(Kiemelt kép: Unsplash)
A teremtő rombolás annak a „játéknak” a neve, amikor egy startup felépítéséről és elindításáról van szó. A jövő ma megköveteli, hogy a bomlasztás két formában jelenjen meg: a körforgás és a fenntarthatóság képében. Egy olyan világban, ahol a vállalati etika és a környezeti felelősségvállalás háttérbe szorult, a startupok lesznek azok, akik a körforgásos gazdaságra való átállást előmozdít(hat)ják, és olyan szintű diszrupciót hozhatnak magukkal, mely a kormányzati politikára és az egyéni elszámoltathatóságra gyakorolt nyomásért lesz majd felelős. Egy olyan időszakban, amikor az erőforrások egyre fogynak az egyre „falánkabb” népesség eltartásához, a formabontó és az „anti-gazdaságot” megvalósító startupok helyre fogják állítani az egykori egyensúlyt, megváltoztat(hat)ják a gazdaságot, és a fogyasztók és a kormányok vásárlási szokásait egyaránt a bolygó javára fogják nevelni. Íme, hogyan lehetne megvalósítható ez a küldetés.
Mi az a körforgásos gazdaság?
Az 1970-es években született gazdasági elmélet, mely a természeti erőforrások növekvő szűkössége és a fogyasztói magatartás megváltozása miatt reneszánszát éli ma. A körforgásos gazdaság regeneratív jellegű, mivel a „csökkentés-felhasználás-újrahasznosítás-átalakítás-felújítás” mentalitás híve, szemben a lineáris gazdaság „elvenni-készíteni-kiüríteni” doktrínájával. A körforgásos gazdaság a fenntartható és etikus gyártás szinonimájává vált, mivel definíciója a környezet, a fogyasztók és a vállalatok számára egyaránt előnyös helyzet megteremtésének reményét szimbolizálja. Az Environmental Innovation and Societal Transitions című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a „business-as-usual” szemlélet már nem életképes, ha a fenntartható jövőről van szó. A jelenlegi ipari fenntarthatósági kezdeményezések nem tudnak lépést tartani egy olyan gazdasággal, melynek kereslete nem ismer határokat. Azonban még az 5R (Reduce-Reuse-Recycle-Repurpose-Refurbish) köré összpontosító körforgásos gazdaság elvei is nehezen tudnának lépést tartani a fogyasztói társadalom csillapíthatatlan éhségével. A tanulmány kitér arra, hogy bár a tökéletes körforgásos gazdaság csak akkor valósulhatna meg, ha a globális kereslet stabilizálódna, és a gyártandó termékek mennyisége folyamatosan állandó lenne, lehetségesnek tűnik, hogy némi átgondolt tervezéssel a vállalkozások jó úton haladnának afelé, hogy világszerte támogassák a körforgásos gazdaság első szakaszát. Meg kell érteni, hogy a körforgásos gazdaság nem csak azon múlik, hogy egy vállalat fenntarthatóbbá válik-e, hanem azon is, hogy ügyfelei fogyasztási módszerei is fenntarthatóbbá váljanak. A körforgásos gazdaság bizonyos értelemben szembemegy a közgazdaságtan mai törvényeivel, és megpróbálja az állampolgárokat arra nevelni, hogy kevesebből többet tegyenek ahelyett, hogy az évtizedek óta burjánzó „túlértékesítési” technikákat népszerűsítené.
Mit jelentenek a fenntarthatósági adatok?
A Big Data mára a fenntarthatósági adatok szinonimájává vált, mivel az adatok ma már mindent érintenek, amire csak ránézünk, és képesek számszerűsíteni a világban zajló bármely folyamatot. Konkrétan a fenntarthatósági adatokkal az országok, a vállalkozások, a kutatók és a kutatócsoportok megérthetik az energia, az élelmiszer és az erőforrások iránti igényeket. Mivel a népesség növekszik, és az antropogén eredetű éghajlatváltozás környezeti romlást okoz, idővel egyre nehezebb lesz biztosítani ezeket a szükségleteket. Üzleti szempontból a fenntarthatósági adatok segítik a vállalkozásokat működésük vizualizálásában, felmérést készíthetnek környezeti kockázataikról, optimalizálhatják erőforrás-felhasználásukat, és segíthetnek a jobb szabályozás előkészítésében. A fenntarthatósági adatok segítenek a vállalatoknak optimalizálni a folyamatokat, csökkenteni a hulladékot, takarékoskodni az energiával, számszerűsíteni a termékek környezeti hatását, tanulmányozni a fogyasztói szokásokat, valamint meghatározni a személyzet és az épületek környezeti hatását. Nincs határa annak, hogy a fenntarthatósági adatok mit mondhatnak egy vállalkozásnak önmagáról, a fogyasztóiról és a gyakorlatáról.
