Az elmúlt hónapokban több szektorban is megtorpanás tapasztalható a toborzás terén, az informatikai iparág azonban továbbra is tárt karokkal várja a tapasztalt szakembereket – derült ki Tomek Bujok budapesti, a HR- és Businessfesten elhangzott előadásából. A szakember alapítója No Fluff Jobs IT-állásportálnak, amely az első olyan karrierweboldal Közép- és Kelet-Európában, amely lehetővé teszi az álláskeresést fizetési sávok és „tech stack” szerint. Az előadásából az is kiderült, hogy 2012 óta 50 százalékkal nőtt az IT-szektorban a munkavállalók száma, vagyis a cége olyan csoportra targettál, ahol folyamatos mozgás van más szakmákkal szemben. A szakember úgy véli a fejlesztői csapatok toborzóinak nemcsak hatékony megoldásokra van szükségük, amelyek biztosítják a gyors és minőségi álláshirdetések közzétételét, hanem alkalmazkodniuk kell az új követelményeket támasztó informatikai jelöltek igényeihez is. Az előadás kifejezetten azoknak a vezetőknek szólt, akik szeretnék növelni toborzási osztályuk hatékonyságát.
A gyorsan növekvő vállalat 2019-ben nyitotta meg magyarországi irodáját, majd 2020-ban Csehországban, 2021-ben pedig Ukrajnában és Szlovákiában lépett piacra. Terjeszkedését 2022-ben Hollandiában folytatta. 2021-ben a portálon több mint 7000 nyitott pozíciót kínált, nemzetközi látogatottsága elérte a 2 millió egyedi felhasználót és több mint 30 millió oldalmegtekintést. A vezérigazgatót kérdeztük:
Mi ma a legnépszerűbb szakma a régióban?
Tomek Bujok: A 2022-es éves jelentésünk szerint hagyományosan a három programozási kategória (Backend, Frontend és Fullstack) az IT-piaci álláshirdetések felét adják. A Backend erős pozícióval rendelkezik Közép- és Kelet-Európában. A legnagyobb számban a szakemberek ebbe a háttérkategóriába tartoznak. Tavaly az összes hirdetés 27,7 százaléka volt ebben a kategóriában. Érdekes, hogy a közelmúltban erősödtek a support, a Big Data, és a biztonsági-üzleti elemzés kategóriák is. Nyilvánvalóan nem becsülhetjük alá a hatását olyan újonnan kifejlesztett AI megoldásoknak sem, mint a ChatGPT, DALL-E vagy GitHub Copilot, amelyek már kopogtatnak a munkaerőpiacon. Magyarországra is igaz ugyanez, ahogy jeleztem az NFJ alkalmazásszámai alapján: a Backend, a Fullstack és Testing voltak a legnépszerűbb IT-kategóriák az első félévben itt is.
Globálisan ugyanakkor most némi csökkenés mutatkozik az IT-szakma iránt érdeklődők számában, milyen toborzási technikákat alkalmaznak most a cégek? Mi a helyzet ezzel kapcsolatban Magyarországon és a régióban?
Tomek Bujok: A múlt év nagy változásokat hozott a gazdaságban. Szembe kell nézni a régió közelében kialakult háborús helyzettel és az infláció is befolyásolta a magyarországi hétköznapokat. Sok hír volt az USA-ban és az EU tagországokban történt elbocsátásokról és mindenki kíváncsi volt, hogy ez hogyan érinti a piacokat, vagy épp Magyarországot. Mi azt látjuk, hogy idén nem jellemzőek az elbocsátások a kis- és középvállalatoknál. A multiknál ez előfordul – Magyarországra gondolok –, de nem olyan erősen, mint a nyugat-európai országokban tapasztalható. A cégek most óvatosak, és próbálják kitalálni mi következik a jövőben. A bizonytalanság miatt azonban nem könnyű megjósolni mit hoz az év hátralevő része. A legtöbb esetben a cégek a távozó munkaerő helyettesítésére toboroznak. De tendencia az is, hogy létszámstoppal nem helyettesítik a lemorzsolódó munkatársakat. A feladatokat „szétdobják” egymás között. Így gyakran mutatkozik a túlterheltség jele informatikusok körében is. Az AI ugyanakkor segít pótolni a hiányt. A legutóbbi tanulmányok azt mutatják, hogy az AI-t (a Github Copilot vagy a ChatGPT-t) használó programozók 50 százalékkal többen vannak, mint azok, akik ezt nem veszik igénybe.
A munkavállalók a kisebb vagy nagyobb cégeket részesítik előnyben?
