A mesterséges intelligencia a kezdetek óta három nagy áttörést és két stagnálási időszakot élt meg. Legutóbbi reneszánszát 2016-ban indította el az a történelmi pillanat, amikor az AlphaGo legyőzte a világ legjobb Go játékosát, egy olyan játékot, melyet túl bonyolultnak gondoltak még a gépi elme számára. Amint azt a mesterséges intelligencia korábbi körforgásából megtanulhattuk, valahányszor ugrásszerű fejlődésen megy keresztül, mindig sokan vizsgálják és aggódnak amiatt, hogy ez mit jelent majd a világra nézve; mind az iparágakban, mind a társadalomban.
A kínai metaverzum titka
A metahullám elérte Kínát, és a kormány már keményen szabályozza is. A kriptobányászatot és -kereskedelmet 2021-ben betiltották Kínában a környezeti károk, a csalás és a pénzmosás megelőzése érdekében. Ellentétben a nyugati világgal, ahol vannak decentralizált metaverzum platformok, melyeket közösségek építettek és hoztak létre (pl. Decentraland és a The Sandbox), Kínában a metaverzumokat központosítják és irányítják a tech óriások, mint az Alibaba, Tencent, a Baidu és a ByteDance.
Hogyan változtatja meg a generatív MI a B2B-értékesítést és marketinget
A generatív mesterséges intelligencia hatalmas erő a jelenlegi gazdaságban, és a vállalatoknak el kell kezdeni megérteniük a benne rejlő lehetőségeket a termelékenységük növelése érdekében. Mivel az előrejelzések szerint 2030-ra a globális GDP több mint 26 százalékát az MI generálja, egyértelmű, hogy ez a technológia egyre fontosabb szerepet fog játszani a közeljövőben. A B2B marketingesek, írók, tervezők és fejlesztők számára ez azt jelenti, hogy minden eddiginél gyorsabban férhetnek hozzá kiváló minőségű termékekhez és erőforrásokhoz.
Szükségünk van-e a mesterséges intelligencia szabályozására?
Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább beépül az üzleti élet és a mindennapjaink szövetébe, mind a vállalatok, mind a fogyasztóvédelmi csoportok egyértelműbb szabályokért lobbiznak, hogy biztosítsák a tisztességes felhasználását. 2021 májusában az Európai Unió a világ első kormányzati szerveként már erre átfogó választ adott, kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására vonatkozó rendelettervezetek formájában.
Mesterséges intelligencia és termelékenység
Ahogy a gépek egyre inkább kiegészítik az emberi munkát a munkahelyeken, mindannyiunknak alkalmazkodnunk kell, hogy élvezhessük azokat az előnyöket, melyeket nyújthat ez az újfajta szimbiózis. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia gyökeresen átalakítja a vállalkozásokat, és a termelékenységhez való hozzájárulása révén segíti a gazdasági növekedést. Emellett támogatni fogja a társadalom kurrens kihívásainak kezelését, az egészségügytől az éghajlatváltozásig terjedő területeken.
Hogyan harcolhatunk a vállalati „amnézia” ellen?
Egy szervezet kollektív tudását, tapasztalatait és történetét vállalati emlékezetnek nevezzük. Ez azoknak az adatoknak és szakértelemnek a gyűjteménye, melyeket egy szervezet az idők során összegyűjtött, és a folytonosság támogatására, a jövőbeli projektek irányítására és a döntéshozatal befolyásolására használ(na). Az erős szervezeti memória elengedhetetlen ahhoz, hogy a cégek versenyképesek maradjanak és megfelelően reagáljanak a változásokra.
Elérkezett a 3D nyomtatás forradalma?