Startupok és a körforgásos gazdaság
Miért tökéletesek a startupok a körforgásos gazdaság számára? Mert felgyorsíthatják a körforgásos gazdaságra való átállást azáltal, hogy a gyártási folyamat során magasabb szinten fenntartható stratégiákat dolgoznak ki, valamint olyan körforgásos innovációkat vonnak be, melyeket a „jól bejáratott” vállalatok gyakran figyelmen kívül hagynak. A körforgásos gazdaság felé való elmozduláshoz diszruptív innovációra van szükség, ami tökéletesen megfelel a startupoknak. A körforgásos gazdaságban működő startupok üzleti modellje a fentiekben tárgyalt lineáris gazdaság „vegyük-gyártjuk-eltávolítsuk” doktrínája helyett az 5R-t tükrözi. A fenntartható üzleti modellek a következő kezdeményezések közül egy vagy több köré épülhetnek: az anyag- és energiahatékonyság maximalizálása, értékteremtés a „hulladékból”. Megújuló energiaforrásokkal és természetes folyamatokkal való helyettesítés, a funkcionalitás biztosítása a tulajdonlás helyett. Felelős szerepvállalás elősegítése és a szufficiencia ösztönzése. Nem kerülhető el az üzlet újrahasznosítása a társadalom és a környezet számára sem, valamint a méretnövelő megoldások kifejlesztése sem.
Hol jönnek be a fenntarthatósági adatok a körforgásos gazdaságra való áttérés során? A fenntartható üzleti terv kialakításához a következő adatokat kell beszerezni az üzleti gyakorlatokról, termékekről, összetevőkről, munkavállalói gyakorlatokról: a termék forrása, a gyártási módszer, a termék tulajdonságai, a csomagolás típusa, a szállítás típusa, gyártási maradékok, üzleti és alkalmazotti gyakorlatok. Innen kiindulva adatelemzést lehet végezni annak megállapítására, hogy a fent említett kezdeményezések hogyan valósíthatók meg egy fenntartható üzleti terv kialakítása érdekében. Annak meghatározásával, hogy a fenti adatsorok közül melyik okozza a legtöbb kibocsátást vagy a legnagyobb környezeti hatást, ellenintézkedések hozhatók. A startup-cégeknek tisztában kell lenniük az átállás tervezésekor felmerülő gyakori „vakfoltokkal”. Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy a körforgásos gazdaságra való áttérés érdekében bevezethető eszközök vagy modellek megtervezésekor általában nem eléggé átgondoltak. Továbbá nem fordítanak kellő figyelmet a fenntartható eredmények megtervezésére, melyek támogatják a skála kiterjesztését. A tanulmány kitér arra is, hogy a vállalkozások ritkán foglalkoznak a környezeti szempontokkal (hulladéktermelés, erőforrás-felhasználás és üvegházhatású gázkibocsátás), a hangsúlyt az anyagáramlásra és az életciklus-elemzésre helyezik. Végül megállapították, hogy a körforgásos gazdaságra és fenntartható gyártásra vonatkozó üzleti tervek általában az életciklus kezdetére vagy az életciklus végére vonatkozó irányelvekre összpontosítanak főként, sőt ritkán vizsgálják a teljes képet. Ez azt eredményezi, hogy az újrahasznosításra összpontosítanak, és sokkal kevesebb figyelmet fordítanak az újragyártás, a javítás és az újrafelhasználás lehetőségeire.
Vitatható, hogy a körforgásos gazdaság egy „lassú növekedésű” típusú gazdaság, ahol a vállalatok arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy kevesebb terméket vásároljanak. Ez a fajta lassú növekedés sok bevett márka számára fenntarthatatlan, ami tökéletessé teszi az ilyen típusú növekedést átvészelni képes startupok számára. A startupoknak azonban tisztában kell lenniük a fenntartható gyártással kapcsolatos vakfoltokkal. A nagy szempontok negligálása, például a környezetre gyakorolt hatás figyelmen kívül hagyása, vagy csak az életciklus kezdetére vonatkozó irányelvekre való összpontosítás, kiszolgáltatottá teszi a startupot, így a fogyasztók elidegenítéséhez vezethet. Ez elfogadhatatlan, ha egy olyan vállalkozásba kezdünk, mely a lassú növekedést kívánja elősegíteni egy gyorsan növekvő társadalomban. A hosszú történet röviden: a fenntartható gyártás és a körforgásos gazdaság minden egyes aspektusának ismerete segíthet csak a startupoknak átvészelni a nehéz első néhány évet anélkül, hogy véletlenül befolyásolná a márka elismertségét vagy a vállalat etikáját.
