Sokan azok közül, akik elkezdték rendszeresen használni az olyan generatív algoritmusokat, mint a ChatGPT, hajlamosak antropomorfizálni a technológiát, és úgy kezelni, mintha egy embertársukkal lenne dolguk. Mivel ez az interakció egy prompton keresztül történik, nagyon gyakori, hogy az emberek rendkívül kétértelmű módon kérnek egy feladatot, a levegőben hagyva számos olyan tényezőt, mely befolyásolhatja a kapott válasz minőségét, vagy akár szívességként kérnek dolgokat, vagy köszönetet is mondanak a gépi elmének.
Az ötödik ipari forradalom kapujában
Nap mint nap olvashatunk az ötödik ipari forradalomról. Első pillantásra csak a negyedik ipari forradalom új, továbbfejlesztett változatának tűnik. A média olyan gyakran hivatkozik rá, hogy mindannyian azt feltételezzük, hogy ismerjük már, bár soha nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy mi is lenne ez, és hogyan hat majd ránk.
Kígyórobot térképezi fel a Szaturnusz holdját
Robotika és a Földön kívüli biológiát vizsgáló exobiológia többször kapcsolódott már össze, az egyik legambiciózusabb projekt pont most fut a NASA-nál. A kígyóformájú szerkezet rendeltetése az Enceladus, a távoli Szaturnusz jéghideg holdja lesz.
Robotizált rizstermesztés Japánban
A mezőgazdaság automatizálásának legújabb lépéseként, drón és robotok jelentek meg egy japán rizsföldön. Komoly szükség van rájuk, mert a szektorban egyre nagyobb a munkaerőhiány, így mindent a drónok fognak elvégezni.
Hogyan fogja megváltoztatni a mesterséges intelligencia a zeneipart
A mesterséges intelligencia technológiái a kiskereskedelemtől az űrtechnológiáig számos üzleti területre behatolnak. De a művészetbe vetített emberi érzékszervi tapasztalat még mindig az a terület, ahol egyetlen algoritmus sem veheti fel a versenyt a „hús és vér” művészekkel. Az MI azonban jól jön a zeneszerzés, a streaming platformok újabb monetizációs törekvései terén már.
Muskátlimagról mintázott robot figyeli a talajt
Mi köze a Pelargonium appendiculatum, ismertebb nevén a dél-afrikai muskátli magjának a puha robotikához, hogyan hasznosíthatók a növénytől ellesett információk a mezőgazdaságban?
Robotfocisták készülnek a robotfoci világkupára
A világ számos kutatóműhelyében fejlesztenek robotfocistákat, így semmi meglepő nincs abban, hogy az UCLA és az MIT is előrukkolt eggyel-eggyel. De miért különleges ARTEMIS és a Cselezőgép, és miért nagyon bonyolult csapatjáték a robotfoci?
Különféle tárgyakat fog és mozgat meg egy nyomtatott robotkéz
A robotok széleskörű elterjedésének, például háztartásbeli elterjedésüknek egyik legnagyobb akadálya, hogy komoly gondjaik vannak tárgyak megfogásával, alkalmasint össze is törik azokat. A Cambridge Egyetem puha robotkeze változásokat hozhat.
Mesterséges idegháló jelzi előre, hogyan fog nyomásra reagálni a fém
Gépi tanulással irányított robotkarokkal olcsóbbá és gyorsabbá válik olyan masszív gépek gyártása, mint egy repülőgép vagy autó. A rendszer munkafolyamat közben vesz észre problémákat, és megakadályozza, hogy hibás termékek kerüljenek ki a gyárból.
Hogyan fogja a mesterséges intelligencia megváltoztatni a világot?
A mesterséges intelligencia folyamatosan formálja át világunkat. Egyre jobban látjuk, hogy a gépi elme a szemünk előtt változtatja meg környezetünket, a jól belakott univerzumunkat napról napra. Ez az azért van, mert az MI területén a jelenlegi innovációk olyan villámgyorsan zajlanak, hogy már nehéz lépést tartani velük, nemcsak a „halandó” felhasználóinak, de iparági korifeusainak és tervezőinek is.
Egyetlen fogás alapján azonosít tárgyakat az MIT robotkeze
A robotika az utóbbi időben a mesterséges intelligenciánál kevesebb rivaldafényben részesült, pedig ezen a területen is történnek jövőbe mutató, izgalmas fejlesztések. Amerikai kutatók például egészen különleges robotujjakat építettek. Az emberi kéz volt a minta.
Az MI még nem fogja elvenni a munkánkat
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret hódít a különböző iparágakban, megváltoztatva a munkahelyeket a kereskedelemtől az orvostudományon át a marketingig. A tévedhetetlen MI világában a számítógépek elvégezhetnék helyettünk már a munkánk nagy részét. Egy másodperc alatt diagnosztizálhatnák a betegségeinket, robotok és autonóm járművek vásárolhatnának és szállíthatnák ki a bevásárlásainkat. Emberi segítség nélkül működtethetnék a közlekedési eszközeinket, és még a vacsoránkat is elkészíthetnék. De mielőtt ez a „Boldog Utópia” valósággá válna még meg kell tanulni velük együttműködni a pandémia miatt már digitálisan transzformált munkahelyeinken.