Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Ipari robotok és társadalmi problémák

MEGOSZTÁS

Az ipari robotok fejlődése nagy hatással van és volt a globális gazdaságra és társadalmunkra. 2019 júniusában az Oxford Economics közzétette a „How Robots Change the World” című kiadványát: előrejelzése szerint 2030-ra a jelenlegi globális gyártási pozíciók 8,5%-kát ipari robotok váltják fel, melyek alkalmazása szorosan összefügg az egyre inkább elöregedő társadalmak problematikájával is. Számos országban, Európában és Ázsiában, de főként Kínában is ez ma már hatalmas kihívássá vált. Az ipari robotok alkalmazása így hatékony módja lehet a munkaerőhiány megoldásának és egyben az ipari technológia korszerűsítésének is.

(Kiemelt kép: Unsplash)

A World Robotics 2018 Report azt mutatja, hogy az ipari robotok széles körű alkalmazása a termelés hatékonyságának, a termékfejlesztésnek, a munkaerő-kínálatnak és keresletnek is már az egyedüli záloga, így sokrétű fejlődését és ezek lehetséges technológiai „láncreakcióját” is el fogja hozni. Az 1980-as években az Egyesült Államokban az információs technológia tömeges bevezetése a lassú termelékenységnövekedés úgynevezett Solow-paradoxonjától szenvedett. Mivel az ipari robot az információs technológia, az automatizálás és a ipari berendezések technológiájának a terméke, nagymértékű alkalmazása számos potenciális kockázatot is rejt magában, például a társadalmi munkanélküliséget, a jövedelmi egyenlőtlenségek jelentős növekedését, gazdasági stagnálást és a termelékenység javításának elmaradását.

Ipari robotok és társadalmi problémák
Az ipari robot az információs technológia, az automatizálás és a ipari berendezések technológiájának a terméke, nagymértékű alkalmazása számos potenciális kockázatot is rejt magába (Fotó: Unsplash)

Vigyázó szemeitek Kínára vessétek

Az elmúlt 40 évben Kína gazdasági növekedését a demográfiai robbanása is gyors ütemben hajtotta. A kínai feldolgozóipar 2010 óta 11 egymást követő évben állt a világ élén. A demográfiai „hátszél” egymaga azonban nem képes megvalósítani a tudás, a technológia és az ipari rendszerek korszerűsítését, valamint a gazdasági növekedési modell teljes átalakítását. Az ipari robotok nagyszabású alkalmazása Kínában szorosan kapcsolódik a Lewis-féle fordulóponthoz. Egyes kutatók kimutatták, hogy Kína 2003-ban érte el ezt, ami egyben a munkaerő-felesleg végét is jelzi. A munkaerőköltségek emelkedésével az emberi erőforrás gépekkel való helyettesítésének globális trendje a nemzetközi piacon való versenyképesség megőrzésévé vált. Mivel Kína az évről évre durvább demográfiai csökkenés dilemmájával is szembesült, elkerülhetetlen tendenciává vált, hogy a hagyományos iparágakat ipari robotokkal korszerűsítsék, és az humán munkaerőt technológiai megoldásokkal váltsák fel. 2012-ben fordulópontot jelentettek a foglalkoztatás növekedési ráták Kínában, melyek a következő években fokozatosan csökkentek; Kína GDP-növekedési rátája több mint egy évtized óta először 8% alá esett, ami részben a foglalkoztatás növekedési rátájának fordulópontjával függ össze; ezek 2014 után gyorsan csökkentek, és 2018-ban negatív növekedési szakaszba léptek, miközben az idősek eltartottsági aránya 2014-ben gyorsan megemelkedett. 2014-ben a „Világ Gyáraként” is ismert kínai Dongguanban több mint 4000 cég ment csődbe, ami 2008 után a második legnagyobb bezárási hullámot indította el, sok gyár elhagyta Kínát, és a bőséges munkaerővel rendelkező délkelet-ázsiai országokba költözött. Ezért a munkaerőhiány és a magas munkaerőköltség arra kényszerítette a hagyományos gyártósorokat, hogy térjenek át az automatizálás bevezetésére.

