A közelmúltban mutatta be az IFR a „World Robotics R&D Programs” című tanulmányát, amely azt mutatja be, hogy a világ kormányai Ázsiában, Európában és az amerikai kontinensen milyen programokon keresztül támogatják a robotikai fejlesztéseket és milyen célok húzódnak meg ezen támogatások mögött. Az áttekintésből az is kiderül, hogy az ipari robotok alkalmazásában leginkább élen járó országok – Kína, Japán, USA, Dél-Korea – és az EU nagyon eltérő K+F-stratégiákat valósítanak meg.
Látványos fejlődés
Kínára szoktak úgy is utalni, mint a világ összeszerelő műhelye, és ennek megfelelően gyorsan nő az országban az ipari robotok száma. Míg 2018-ban a 10 ezer munkásra jutó ipari robotok száma alapján még csak a 20. helyen voltak, addig 2021-ben már az ötödik pozíciót foglalták el, 10 ezer dolgozóra 322 robot jutott ebben a szektorban.
Kínában az Ipari és Informatikai Minisztérium (MIIT) által 2021. december 21-én meghirdetett “14. ötéves terv” foglalkozott a robotipar fejlesztésével és az innováció előmozdításával. Az IFR elemzése szerint a megfogalmazott célok között szerepel, hogy Kína globális vezető szerepet töltsön be a robottechnológia és az ipari fejlődés terén. A robotika a következő 5 évre vonatkozó 8 kulcsfontosságú iparág között szerepel.
A nemzeti tudományos és technológiai innovációs intézkedések végrehajtása érdekében 2022. április 23-án a Nemzeti Kulcsfontosságú K+F Terv keretében 43,5 millió USD támogatással elindították az “Intelligens robotok” kiemelt speciális programot.
Robotokban az elsők
Japánban az “Új robotstratégia” célja, hogy az országot a világ első számú robotinnovációs központjává tegye. A japán kormány 2022-ben több mint 930,5 millió dolláros támogatást nyújtott ennek érdekében az iparág szereplőinek. A kulcsfontosságú ágazatok a gyártás, az ápolás és az egészségügy, az infrastruktúra és a mezőgazdaság voltak.
A gyártási és szolgáltatási cselekvési terv olyan projekteket tartalmaz, mint az autonóm vezetés, a fejlett légi mobilitás vagy a következő generációs mesterséges intelligencia és robotok alapját képező integrált technológiák fejlesztése. A “Moonshot kutatási és fejlesztési program” keretében 440 millió dolláros összeget különítettek el a robotikával kapcsolatos projektekre a 2020 és 2025 közötti 5 éves időszakra. Az IFR “World Robotics” című statisztikai évkönyve szerint Japán a világ első számú ipari robotgyártója, és 2021-ben a globális kínálat 45 százalékát szállította le az ázsiai szigetország.
A dél-koreai 172,2 millió USD támogatást különített el a “2022 Implementation Plan for the Intelligent Robot” program számára. A 2022 és 2024 közötti időszakra összesen 7,41 millió USD-t terveznek a “Teljes körű tesztplatform-projekt a különleges célú, emberes vagy pilóta nélküli légi járművek számára” című projekt finanszírozására. Az IFR már említett, “World Robotics” című statisztikai évkönyve szerint Dél-Koreában 2021-ben 10 ezer alkalmazottra már 1000 ipari robot jutott, ami a legmagasabb érték a világon.
Az űrprogram is képbe került
A Horizon Europe az Európai Unió legfontosabb kutatási és innovációs keretprogramja, amelynek költségvetése hét évre (2021-2027) 94,3 milliárd dollár. Legfontosabb céljai között van az EU tudományos és technológiai alapjainak megerősítése, Európa innovációs kapacitásának, versenyképességének és munkahelyteremtésének fokozása. Az Európai Bizottság összesen 198,5 millió dolláros támogatást biztosított a robotikával kapcsolatos 2021-2022-es munkaprogramhoz.
Az Egyesült Államokban a „National Robotics Initiative” a kormánya által támogatott alapvető robotikai kutatás-fejlesztés céljából indult. A 2021 februárjában bejelentett NRI-3.0 program az integrált robotrendszerek kutatására irányul, és a korábbi NRI-programokra épül. Az NRI-3.0 alapot az amerikai kormány 2021-ben 14 millió dolláros összeggel támogatta. A program ösztönzi a tudományos, ipari, kormányzati, nonprofit és egyéb szervezetek közötti együttműködést.
A NASA “Holdtól a Marsig” projektje például kiemeli a Hold közelében és a Holdon való hosszú távú jelenlét megteremtésére irányuló célkitűzéseket. A projektek olyan kutatásokat és technológiafejlesztést céloznak meg, amelyek jelentősen növelik a robotok teljesítményét, hogy együttműködve támogassák a mélyűri emberi felfedezéseket és tudományos küldetéseket. Az Artemis holdprogramra az amerikai kormányzat 2020 és 2024 között 35 milliárd dolláros költségvetést tervez elkülöníteni.
Dél-Korea az élen
Az IFR adatai szerint 2021-ben világszerte több mint 517 ezer ipari robotot helyeztek működésbe, ami 31 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi eredményt és eddig rekordnak számít. Ez egyben azt is eredményezte, hogy globális szinten már mintegy 3,5 millió ipari robot működik az üzemekben. A gyors kínai fejlődést jól érzékelteti, hogy 2021-ben minden második, üzembe helyezett ipari robot a távol-keleti országban kezdett el dolgozni.
A 10 ezer ipari dolgozóra jutó ipari robotok számában ahogyan azt már említettük, Dél-Korea vezeti a globális rangsort, 2021-ben ezres értékkel. A második helyen Szingapúr található, ahol 670 robot jutott 10 ezer alkalmazottra, míg a harmadik Japánban ez az érték 399 volt. Németország egyébként nagyon megközelítette az ázsiai szigetországot, az európai államban ugyanis 2021-ben 397 ipari robot jutott tízezer ipari munkásra.
