Budapest újra a startupok versengésének középpontjába kerül, amikor az idei évben is megrendezik a világ egyik legnagyobb startup eseményét, a Startup Világbajnokságot. Ez a megmérettetés olyan fiatal tehetségeknek kínál lehetőséget, akik nem csupán innovatív ötleteiket és technológiai fejlesztéseiket akarják bemutatni, de nemzetközi kapcsolataikat fejleszteni szeretnék.
1,15 milliárd forintot vont be a STRT magánbefektetőktől
A Balogh Petya vezetésével indított STRT Holding Zrt. a tőzsdére lépést megelőzően, zártkörű tőkeemelés során 1,15 milliárd forint forrást vont be magánbefektetőktől. Ez a Magyarországon egyedülálló példa az Xtend piac történetében a legnagyobb összegű, bevezetést megelőző, intézmények részvétele nélküli tőkebevonás. A befektetők jelentős része a hazai startup ökoszisztéma kulcsfigurája.
Magyar startup siker az USA-ban
A Vespucci Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt Alap a korai magvető fázisban a Transcend H2O első és egyetlen befektetője volt. A mostani tőkebevonással sikerült exitet realizálniuk, pozitív hozammal, mindössze 3 és fél év után. Ez az eredmény kimagasló a közép-európai régióban is.
Űrtechnológia a marketingben
A BeSpatial.AI nevű magyar fejlesztésnek köszönhetően immár az űrtechnológia által nyerhető információk és a mesterséges intelligencia adatelemzései is segítenek egyes üzleti döntésekben. Hogyan alakítja át a marketingcélzást a mesterséges intelligencia? – erről szól a HolistiCRM szakértőjének elemzése.
A szintetikus adatok előnyei és hátrányai
A gépi úton generált adathalmazok javíthatják a mesterséges intelligencia adatvédelmét és reprezentációját, ha a kutatók megtalálják a megfelelő egyensúlyt a pontosság és a hamisítás között.
A jövő körkörös és fenntartható
A jövőre tekintve egyre fontosabb lesz a mesterséges intelligencia alkalmazása a környezeti kihívások kezelésében, egyre kevésbé pedig a vállalati profit növelésében. Az MI elengedhetetlen egy fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez.
MI-buborékban élve
Sokan a mesterséges intelligencia boomot csak egy újabb hóbortnak tekintik. Most már mindenhol ez a divat, és a hírügynökségek őrült tempóban adagolják a technológiáról szóló vadabbnál vadabb elképzeléseket.
A LinkedIn és a mesterséges intelligencia ördöge
A LinkedIn használata kulcsfontosságú, ha folyamatosan új lehetőségek után kutat. A közösségi hálózat többször is úgy maradt fenn, hogy az alapoktól kezdve újjáépítette magát. Most a ChatGPT-szerű „kopilótákkal” kívánja segíteni a felhasználókat.
Fenntartható jövő: Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a fejlődést?
A mesterséges intelligencia fejlődése a közelmúlt emberi történelmének egyik legfontosabb eseménye. Hogy mi lesz a végeredménye, az még nem derült ki. Egy olyan pillanatban, amikor sokan inkább fenyegetőnek, mint hasznosnak látják látványos térhódítását, a kutatók és innovátorok világszerte egyre növekvő koalíciója igyekszik meggyőződni arról, hogy ennek épp az ellenkezője lehet a helyzet.
A mesterséges intelligencia problémái
A mesterséges intelligencia technikák jelenlegi generációja alapvetően a tudás bizonyosságán alapul. Az emberi agy figyelemre méltó képességgel rendelkezik a bizonytalansághoz való alkalmazkodás leküzdésére, de ez a tulajdonság még nem materializálódott az MI-modellekben. Hogyan tervezhetünk olyan mesterséges intelligencia-rendszereket, melyek a legjobban kezelik ezt az elemi bizonytalanságot?
Hova tűntek a nők a startupokból?
Világszinten nagyon alacsony a startupokban a női alapítók aránya, de a jelenség a vállalkozások körében és az oktatás bizonyos területein is megfigyelhető.
Innovációs támogatás a Corvinuson
A vállalatok és az egyetemek közötti innovációs kapcsolatokat ösztönző NKFIH-pályázati forrásnak köszönhetően a Budapesti Corvinus Egyetem az elmúlt években több mint 212 millió forintot fordíthatott célzottan a piac és a felsőoktatás szinergiáit kreatívan kiaknázó projektek életre hívására. A Budapesti Corvinus Egyetem idén áprilisban zárta le a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól elnyert „Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma” projektjét. A Corvinus kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a vállalt tevékenységek szinkronban álljanak az egyetem hosszú távú célkitűzésével, vagyis, hogy az egyetem Közép-Európa legjobb gazdaság- és társadalomtudományi egyetemévé váljon. A 212,4 millió forint összegű pályázati forrás egy részét arra használta az egyetem, hogy még aktívabban részt vegyen az uniós kutatási és innovációs keretprogramokban. Az erre létrehozott dedikált szervezeti egység minden várakozást felülmúlóan támogatta az egyetem kutatóinak a részvételét a H2020/Horizont Europa programokban: a magyar egyetemek rangsorában 2021 májusa és 2023 februárja között a Corvinus hozta el a legtöbb támogatást a programból, mintegy 2,55 millió eurót (több mint 930 millió forintot). A 2020-ban indult projekt másik prioritása volt az egyetemen keletkező tudományos eredmények piaci hasznosítása, a technológiatranszfer, valamint a kutatási, fejlesztési, technológiai, innovációs együttműködés az üzleti és az egyetemi szféra szereplői között, amihez az egyetem létrehozta a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok szervezeti egységet. A részleg munkatársai többek között életre hívták a hallgatói cégötletek támogatását célzó Proof of Concept alapot, amelynek köszönhetően több nyertes corvinusos hallgató projektje rendelkezik már komoly piaci eredménnyel. A Corvinus gyakorlatorientált start-up-kurzusait is több száz diák végezte el. A projektzárás után a Corvinus elsődleges célja, hogy fenntartsa és továbbfejlessze a projekt eredményeit és továbbra is sikeresen szerepeljen a Horizont Europa keretprogramban Az egyetem különös figyelmet kíván fordítani azokra a piaci együttműködésekre, amelyek a technológiai tudás és a gazdasági, társadalmi tudás közötti szinergiák kihasználására törekszenek, pl. mesterséges intelligenciával, gépi tanulással kapcsolatos projektekre.