A körforgásos gazdaságra való átállás élharcosai, vagyis az ilyen startupok lesznek a zászlóvivői a „bomlasztás” olyan szintjének, mely nyomást gyakorol majd a kormányzati politikára és az egyéni felelősségre vonásra is. Ezek a startupok új szemléletet hoznak a vállalati etika és felelősségvállalás terén, és egy fenntarthatóbb és vitathatatlanul stabilabb gazdaság útját egyengetik majd. Ők lesznek a motorjai a körforgásos gazdaságra való áttérésnek egy olyan időszakban, amikor a világ erőforrásait a növekvő fogyasztói népesség túlterheli. Az „anti-gazdaság” megvalósításával egyensúlyt lehet teremteni, hogy az emberek ne vásárolják bele magukat egy sivár jövőbe. Úgy tűnik, hogy a startupok nemcsak a gazdaságot fogják megváltoztatni, hanem a fogyasztók és a kormányok vásárlási szokásait is és nevelni fognak. A megfelelő módon megvalósítva még mindig elérhető lehet egy olyan fenntartható jövő, ahol a kormányok, a vállalatok és az egyének felelősségre vonhatók a tetteikért. Ezek a startupok talán még mindig képesek lesznek megmenteni a bolygót.
Mesterséges intelligencia és a körforgásos gazdaság
Miért az MI? Amikor a körforgásos gazdaságra gondolunk, gyakran a hulladékgazdálkodásra és az újrahasznosításra gondolunk csupán, például az élelmiszer hulladékra, az egyszer használatos műanyagok, a csomagolás és a szívószálak kezelésére. A körforgásos gazdaság azonban a fenntarthatóság tágabb fogalma, mivel magában foglalja a megújuló energiát, a hosszú élettartamra való tervezést, a korszerűsítést, a szétszerelést, a vízgazdálkodást, a társadalmi felelősségvállalást. A mesterséges intelligenciának alapvető szerepet kell játszania a körforgásos gazdaság rendszerváltásának lehetővé tételében. Három fő módon kell fokoznia és elősegítenie a körforgásos gazdaság innovációját az iparágakban.
Körkörös termékek, alkatrészek és anyagok tervezése
Köztudott, hogy a mesterséges intelligencia felgyorsíthatja a körforgásos gazdasághoz illeszkedő új termékek, funkciók és anyagok kifejlesztését a gyors, ML-alapú prototípus-fejlesztésnek és tesztelésnek köszönhetően.
Körkörös üzleti modellek működtetése
Az MI intelligens készletgazdálkodással, árképzéssel és kereslet-előrejelzéssel, valamint prediktív karbantartással növeli a termékek körforgását.
Optimalizálja a körkörös infrastruktúrát
Az MI javíthatja a termékek válogatását és szétszerelését, az alkatrészek újrafeldolgozását és az anyagok újrahasznosítását, melyek kiépíthetik a termékek és anyagok „körének bezárásához” szükséges fordított logisztikai infrastruktúrát.
A körforgásos gazdaság valamennyi MI-alkalmazásának alapgondolata az erőforrások hatékony, szabályszerű és fenntartható kezelése. A mesterséges intelligencia technológiákat komplex környezeti adatok és információk összegyűjtésére, elemzésére és értelmezésére alkalmazzák a problémák megértése és a fellépési prioritások meghatározása érdekében. Ami még ennél is fontosabb, az MI a fenntarthatósággal kapcsolatos tudás demokratizálásának platformjává válhat, lehetővé téve számunkra, hogy a bolygó javát szolgáló változtatásokat hajtsunk végre a viselkedésünkben minden szinten és léptékben.
Terepi alkalmazások
A feldolgozóipartól az egészségügyig végtelen az MI alkalmazásának köre a hulladék visszaszorítására, és az elv viszonylag hasonló minden területen. Hogy érzékeltessük az MI-alkalmazások terjedelmét, csak néhány példát említhetünk.
Új anyagok tervezése
Az Európai Űrügynökség az Accelerated Metallurgy (Gyorsított kohászat) projektjében új ötvözetmodellek előállításához és teszteléséhez alkalmazta a cirkulált gazdasági modelleket. A körforgásos gazdaság elvei az ötvözetek tervezésében a következő eredményeket hozták: az anyagok nem toxikusak, újrafelhasználhatók, és additív gyártási és feldolgozási módszerekkel készíthetők a hulladék minimalizálása érdekében. Az Accelerated Metallurgy mesterséges intelligencia-algoritmusokat használ a nagy mennyiségű adat elemzésére, hogy szisztematikusan tervezhesse és tesztelhesse az ötvözetek összetételét.
