rendezők és filmproducerek több napot és jelentős költségeket takarítanak meg, melyeket egyébként a forgatási helyszínek keresése közbeni állásidőre fordítanának.
Az MI lehet a szereposztási rendező is
Mikor castingról van szó, a tökéletes színészek megtalálása ijesztő feladat lehet. Itt a mesterséges intelligencia segíthet a casting-igazgatóknak azáltal, hogy elemzi a színészek jelenleg ismert régióit. Az MI a korábbi teljesítményük és a földrajzi adatok alapján ajánlásokat tud adni a színészeknek (például pontosan azokat a régiókat, ahol az adott színészeknek hatalmas rajongótábora van), hogy azonosítani lehessen a promóciós fókusz potenciális területeit. Az MI-képességek széles skálája a casting-csapat segítésében itt még nem ér véget. A mesterséges intelligencia segíthet a filmek promóciójában és a marketingkampányokban azáltal, hogy elemzi a közönség típusát, az adott film vagy trailer körüli hype-ot és a színészek népszerűségét világszerte.
A mesterséges intelligencia lehet filmzene készítő
A legfrissebb példa arra, hogy a mesterséges intelligencia milyen jól képes zenei mintákat azonosítani és új adatokat létrehozni belőlük a Nirvana új dala, a „Drowned in the Sun”, melyet teljes mértékben a mesterséges intelligencia generált. A Nirvana és más előadók minden egyes számának elemzésével a program kitalálta, hogyan fog hangzani az új daluk.
A mesterséges intelligenciának számos lehetősége és lehetősége van a filmkészítésben. Az MI már most is képes kitalálni, hogy mik lesznek a híres zenészek következő dalai, és képes javaslatot tenni a filmipar következő nagy dobásának jellemzőire. Ennek ismeretében izgalmas elgondolkodni az MI lehetőségein. Mire lesz képes a mesterséges intelligencia a következő 20-30 évben és azon túl? A legrövidebb válasz erre a kérdésre: talán egy jobb világot.
