Évek óta visszatérő téma, hogy a robotizáció, automatizáció és a mesterséges intelligencia térhódításának következtében, valamikor tizenöt-húsz éven belül rászakad a világra a tömeges munkanélküliség, mert sok munkahely feleslegessé válik. A hét minden napján, napi huszonnégy órában dolgozó gépeink olcsóbban, hatékonyabban, gyorsabban, fáradalmakat nem ismerve végeznek el korábban az ember által abszolvált tevékenységeket.
A generatív mesterséges intelligencia 2022-es berobbanásával tovább nőttek az esetleges állásvesztés miatti félelmek. A globális közvélemény egyre nyugtalanabb a technológia munka világára gyakorolt hatása miatt. Egyre több friss adatokon alapuló tanulmány születik a témában, változatos következtetésekkel.
Az MI-vel nagy valószínűséggel tényleg meg fognak szűnni állások, az eddigi hatások azonban sokkal kisebbek, mint ahogy néhány éve többen prognosztizálták. Talán azért, mert a munkakörök általában sok feladatból tevődnek össze, és az MI inkább feladatokat, semmint állásokat automatizál. Például sokszor feladatköröket, de magát az állást változatlanul emberek töltik be. Ha pedig az MI növeli a produktivitásukat, többet kereshetnek vele, mint nélküle.
Európában nőtt a veszélyeztetett területeken dolgozók száma
Az európaiak még akkor is megtartják az állásukat, ha a mesterséges intelligencia folyamatosan egyre több munkát végez – derül ki az Európai Központi Bank felméréséből. Sőt, azokon a területeken, ahol az MI elvileg komoly fenyegetést jelent, az utóbbi tíz évben masszív növekedést tapasztaltak, azaz (meglepetésre) nőtt a munkahelyek száma.
A felmérés szerzői az MI által fenyegetettnek vélt munkák múlt évtizedbeli alakulását vizsgálták. Abból indultak ki, hogy a munkákat általában befolyásolják a szoftverek, majd mérték a munkahelyi alkalmazások és a bérek változásait. A tizenhat európai országban végzett mérések a 2011 és 2019 közötti évekre a „veszélyeztetett” állásokra vonatkoztak.
Megállapították, hogy
az MI-nek való kitettség nagyobb foglalkoztatottsággal járt együtt, és csekély hatással volt a bérekre.
A magasan képzett, de „veszélyeztetett” munkakört betöltő dolgozók száma nőtt, azaz a statisztika nem igazolja azt az elterjedt vélekedést, hogy ezek az állások komoly „MI-veszélyben” lennének. Az érintett munkakörök fiatal dolgozóinak körében szintén emelkedett az állások száma.
Alacsonyan képzett és idősebb dolgozók foglalkoztatása és bére ugyan csökkent a szoftverek által érintett területeken, de a hatás jóval kisebb volt, mint sokan tartottak tőle.
Az USA-ban sem szűnnek meg tömegesen állások
Más tanulmányok szerint a munkaerő egésze profitálhat az automatizációból, különösen a mesterséges intelligenciából. Tizenegy fenyegetett állásban (fordító, személyes pénzügyi tanácsadó, gyorséttermi dolgozó stb.) 2008 és 2018 között 13,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatás az Egyesült Államok Munkastatisztikai Hivatala alapján. Francia, brit és japán gazdaságkutatók kiemelték, hogy az ipari automatizáció növeli a foglalkoztatást és a béreket.
Egyelőre persze korai lenne bizonyossággal állítani bármit is az MI állásokra gyakorolt hatásáról, ráadásul a kutatások a múlt évtizedre, legkésőbb 2019-re, és nem a generatív MI korára vonatkoznak. Viszont az is tény, hogy a negatív forgatókönyvek eddig nem váltak be.
(Kiemelt kép: DEANLONG.io)
