A magyarországi munkaerőpiacon a munkanélküliségi ráta mintegy 3,9 százalék, a 15–24 éves korosztályt vizsgálva pedig kiderült, hogy a munkanélküliek száma 34 ezer főt tett ki (munkanélküliségi ráta: 11,1 százalék). A KSH kutatása alapján az összes munkanélküli (17,2 százalék) ebből a fiatal korcsoportból került ki, olvasható a KSH 2023 áprilisi munkanélküliségi tájékoztató jelentésében. Ezt a trendet tetézi, hogy a Z-generációs fiatalok közel fele, mintegy 47,2 százaléka, tervez az elkövetkezendő öt éven belül külföldön munkát vállalni, derül ki a Zyntern álláskereső portál felméréséből, amelyből továbbá azt is megtudtuk, hogy a fiatalok online keresnek és találnak munkát, leggyakrabban pedig a Profession.hu, Zyntern.hu portálokat, vagy a LinkedIn felületét használják álláskeresésre. A kutatást 3 000 pályája elején járó magyar fiatal töltötte ki, akik átlagosan havi nettó 322 ezer forintot gondolnak reálisnak elkérni a munkájukért. Figyelemre méltó tény, ahogyan a fiatal generáció munkaerőpiacra lépése és a szakemberhiány kérdése formálja át a hazai toborzási szokásokat. A Business Fest üzleti fesztivál, HR szakmai szekciójában erről és az új munkavállalási szokásokról is szó esett.
Fiatalos igények
Az elmúlt években az amúgy is gyors ütemű digitalizációt a koronavírus-járvány még tovább pörgette. Ennek is és a Z-generáció habitusának köszönhetően, a fiatal munkakeresők többsége ma már szinte kizárólag az online térben tájékozódik. Ezt a tendenciát követve a HR-esek és toborzók újabb és újabb digitális megoldásokat integrálnak folyamataikba. Az említett Z-generációra épített kutatásból szemezgetve kiderült az is, hogy továbbra is a legkedveltebb területnek az IT és technológia, illetve a műszaki tudományok területe számít, ahol a bérigény elvárások a legmagasabbak.
A járvány utáni időszakban, egy évvel a háború kitörése után, az infláció sújtotta mindennapjainkban továbbra is fontos, hogy pénzügyileg is megbecsülve érezzék magukat az újdonsült munkavállalók, azonban a megfelelő munkáltató kiválasztásánál a fizetési igényeken kívül más szempontok is felmerülnek. Például rugalmas-e a munkaidő, lehet-e home office-ban dolgozni, milyen karrierlehetőségeket kínál a cég, milyen messze van az otthontól vagy az is, hogy milyen a csapat összetétele. Az eredményekből kitűnik, hogy a fizetés az, ami leginkább előtérbe kerül a döntés során, azonban az sem elhanyagolható elvárása a Z-generációnak, hogy elismerjék a jól elvégzett munkáját, legyen ez az elismerés egy pár kedves szó, egy plusz szabadnap vagy év végi bónusz, de mindenképpen éreztesse a cég vele, hogy meg van becsülve.
A fizetési eredményt vizsgálva továbbá, elég markáns eltérések tapasztalhatóak a tanulmány szerint, a különböző szakon hallgató vagy már ott végzett fiatalok elvárásai között. Legmagasabb, közel 370 ezer forintos pályakezdő fizetési igényt, az informatikai, technológia területen tanulók vagy dolgozók adtak meg, míg a bölcsész hallgatók ehhez képest majdnem 100 ezer forinttal kevesebb fizetésre vágynak. A középmezőnyben találhatóak a gazdasági, a jogi és természettudományi szakos hallgatók, akik körülbelül nettó 300 ezer forint fizetést szeretnének hazavinni havonta pályakezdőként.