Mindenki emlékszik a 3D nyomtatásra, más néven additív gyártásra? Valószínűleg olvasott egy-egy cikket 2012 körül róla, mely azt jósolta, hogy hamarosan minden otthonban lesz egy 3D nyomtató, melyet mindenféle zseniális feladatokra fogunk majd használni (hiszen bármire képes). Nos, ez nem történt meg, hiszen senki sem fog alkatrészeket készíteni a mosógépéhez, ha az majd elromlik. A tervezett elévülés korszakában ez nem is lehetne megvalósítható. Egyszerűbben és gyorsabban rendelhetünk meg dolgokat ma az internetről, és másnapra még ki is szállítják. Mégis a pandémia miatt az addiktív gyártás úgy tűnik erőre kapott és talán tényleg forradalmat hozhat az iparban és meglepő új területeken is.
A mesterséges intelligencia integrálása a nyelvtanulásba
A nyelvtanulás szerves készség a globalizált világban, mivel a legtöbb vállalat manapság nagyra értékeli az egy vagy több idegen nyelvet beszélő munkavállalókat. Bár rengeteg nyelvi forrás és eszköz áll rendelkezésre, az elkötelezettségi arány csökkenni látszik, mivel a felhasználók gyakran úgy érzik, hogy túlterheltek, és nincs motivációjuk a tanulás folytatására. Szerencsére van remény a mesterséges intelligencia nyelvtanulási alkalmazásokba történő integrálásával, ami fokozhatja az elkötelezettséget.
Ilyen az új, adatvezérelt világ
Az adatok tömeges beáramlásával és a mesterséges intelligencia fejlődésével az innováció üteme felgyorsult és egész iparágakat látunk felbomlani és átalakulni. Ez az új korszak soha nem látott növekedés és jólét lehetőségét hordozza magában, de kihívásokkal és felfordulásokkal is jár, mivel számos munkahely elavul, és újak jelennek meg. A legfrissebb becslések szerint a világ a következő három évben több adatot generálhat, mint az elmúlt 30 évben. Az adatok robbanásszerű növekedése nemcsak az „emberi” tevékenységeknek köszönhető, hiszen az internetes forgalom már 40%-át is gépek generálják, gépek között.
Egy új Mesterséges Intelligencia Tél kockázata
A mesterséges intelligencia és annak részterületei (gépi és mélytanulás, neurális hálózatok és a természetes nyelvi feldolgozás) körül már jó ideje nagy lett a felhajtás. Mégis, lehet, hogy egy újabb MI-Tél küszöbe előtt állunk, ami egy olyan időszak, amikor a mesterséges intelligencia kutatása iránti finanszírozás és érdeklődés drasztikusan csökken, annak ellenére, hogy az algoritmusok és az infrastruktúra terén jelentős előrelépések történtek, még a rendelkezésünkre álló hatalmas mennyiségű információ és adat ellenére is.
MI mint szolgáltatás – érvek és ellenérvek
A ChatGPT és a kapcsolódó technológiák előretörésével a mesterséges intelligencia a világ minden táján divatos kifejezéssé vált, és a különböző iparágakra gyakorolt hatása napról napra növekszik. Az MI szolgáltatásként (AIaaS) lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy felfedezzék a benne rejlő lehetőségeket anélkül, hogy nagy beruházásokat és az ezzel járó kockázatokat vállalniuk kellene. A mesterséges intelligencia előnyeit anélkül élvezhetik, hogy gépi tanulási szakértőket alkalmaznának súlyos összegekért.
A metaverzum a digitális transzformáció döglött lova
Vajon egy koncepció akkor válik virtuálissá ténylegesen, amikor elveszítjük iránta az érdeklődésünket? A Metaverzum a Facebook Meta névre történő átnevezése nyomán robbant be a köztudatba. Gyorsan, a pillanatok alatt a vállalat divatszava lett, és erre a különböző cégek igyekeztek is rögvest boldog nyilatkozatokat és látványterveket kiadni a saját bejáratú metaverzumukhoz kapcsolódó jövőbeli projektjeikről, mert mindent meg kell ragadni, ami egy digitális világban a túléléshez szükséges. Azóta láttunk ugyan furcsa metaverzum kísérleteket és működőnek kikiáltott prototípusokat, de a technológia még nem mutatta ki oroszlánfogait, sőt láthatólag a feltalálója Mark Zuckerberg sem tudja mit is kezdjen vele.
