A memória létünk és identitásunk szempontjából alapvető fontosságú. A tanulás célja, hogy az agyban tárolt ismeretek szükség esetén gyorsan vagy intuitív módon előhívhatók legyenek. Ez mindenre vonatkozik, amit a mindennapi életben teszünk: készségekre, szokásokra, érvelésre, társadalmi interakciókra és döntéshozatalra is. Bár születésünktől fogva folyamatosan tanulunk, azt kívánjuk, bárcsak gyorsabban tanulnánk és többre emlékeznénk.
Visszaszerezte első helyét az Intel a Samsungtól
A félvezetőeladásokból származó globális bevétel 2023-ban 533 milliárd dollár volt, ami 11,1 százalékos csökkenést jelent 2022-hez képest a Gartner előzetes adatai alapján. A legnagyobb gyártók rangsorában is volt átrendeződés.
MI és információfogyasztás
A média a maga számtalan formájában a modern társadalom szívverését szolgálja, befolyásolja a véleményeket, alakítja a narratívákat, és összeköti az embereket világszerte. A hagyományos újságoktól a digitális platformokig a média fejlődése átalakította az információfogyasztás módját.
Fragmentalitás és mesterséges általános intelligencia
A memórián alapuló intelligencia, amely „csak úgy folyik”, nem idegen az emberiségtől. Formális matematikai képzésünk során arra tanítottak minket, hogy aláássuk a logikán és az érvelésen túllépő intelligenciaformákat. A ChatGPT az emberi képességeket felülmúló, példátlan mértékű memorizálás erejének élő illusztrációja. A fragmentalitás világát a kiegészítő intelligencia új birodalmának megbecsülésére készteti.
A hibrid elme diadala
Az emberi agyak és a mesterséges intelligencia gépi elméjének összeolvadása felgyorsult. Az agy-számítógép interfészek, a neurális implantátumok és más technológiák egyre inkább összekapcsolják a biológiai megismerést a mesterséges intelligenciákkal. Bár ez az átmenet reményeket és félelmeket egyaránt is kivált, az ember-gép konvergencia inkább erősítheti, mint leigázhatja az emberiséget.
Javul a teljesítmény és csökken az energiafogyasztás egy újfajta memóriával
Az infokommunikációs eszközök folyamatos fejlődésével, az új és egyre újabb technológiákkal, az állandósult adatrobbanással jelentősen nő a gépek energiafogyasztása. Ha viszont tényleg csökkenteni akarjuk a szektor károsanyag-kibocsátását, akkor újfajta számítógépes memóriákra van szükség. Egy cambridge-i projekt keretében pont ilyen memóriát fejlesztenek.
Elektronok helyett atomokon alapul a „világ legprecízebb” memóriachipje
A mesterségesintelligencia-fejlesztések tempója lelassulhat, ha a hardverfejlődés nem képes követni a szédületes tempót. Amerikai kutatók memóriaként és processzorként egyaránt működő, elektronok helyett atomokon alapuló chippel oldanák meg a problémát.
Hogyan harcolhatunk a vállalati „amnézia” ellen?
Egy szervezet kollektív tudását, tapasztalatait és történetét vállalati emlékezetnek nevezzük. Ez azoknak az adatoknak és szakértelemnek a gyűjteménye, melyeket egy szervezet az idők során összegyűjtött, és a folytonosság támogatására, a jövőbeli projektek irányítására és a döntéshozatal befolyásolására használ(na). Az erős szervezeti memória elengedhetetlen ahhoz, hogy a cégek versenyképesek maradjanak és megfelelően reagáljanak a változásokra.