A mesterséges intelligencia a globális társadalmat és gazdaságot átalakító, gazdasági növekedést generáló, a nemzeti biztonságot is erősen érintő, óriási nemzetközi versennyé vált. Kormányok rivalizálnak egymással mérnökök alkalmazásáért, fektetnek összegeket tehetségekbe, az országukban fejlesztett technológiákat és technológiai tudást viszont már, ha lehetőségükben áll egyáltalán, nem szívesen osztják meg a határokon túl.
Az együttműködés kedvez a kutatásfejlesztésnek
Dollármilliárdokat költenek rá, hogy a helyben fejlesztett mesterségesintelligencia-chipekhez és szoftverekhez hozzáférjenek Komoly támogatást nyújtanak országon belüli MI-kezdeményezésekhez, és értelemszerűen el is várják, hogy valamilyen szinten ők is profitáljanak belőlük. Kérdés persze, hogy ez meddig számít támogatásnak, és mikortól válik az iparág feletti kontrollá.
A kormányok MI iránti érdeklődése természetesen nem ördögtől való, a hozzáférési szándék teljesen érthető, mert a technológia rengeteg állami célra felhasználható. Az MI-szuverenitás viszont félrevezető lehet, és nagyon félremehet, mert a nemzetközi együttműködések által dominált globális világban a kutatásfejlesztés nem marad, és nem is maradhat országhatárokon belül. Hosszabb távon mindenki – még az Egyesült Államok és Kína is – jobban jár az együttműködéssel.
Az Egyesült Államok és Kína 2023-ban negyven-negyvenmilliárd dollárnyi szakterületi befektetésre tett ígéretet, másik hat ország (Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Királyság, Franciaország, India, Németország, Szaúd-Arábia) összesen ígértek negyvenmilliárdot. Anyagi lehetőségeik és elkötelezettségük függvényében a legtöbb kormány különböző összegeket fektet az egyelőre a jelent és a jövőt meghatározó, talán egyik legfontosabb infokommunikációs technológiaként elkönyvelt MI-be. Országonként viszont változik is az MI-n belüli csapásirány, hogy mi a legnagyobb mértékben támogatott alterület.
USA: techóriások dömpingje
Az Egyesült Államok a legnagyobb techóriások és az MI-fejlesztésben élenjáró nagyvállalatok hazája. A két kategória többé-kevésbé lefedi egymást, mert az Amazon, a Google, a Microsoft és a Meta az öt nagy közé tartozik, és a területen egyelőre maradandót nem alkotó Apple is előbb-utóbb nyilvánvalóan beszáll a versenyfutásba. Míg a vezetőnek számító, eredetileg brit DeepMind és az OpenAI ugyan független startupként indultak, de a DeepMindot már közel tíz éve felvásárolta a Google, míg az OpenAI-t a Microsoft támogatja masszív dollármilliárdokkal. Az USA szoftverszektorát törvényszerűen ezek a vállalatok uralják.
A szövetségi kormány azonban nem akar kimaradni az MI áldásaiból, és öt évre kötelezettséget vállalt, hogy ötvenmilliárd dollárral támogatja a félvezető ipart, amelyet olyan óriások reprezentálnak, mint az MI-k működtetésében kulcsszereplő grafikus feldolgozó egységek (GPU-k) fejlesztésében vezető Nvidia, az AMD vagy az Intel.
Kína, az ellenpélda
Kínában teljesen más a helyzet. A technológiai szektor nagyágyúi (Alibaba, Baidu, Tencent stb.) szigorúbb pártkontroll alatt, esetleg köz- és magán-együttműködés (Public-private partnership, PPP) formájában működő állami cégek, az országvezetésnek pedig törvényszerűen sokkal nagyobb beleszólása van a fejlesztésekbe, mint az Egyesült Államokban, kormány- és nagyvállalati érdekek (elvileg) nem válnak el egymástól.
A kormány egyre vaskosabb összegeket fektet a félvezető iparba különösen az USA mesterségesintelligencia-chipekre, főként az Nvidia csúcstechnológiáira vonatkozó exportkorlátozásai és tiltásai, vagyis az úgynevezett chipháború miatt. 2021-ben és 2022-ben háromszázmilliárd dollárt ruházott be a helyi chipgyártó ipar kiépítésébe.
Az USA 2022 szeptembere óta érvényben lévő korlátozásai és tiltásai nem amerikai vállalatokat is érintenek, amennyiben a szóban forgó termékekkel kereskednek Kínával. Az USA a rendelkezéseket közép-keleti országok, például Szaúd-Arábia és az Emírségek Kínával folytatott GPU- és MI-üzletelésére is kiterjesztette. Következményként, például az emírségekbeli G42 MI-fejlesztő tavaly decemberben meg is szakította a kapcsolatot kínai beszállítóival.
A kínai kormány stratégia lépésekkel is igyekszik fellendíteni az országos mesterséges intelligencia kutatásfejlesztését, például néhány terület, mint a videójátékok állami támogatását megszüntette, vagy drasztikusan csökkentette, hogy a gazdasági erőforrásokat magasabb prioritású területek felé terelje, irányítsa. Szintén állami közreműködéssel adatcseréket tett lehetővé, hogy a vállalatok MI-fejlesztések számára elérhetővé tegyenek nélkülözhetetlen adatokat, információkat. Köz- és magánegyüttműködéseket is létrehoznak a fejlett technológiák hatékonyabb támogatására.
Versenyfutás
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek GPU-kat vásárolnak fel, és olyan felsőoktatási intézményekbe invesztálnak, mint az Abu Dhabi székhelyű Mohamed bin Zayed Mesterséges Intelligencia Egyetem és Thuwai Abdullah Király Tudomány és Technológia Egyeteme. Az Emírségek tervei szerint kitüntetett jelentőségű szektorokban (egészségügy, oktatás stb.) helyi startupok számára elérhetővé teszik a nemzeti adatkészleteket.
Az Egyesült Királyság, Franciaország, India és Németország saját mesterségesintelligenciás startupjaikat támogatják. A francia kormány közadatokat szolgáltat MI-fejlesztésekhez, az indiai állam felhőszámítás-szolgáltatókat csábít helyi adatközpontok építésére, és 1,2 milliárd dollárt igyekszik GPU-kba fektetni.
Tényleg ahány ország, annyiféle próbálkozás, és csak a területen 2024 elején legfontosabbnak tűnőket említettük, miközben más tech-nagyhatalmak, mint Dél-Korea, Japán, Szingapúr és Tajvan, valamint feltörekvő országok kormányai szintén rendkívüli potenciált éreznek a technológiában.
A legtöbb az MI-függetlenség felé mozdult, ám ez a függetlenség mégsem száz százalékos (nyilvánvaló okok miatt Kínában nagyon messze vannak tőle), mert a kormányok, így főként az amerikai vezetés a nemzetközi politika és kereskedelem befolyásolásával igyekszik pozícióikat erősíteni. A szabályozás pedig az ő kezükben van.
Az Európai Unió törvényhozói is már az utolsó simításokat végzik az egységes törvényen. A vállalataik érdekeit nemzeti prioritásként kezelő franciák, a németek és az olaszok elérték, hogy enyhítsenek az alapmodellekre vonatkozó szigorításokon. Erős megszorításokkal háttérbe szorulnának a helyi fejlesztések, például a francia Mistral vagy a német Aleph Alpha is kevesebbet újítana, és beszűkülne a nyílt forrású kezdeményezések terepe is.
A versenyfutás csak nemrég kezdődött, sok izgalmat és váratlan fordulatot tartogat a jövő.
(Képek: Wikimedia Commons, Ptchbook, MOAA)