Ipari robotok és társadalmi problémák
2014-ben a „Világ Gyáraként” is ismert kínai Dongguanban több mint 4000 cég ment csődbe, ami 2008 után a második legnagyobb bezárási hullámot indította el, sok gyár elhagyta Kínát (Fotó: Unsplash)

A robotizáció „forradalma”?

Az ipari robotok fejlesztésének előmozdítása érdekében számos fejlett ország adott ki néhány fontos irányelvet: az Egyesült Államok 2009-ben elindította az „Újraiparosítási stratégiát”, Németország az „Ipar 4.0”-t vezette be helyette (hazánkban is ez a változat terjedt el), Japán pedig kiadta a „Gyártási fehér könyvet”. Kína is egy sor ilyen irányelvet mozgósított és tett közzé az ipari robotipar fejlesztésének támogatására. 2010-ben kiadta az „Államtanács határozata a stratégiai feltörekvő iparágak művelésének és fejlesztésének felgyorsításáról” című dokumentumot, mely a robotok és más intelligens gyártóberendezések aktív fejlesztésére szólított fel. 2013 decemberében a kínai Ipari és Informatikai Minisztérium kiadta az „Útmutató az ipari robotipar fejlesztésének előmozdításáról” című kiáltványt, melyben 2020-ra több mint 100 darabos robotsűrűséget (ez a 10 000 alkalmazottra jutó robotok számát jelenti a gyakorlatban) célzott meg. Az ipari robotok fontos szerepet játszanak a munkaerőhiány problémájának megoldásában is, valamint a termékminőség és a munkatermelékenység javításában. Zhejiang, Guangdong, Jiangsu és más kínai tartományok irányelvet adtak ki az ipari robotipar fejlesztésének támogatására. Például 2014-ben Zhejiang tartomány gazdasági és informatikai bizottsága kiadta a „Vélemények a munkások gépekkel való helyettesítésének felgyorsításáról” című dokumentumot, amely előírta, hogy 500 milliárd jüant kell befektetni a technológiai korszerűsítésbe, és abban az évben több mint 10%-kal kell növelni az összes munkavállaló munkatermelékenységét. Kína a „Kormányzati munkajelentés 2015” irányelvében először a K+F-be történő beruházások növelését és a teljes tényezőtermelékenység (TFP) javítását javasolta. A 13. ötéves terv (2016 és 2020 között) szintén innováció vezérelt fejlesztési stratégiát fogalmazott meg a TFP jelentős javítása érdekében.

Ipari robotok és társadalmi problémák
2014-ben Zhejiang tartomány gazdasági és informatikai bizottsága kiadta a „Vélemények a munkások gépekkel való helyettesítésének felgyorsításáról” című dokumentumot, amely előírta, hogy 500 milliárd jüant kell befektetni a technológiai korszerűsítésbe (Fotó: Unsplash)

A TFP (teljes tényezőtermelékenység) nyomában

A TFP a tiszta technológiai fejlődés és az innovációs képességek termelékenységnövekedésének mérésére használható a tőke- és munkatényezők nélkül. Az ipari robotok alkalmazása a következő módon javítja a TFP-t: az ipari robotok fontos szerepet játszanak a munkaerőhiány problémájának megoldásában és a termelékenység növekedésének javításában azáltal, hogy kompenzálják a munkaerőhiányt az elöregedő társadalmi környezetben. Az ipari robotok stabilan működnek a termelési folyamatban, és hatékonyabbak, mint az egyszerű munkások, csökkentve az ismétlődő mechanikai munkákból eredő munkaerő-ráfordítást és hibaarányt. Az robotok alkalmazása csökkentheti a munkavállalók sérüléseiből és haláleseteiből eredő gazdasági és hatékonysági veszteségeket azáltal, hogy javítják a termelés biztonságát szélsőséges környezetben is. Az ipari robotok csúcstechnológiai jellemzőiknek köszönhetően magas termelékenységet teremtenek, és megvalósítják a feldolgozóipar automatizálását és intelligens átalakítását is.