Infrastruktúra-optimalizálás
A körforgásos gazdaság egyik alapvető jellemzője, hogy az anyagokat és termékeket az első használat után nem ártalmatlanítják, hanem többször újrafelhasználják, ami a körkörös termék- és anyagáramlás biztosítása érdekében az infrastruktúra optimalizálását igényli. Az értékes anyagok hatékony hasznosításához homogén, tiszta anyag- és termékáramlásra van szükség. A használt anyagáramok azonban általában messze nem érintetlenek: a konyhai hulladéktól a használt számítógépekig, és ezek az áramok vegyesek és heterogének az anyagok, termékek és melléktermékek tekintetében, mind biológiai, mind műszaki szempontból. A mesterséges intelligencia bemutatja, hogyan teszi lehetővé az anyagok és termékek fokozott felértékelését a fogyasztás utáni vegyes anyagáramok vizuális felismerési technikák segítségével történő válogatásával. A ZenRobotics megoldása például kamerákkal és érzékelőkkel dolgozik, melyek képi bemenete lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy intelligens hulladékválogató robotokat irányítson. Ezek a robotok 98%-os pontosságot érnek el a számtalan anyagáram válogatása során, a műanyag csomagolástól az építési hulladékig.
Intelligens gazdálkodás
Jelenleg két, egymással ellentétes tendencia fokozza a mezőgazdaságra nehezedő nyomást, ami azonnali cselekvést igényel. A már most is erősen kimerült talajoknak kell élelmet biztosítaniuk az egyre növekvő világnépesség számára, ugyanakkor az élelmiszerek nagyjából egyharmadát soha nem fogyasztják el. A mesterséges intelligencia számos lehetőséget kínál a mezőgazdaság intelligensebbé tételére a gyümölcsök érettségének, az élelmiszer-ellátásnak, a kereslet-hatékony párosításnak és az élelmiszer-melléktermékek felértékelésének növelésével a képfelismerés segítségével.
Egészségesebb élelmiszertermékek tervezése
A mesterséges intelligencia technikák segíthetnek a hulladék csökkentésében, a nem biztonságos adalékanyagok kiküszöbölésében és a regeneratív termesztett összetevők kifejlesztésében. A legújabb alkalmazások közé tartoznak az alternatív tojásmentes termékek, a növényi alapú húsok és halak, amelyek csökkentik a természeti erőforrásoktól való függőséget. A NotCo (The Not Company) nevű chilei élelmiszer-technológiai vállalat például az állati eredetű termékekből készült élelmiszereket próbálja helyettesíteni növényi alapú, ugyanolyan ízű élelmiszerekkel. Kifejlesztették a Giuseppe mesterséges intelligencia programot, mely a hús molekuláris szerkezetét veszi alapul, és képes azt növényi alapanyagok felhasználásával lemásolni, hogy egyedi ízt és textúrát hozzon létre.
Előrejelző karbantartás
Az MI-algoritmusok képesek lehetnek radikálisan javítani egy termék állapotának értékelését, lehetővé téve a prediktív karbantartást és a használt eszköz másodlagos értékének pontosabb meghatározását. Az IoT-érzékelők és a mesterséges intelligencia által vezérelt elemzések használatával a gyártók és a szervizüzemeltetők előre tudhatják, hogy a berendezésnek mikor van szüksége szervizelésre. A prediktív karbantartás segítségével a szükséges részleteket előre ki lehet cserélni. Ez a megoldás előre jelzi a meghibásodáshoz vezető gépi állapotokat, és időbecslést biztosít a megtervezéshez és az állásidő minimalizálásához.
A mesterséges intelligencia elősegítheti és felgyorsíthatja a körforgásos gazdaságra való globális átállást. A digitális technológiák már most is mélyrehatóan átalakítják gazdaságunkat és életmódunkat. Ha ez a módosítás magába foglalja a körforgásos gazdaság elveit, akkor értéket teremthet és átfogóbb előnyöket hozhat a társadalom számára. A mesterséges intelligencia előállítása azonban megköveteli a megoldandó tényleges probléma világos megértését. Ráadásul a körforgásos gazdaságra való átálláshoz megbízható partnerek hálózata szükséges (ezt nem tudja egy vállalat egyedül véghez vinni, még a legokosabb MI-eszközzel sem).
