Szerző: Sebők Viktória
Az IT-szakemberek egy csoportja úgy ítélte meg, hogy a munkájukra nem jelent veszélyt a mesterséges intelligencia, még a szenior szinten lévőkre sem – derül ki az informatikai területre szakosodott állásportál, az ITpeople.hu által készített online kutatásból, amelyet több mint kétszázan töltöttek ki, többségében informatikai területen dolgozó szakemberek. A válaszadók nagy része már kipróbálta a ChatGPT-t, és szerintük az OpenAI chatbotja által készített tartalmakkal kapcsolatban felmerül a szerzői jogi aggály, mivel a program úgy hoz létre tartalmakat, hogy nem jelöli meg a forrást. A kitöltők döntő többsége egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazását nemzetközi szinten kell szabályozni.
A legtöbben már rákattantak
Az online kutatást készítők arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a magyarok, különös tekintettel az informatikusok, hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról (MI). Kiderült, hogy a válaszadók csupán 5 százaléka vallotta azt, hogy egyáltalán nem érdekli őt a ChatGPT, 75 százalékuk ki is próbálta, további 17 százalékuk pedig tervezi ezt. A felmérésben résztvevők nemcsak az OpenAI chatbotját, de más mesterségesintelligencia-alapú programot is használtak már. A legnépszerűbb a Bing, a Microsoft által 2009-ben bemutatott internetes keresőrendszer. Második lett a Dell-E, amit a ChatGPT-hez hasonlóan az OpenAI készített, és amely képeket hoz létre egy szöveges leírás alapján. A dobogó harmadik fokán a Copilot, egy felhőalapú mesterségesintelligencia- eszköz található, amely a kódolásban nyújt segítséget, illetve a Midjourney képalkotó rendszer, amellyel könnyen és gyorsan készíthető személyre szabott, magas minőségű képi tartalom.
Igény a nemzetközi szabályozás
Amennyire könnyíti a munkánkat, annyira érintheti súlyosan a magánélethez és az adatvédelemhez való jogunkat a mesterséges intelligencia. Hiszen használható például arcfelismerő berendezésekben vagy emberek online nyomon követésére és profilalkotására. Szerepet játszhat a gyülekezési és a tiltakozási szabadság megsértésében is, mivel nyomon tudja követni és profilt képes készíteni bizonyos meggyőződésekhez vagy cselekedetekhez kötődőkről.
Ezenkívül lehetővé teszi az egyén által megadott információk új adatokká való összevonását, ami olyan eredményekhez vezethet, amelyekre az emberek nem számítanának. Ehhez kapcsolódóan a mesterséges intelligenciát már korábban is vádolták azért, amiért úgynevezett online visszhangkamrákat hoztak létre egy ember korábbi online viselkedése alapján, és csak olyan tartalmat jelenítenek meg számára, amit szeretne, ahelyett, hogy teret adnának az attól eltérő információknak, tartalmaknak is. Ráadásul ezáltal a felhasználható képes rendkívül valósághű hamis videók, hangok és képek, úgynevezett mélyhamisítások készítésére is, amelyek pénzügyi kockázatokat jelenthetnek, vagy sérthetik valakinek a hírnevét. Mindez elkülönüléshez és polarizációhoz vezethet a közszférában, sőt manipulálhatja a választásokat is, azaz a demokráciára nézve is fenyegetést jelenthet.
Emellett a ChatGPT kapcsán többször felmerült a szerzői jog kérdése is. A válaszadók közel 40 százaléka szerint komoly aggályokat vet fel, hogy a program úgy alkot és másol össze szövegeket, hogy a forrást nem jelöli meg. A kitöltők mintegy egyharmada szerint az általa előállított tartalom nem minősül önálló szellemi alkotásnak, és mintegy 18 százalék véli úgy, hogy mivel a ChatGPT nem valós személy, ezért amit létrehoz, az mindenkié.
A kitöltők 83 százaléka egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazását szabályozni kell. Abban is nagy az összhang, – a válaszadók 70 százaléka gondolja úgy –, hogy nemzetközi szinten szükséges kontrollálni az alkalmazást, mintegy 45 százalék szerint pedig ezt egy szakmai szervezetnek kell végeznie.
Nem kell számítani a gépek lázadására
Néhány mozi, például a Terminátor- filmek története előrevetítheti azt a jövőképet, miszerint a gépek hamarosan önálló tudatra ébrednek, és az emberek ellen fordulnak az egyre okosabb algoritmusok miatt. A válaszadók 12 százaléka azt gondolja, hogy a gépeket emberek, programozók irányítják, így nem lesznek önállók, 50 százalékuk szerint öntudatra ugyan ébred a mesterséges intelligencia, de úgy vélik, hogy rossz kezekben borzalmas dolgokra lehet felhasználni. A válaszadók mintegy 15 százalékában azonban félelmet kelt az MI „okosodása”, főként a munkapiacra gyakorolt hatása miatt, és csupán 14 százalék véli úgy, hogy ha olvasni is a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos félelemről, ez leginkább szándékos hangulatkeltés, mintsem valós veszély. Összességében a válaszadók több mint a fele úgy véli, hogy egyáltalán nem jelent veszélyt a programozókra a mesterséges intelligencia, még ha képes is programot írni magától, azzal legfeljebb a junior szintet válthatja ki, a szenior kollégák szaktudására mindig is szükség lesz.