Tomek Bujok: Azt hiszem, minden az egyéni igényektől függ, és nem tudok egyetlen egyszerű választ adni. Tanácsot adok minden juniornak és informatikusnak, aki a karrierje elején jár, hogy milyen pozíciókra jelentkezzen. Egyébként úgy gondolom a nagyobb cégeknél, amelyekben nagy IT-csapatok dolgoznak és különböző beosztási szintek vannak nem tekinthetők rossznak. Egy ilyen munkával nagyobb esélye van a fiatalnak mentoráltá válnia. Az idősebb, tapasztaltabb, magas beosztású vezetők pedig a későbbiekben segíthetnek megtenni az első lépéseket a cégen belül. Ráadásul a nagyobb vállalatok gyakran indítanak junior képzési programot. A startupok vagy kisebb cégek esetében előfordulhat, hogy az alkalmazottaknak nincs idejük és erőforrásuk egy junior képzésére. Fontos megjegyezni, hogy az informatikusok egy nagyon tudatos és igényes csoportot alkotnak, igyekeznek képbe kerülni azzal a szervezettel kapcsolatban, amelyeik felkínálja a munkát. Így miközben új munkakört keresnek leinformálják a vállalat méretét, ellenőrzik a vállalattal kapcsolatos más információkat: a folyamatban lévő projekteket, valamint olyan juttatásokat és előnyöket, mint a távmunka, rugalmas munkaidő, vagy éppen a „sportkártya”. A legfontosabb, hogy tudni akarnak minden munkakörülményt beleértve a kezdetektől alkalmazott munkamódszert vagy technológiákat, tehát abban a pillanatban, amikor ellenőrzik az álláshirdetéseket, ellenőrzik egyben ezeket is. Ugyancsak fontos, hogy a hirdetésekben megjelölt publikus fizetési adatok továbbra is a legfontosabb elemei az álláshirdetéseknek, ezért a No Fluff Jobs-nál csak fizetési tartományokkal rendelkező álláshirdetéseket adunk meg. Nincsenek kivételek. Tiszteletben tartjuk a jelöltek idejét, és biztosítjuk számukra a leglényegesebb és tájékoztató jellegű infókat a piacon, így könnyen eldönthetik, melyik a legmegfelelőbb ajánlat a számukra.
Milyen elvárásokat támasztanak az alkalmazottak a vállalatokkal szemben?
Tomek Bujok: Mindenekelőtt átláthatóságot és tiszteletet követelnek, ami az álláshirdetésekben is megmutatkozhat. A No Fluff Jobsnál egy nemzetközi kampány fut Tiszteld magad címmel, úgy gondoljuk a transzparencia nem kiváltság. Joga van mindenkinek megismerni a fizetési tartományokat és egyenrangú félként részt venni az állásinterjúkon életkorra vonatkozó helytelen kérdések és megjegyzések-, továbbá megjelenés, vallás, családi tervek és egyéb személyes ügyek boncolgatása nélkül. Felmérésünk szerint a jelöltek először ezeket az információkat keresik: fizetés (87 százalék), munkaviszony feltételei és típusa (83 százalék), napi feladatok és kötelezettségek (82 százalék). A távmunka és a hibrid munkavégzés az elmúlt évben népszerűbb lett. 2021-ben a távmunka az összes 53 százalékát tette ki az álláshirdetéseknek, míg a hibrid munka az összesen 8 százalékát. 2022-ben a távmunka nagyobb szeletet kapott (62 százalék) míg a hibrid állások 10 százalékot foglaltak el a listán. Az Enter the code 2022 jelentés szerint a magánorvosi ellátás a legkívánatosabb a válaszadóknál 57 százalék jelezte, hogy ez fontos szempont a munkakör választásnál. Ennél is fontosabb, hogy a fejlesztők akarják hogy szakmailag fejlődjenek, így sokkal többre értékelik a képességeik fejlesztésének lehetőségét bármilyen egyéb juttatás vagy előny előtt.
Mire panaszkodnak leggyakrabban a cégek a munkavállalókkal kapcsolatban?
Tomek Bujok: Nem akarunk általánosítani, hiszen őszinte és átlátható kommunikációról beszélünk. Ha mindkét oldal pontosan tudja, hogy ugyanazért a szervezetért dolgoznak és érthetően elmondják mit várhatnak el egymástól, nem lehetnek félreértések. Ezért ajánljuk a No Fluff Jobs-nál a részletes álláshirdetések közzétételekor, hogy az ajánlatok olyan kulcsfontosságú információkat tartalmaznak, mint a fizetési tartomány, projekt és a csapat adatai, a felajánlott szerződés típusa, lokalizáció (távoli/onside/hibrid) ezek világos és konkrét adatok. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy az IT- és a HR-szakemberek közötti „hídépítés” kihívásokat jelenthet és a vállalatokat elriaszthatják az elvárások és a nyitott kérdések, amelyeket a szakemberek támasztanak, de úgy gondoljuk, hogy ez a „húsvéti tojás” könnyen kiküszöbölhető, ha mindenki a transzparenciát választja.
Hogyan alakult a szabadúszók száma? Több vagy kevesebb van?
Tomek Bujok: Az utóbbi időben a szabadúszó lét népszerű pályaválasztássá vált a számos távoli lehetősége miatt. Főleg a technológiai világban. A járvány megváltoztatta a munka és a magánélet egyensúlyáról alkotott elképzelésünket, ezzel együtt a munkavégzési szokásainkat. Tavaly felmérést végeztünk a lengyelországi, magyarországi, ukrán és cseh szabadúszók körében. Sokan életmódként tekintenek az informatikus pályára (digitális nomád), sokan az utazással kötik egybe a munkájukat. Ebben a felmérésben a Magyarországon dolgozó informatikusokat kérdeztünk, hogyan reagálnának a KATA megszüntetésére. A válaszadók közel 20 százaléka mondta, hogy elhagyja ezt az adózási formát 30 százalék pedig külföldre költözést fontolgat. Azok fele, akik úgy döntöttek, hogy egyéni vállalkozóvá válnak másik adósávot választtanak a KATA helyett, vagy egyenesen céget hoznak létre.