Ipari robotok és társadalmi problémák
Az robotok alkalmazása csökkentheti a munkavállalók sérüléseiből és haláleseteiből eredő gazdasági és hatékonysági veszteségeket (Fotó: Unsplash)

Kína Lewis-i fordulópontjának elérkezése elkerülhetetlenné tette a munkavállalók gépekkel való felváltását és az ipari korszerűsítést. Az ipari robotok telepítése Kínában 2010 előtt lassan nőtt, 2010 után pedig gyorsan emelkedett, ami szoros összefüggésben állt a foglalkoztatás növekedési ütemével, amely 2011 után rohamosan csökkenni kezdett. Kínában 2013-ban telepítették a legtöbb robotot, és 2017-ben érte el ez a folyamat a csúcsot. Egyes szakértők azzal érvelnek, hogy a robotok Kínában és Dél-Koreában „ragadozóként” jó szerepet játszottak, és a munkavállalók megfelelő képzésekkel, de együtt tudtak létezni velük. Az IFR által közzétett adatok szerint 2019-ben Kína a globális robottelepítések 35,65%-kát, 2020-ban pedig 43,85%-kát tette ki. A kínai feldolgozóiparban a robotok sűrűsége pedig 2020-ban kétszerese volt a világátlagnak. Kína azonban a fejlett országokhoz képest még mindig szenved a technológiai felhalmozás elégtelenségétől, az ipari alapok gyengeségétől és a csúcskategóriás kínálat hiányától. Ezért Kína egyre erőteljesebben mozdította elő a robotok fejlesztését és gyártását a magas színvonalú gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében. 2021 decemberében a kínai Ipari és Informatikai Minisztérium és 15 másik minisztérium közösen kiadta a 14. ötéves tervet a robotipar fejlesztésére, és azt javasolták, hogy Kína 2025-re a robotikai innováció globális központjává, a csúcskategóriás gyártás gyűjtőhelyévé és az integrált alkalmazások új platformjává váljon. Eközben erőteljesen előmozdítaná a robotok fejlesztését és gyártását a magas színvonalú gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében is.

Ipari robotok és társadalmi problémák
Kína 2025-re a robotikai innováció globális központjává, a csúcskategóriás gyártás gyűjtőhelyévé és az integrált alkalmazások új platformjává válhat (Fotó: Unsplash)

Az érem másik oldala

A technológiai fejlődés társadalmi problémákat vet fel, beleértve a környezeti változásokat is. Így a vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell a környezetvédelmi kurrens politikához is. A technológia új gazdasági területekre való belépése felerősítheti a kockázatokat. A népesség elöregedése a demográfiai hozadék eltűnésével arra kényszeríti a vállalatokat, hogy felgyorsítsák a robotok alkalmazását. Az automatizálás felgyorsulásának széles körű társadalmi hatásai lehetnek, beleértve a munkanélküliség problémáját, vagy az automatizálás költségeinek tartós csökkenését, ami a jövedelmi egyenlőtlenségek jelentős növekedéséhez vezethet. A gépi helyettesítés növeli a munkavállalók válságérzetét, és hatással van az egészségükre, amit a jólétük biztosítása érdekében felügyelni kell. A kormányoknak tehát lépést kell tartaniuk a korral, és új intézkedéseket kell hozniuk a fent említett kockázatok elkerülése és megoldása érdekében. Kína ilyen szempontból az ipari robotika „állatorvosi lova” lehet az EU és a magyar gazdaság számára is.

Ipari robotok és társadalmi problémák

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!