Bekavar a mesterséges intelligencia
A digitalizáció viszont nemcsak a munkakeresési szokásokat változtatja meg, hanem a munkaköröket is, hiszen a Chat GPT és a hasonló generatív mesterséges intelligencia megoldások már most számos szellemi foglalkozás mindennapi részéve váltak. A témával kapcsolatban Szombathelyi Sebestyén, a WHC Csoport IT vezetője arról beszélt, hogy az utóbbi időszakban egyre többször hallhatjuk a vészjósló prognózisokat, mely szerint a mesterséges intelligencia (MI) százezrek munkáját veszi majd el – jelen pillanatban azonban ettől igencsak távol állunk. Amennyiben képesek vagyunk nem fenyegető gépként, hanem egy hatékonyságnövelő eszközként tekinteni az MI-re, akkor korlátlan számú pozitív lehetőség nyílik meg előttünk. Fontos azonban figyelembe venni, hogy az új típusú technológiák használatához átalakuló és új készségekre is szükségünk van – az MI esetében ilyen például a fejlett kritikai érzék. Ha az ember nyitott az újdonságokra, aktívan fejleszti képességeit, és mer kísérletezni az MI-vel, akkor az nem lesz képes elvenni a munkáját.
Kevés itthon a szakember, külföldről kell toborozni
Miután a demográfiai tendenciák azt vetítik előre, hogy a társadalom egész Európában idősödik: 2030-ra már 55 százalék lesz az 50 év felettiek aránya a teljes lakosságon belül az EU-ban, így számos ágazatban a hiányszakmákban a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégek Európai Unión kívüli, akár távoli országokból pótolják. E miatt, jelenleg akár már egészen a Fülöp-szigetekig kell elmenniük a magyar munkaerő-kölcsönző cégeknek a potenciális munkavállalókért.
A feldolgozóipar mellett ma már a mezőgazdaság, az elektronikai ipar és az építőipar működtetése is elképzelhetetlen lenne a külföldi munkaerő tömeges alkalmazása nélkül. Csonka Veronika, a WHC Csoport Nemzetközi toborzási üzletágvezetője Boros Tündével, a Flextronics DL toborzási felelősével beszélgetett arról, hogy a hazánkban közel 7 ezer főt foglalkoztató elektronikai világcég 2017 óta foglalkoztat ukrán, míg tavaly óta immár fülöp-szigeteki munkavállalókat is. A nagyvállalat tapasztalataival kapcsolatban Boros Tünde arról számolt be, hogy mind az ukrán, mind a fülöp-szigeteki munkavállalók beilleszkedése gördülékeny és problémamentes volt, köszönhetően annak, hogy alaposan és időben felkészítették a szervezetet és érzékenyítették a magyar munkavállalókat, és nagy hangsúlyt fektettek a belső kommunikációra.
Egy másik példa, hogy a hazánkban ukrán, fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalókat is alkalmazó Continental technológiai vállalat az ukrajnai háború miatt egy teljesen új helyzetben találta magát: az ukrán kollégák körében 70-80 százalékra növekedett a fluktuáció, a dolgozók családtagjai pedig tömegesen érkeztek menekültként Magyarországra. A kialakult helyzetre reagálva a Continental a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen hosszú távú integrációs programot dolgozott ki az ukrán munkavállalók családjai számára. „A családegyesítésre, beilleszkedésre fókuszáló, átfogó programunk célja, hogy ukrán munkavállalóink és az országba érkező hozzátartozóik egy év alatt teljesen önellátó, társadalmilag integrált családokká váljanak. A program keretében első körben 100 ukrán család számára tettük lehetővé, hogy a korábbi munkásszálló helyett saját lakásba költözzenek, melyet az otthonuknak tekintenek. A gyermekek számára megszervezzük az iskolai beiratkozást, taníttatást, segítünk az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, a nyelvtanulásban, illetve elősegítjük, ösztönözzük a közösségi életet” – összegezte Kalmár Ákos, a Continental magyarországi HR vezetője.
