Mindenki azt hiszi, hogy ma már az összes cég is alkalmazza és ki is használja az MI-t (vagy legalább kísérletezik vele), de a valóságban a legtöbb vállalat nem így tesz. Azok, melyek igen, néha olyan MI-kezdeményezéseket tesznek, melyek köszönő viszonyban sincsenek az üzleti céljaikkal. A mesterséges intelligencia divat hatására talán látszólag úgy tűnik, hogy mindenki igyekszik egyedi stratégiát bevetni a technológia kihasználására, de ha a vezetés nem tudja, mi is a célja, nem biztos, hogy látják is az előnyeit.
Jövőnk újraértelmezése szükséges az MI felgyorsult fejlődése mellett
A gyors technológiai fejlődéssel jellemezhető mai korszakban a mesterséges intelligencia az üzleti modellek átalakításának középpontjában áll. Az MI hatása a kereskedelem világára tagadhatatlan, és rengeteg lehetőséget kínál azoknak, akik hajlandóak az innovációra és az alkalmazkodásra.
A katasztrofális felejtés misztériuma
A memória létünk és identitásunk szempontjából alapvető fontosságú. A tanulás célja, hogy az agyban tárolt ismeretek szükség esetén gyorsan vagy intuitív módon előhívhatók legyenek. Ez mindenre vonatkozik, amit a mindennapi életben teszünk: készségekre, szokásokra, érvelésre, társadalmi interakciókra és döntéshozatalra is. Bár születésünktől fogva folyamatosan tanulunk, azt kívánjuk, bárcsak gyorsabban tanulnánk és többre emlékeznénk.
Stratégiai adatelemzés
A XXI. században a vállalkozások a legtöbb stratégiai döntést nagy adathalmazok és valós idejű adatok felhasználásával hozzák meg. Bármilyen méretű cégnek ma már adatokra van szüksége a működéséhez, mivel a teljes kereskedelmi és ipari környezet a tudásalapú gazdaság felé fejlődik.
A bizonytalanság kora: valóság és mesterséges intelligencia
A világban bizonytalanság van, minden helyzet a lehetséges kimenetel valószínűségi eloszlását mutatja. De ha üzleti környezetben bármi olyat mutatunk, ami a bizonytalansághoz közelít, akkor is magabiztosságot és bizonyosságot színlelünk.
Az emberek szellemileg nem állnak készen az MI-val telített „igazság utáni“ világra
A mesterséges intelligencia korszaka dezinformációk, mély hamisítványok és „hallucinált tények” áradatát ígéri. A pszichológusok még csak most kezdenek megbirkózni a következményekkel. 2016-ban egy úgynevezett „igazság utáni” világ alakult ki, ahol az objektív tényeknek látszólag kisebb súlya van, mint a személyes meggyőződésekre apelláló véleményeknek.
Szükségünk van-e a mesterséges intelligencia szabályozására?
Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább beépül az üzleti élet és a mindennapjaink szövetébe, mind a vállalatok, mind a fogyasztóvédelmi csoportok egyértelműbb szabályokért lobbiznak, hogy biztosítsák a tisztességes felhasználását. 2021 májusában az Európai Unió a világ első kormányzati szerveként már erre átfogó választ adott, kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására vonatkozó rendelettervezetek formájában.