Az erőfeszítések eredményei már kezdenek látszani, az ország az európai innovációs eredménytáblán egy helyet előre lépve a 21. lett, a bejelentett egyetemi szabadalmak száma négyszeresére, 19-ről 70 fölé nőtt, az innovatív vállalkozások száma pedig 74 százalékkal növekedett az elmúlt években. A kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított források Magyarországon 900 milliárd forint fölé emelkedtek 2021-re, ebből a magyar állam ráfordítása 318 milliárd forint volt.
Bosch–Műegyetem együttműködés az elektromos hajtásláncok kutatás-fejlesztéséért
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán átadták a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. Az új központ eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. Segítségükkel a hallgatók az elmélet mellett naprakész gyakorlati tudásra tehetnek szert, illeszkedve a hazai és nemzetközi iparági trendekhez, igényekhez. A Műegyetem kampuszán megvalósult fejlesztés – a BME KJK képzéseihez kapcsolódóan – évente 60-80 egyetemi hallgató mellett a kar oktatói számára is korszerű teret biztosít szakmai munkájuk támogatásához. Az új járműipari tesztlabor célja az elektromos hajtásláncok új generációjához kapcsolódó kutatás-fejlesztés. Az új Kompetencia Központban az oktatást és a kutatást szolgáló korszerű kollaboratív tereket is létrehoztak a Bosch New Way of Working koncepciója alapján.
Bódis, három olyan területet nevezett meg, ahol jelentős előrelépésre van szükség az innováció fejlesztése érdekében: az egyik a kutató-utánpótlás nevelés bővítése, ezen kívül tovább kell növelni az innovatív vállalkozások és a szabadalmak számát is.
A mérnöki-műszaki-természettudományi területen a 25-34 éves korban doktori képzésben részt vevők száma ugyan ezer lakosra vetítve 0,4 százalékra nőtt 0,3 százalékról, azonban az OECD-átlag elérése érdekében további javulásra lenne szükség – részletezte. A kormány a munkáltatókat arra ösztönzi, hogy kutató-fejlesztő mérnökeiket küldjék doktori képzésre, ennek érdekében elindítottak egy kooperatív programot, továbbá folytatják a nemzeti kiválóság programot is – tette hozzá.
Bódis László beszélt arról a kezdeményezésükről is, amelyet az egyetemi ötletekből formálódó cégek felkarolására indítottak. A következő időszakban azokra a területekre kívánnak összpontosítani, amelyek kiemelt haszonnal járnak a magyar társadalom és a gazdaság számára, így például az egészséges életmód, zöld átállás, víz- és energiaügyek, illetve a gazdaság digitalizációja.
A szellemi tulajdon területén egyebek közt a szabadalmi eljárások további egyszerűsítését tervezik annak érdekében, hogy a Bosch és a BME központjához hasonló együttműködések révén minél több szabadalom születhessen – vetítette előre a helyettes államtitkár.
A rendezvényen Czigány Tibor, a BME rektora elmondta, hogy új szintre lépett a járműipari fejlesztés a kompetenciaközpontnak köszönhetően. A műegyetem partner abban, hogy az erős alapképzésre építve a cégekkel együttműködve valósítsák meg a gyakorlati oktatást, szoros kapcsolatokat ápolnak az iparral – tette hozzá.
Kemler András a Bosch ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a vállalat aktívan hozzá kíván járulni az új mérnökgeneráció képzéséhez, ami az egész ország közös érdeke, és a versenyképességet is erősíti. Az együttműködésük az egyetemmel 15 évvel ezelőtt kezdődött, az új kompetencia központ átadása a „közös úton a legjelentősebb mérföldkő”, „példa nélküli a hazai felsőoktatásban” – mondta.
Arra is kitért, hogy a központban megvalósuló fejlesztések eredményei remélhetőleg 3-5 éven belül az utcán futó járművekben is láthatók lesznek. A kompetencia központ az elektromos járművek hajtásláncainak fejlesztésére összpontosít, a BME és a Bosch szakemberei az elektromos járművek optimalizálásán fognak dolgozni.
