A 21. század nagy ígérete a mezőgazdaság megújítását célul kitűző agrárinformatika. Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésekre, ugyanakkor az alkalmazásában már inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – derül ki a K&H innovációs agrárkutatása alapján is. A mostani felmérésben a 300 millió forint éves árbevételt meghaladó, vagyis a legnagyobb 360 magyarországi agrár társas vállalkozás innovációs döntéshozóját kérdezték meg (a kutatás tavaly ősszel történt).
Hungaricum, hogy az agrárvállalkozások fele, legalább a bevételének 10%-kát költötte innovációra és fejlesztésekre. Ez a teljes mezőgazdasági szektor tekintetében az elmúlt 2 évben már 17%-ra rúgott. A meginterjúvolt cégek 48 százaléka javította termékét, vagy vezetett be új, digitálisan is támogatott szolgáltatásokat ebben az időszakban.
Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre (Fotó: Unsplash)
A digitális transzformáció már elkezdődött
2020 óta lett divat a szektorban a korszerű berendezések és technológiai nóvumok bevásárlása, a cégek 53%-ka élt is vele, de 33 százalékuk már az ezekhez kapcsolódó automatizációra és így szoftverekre és az ezekhez kapcsolódó belső kutatás és fejlesztés projektekre is költött már. Érdekes tény, hogy csak az agrárvállalatok 12%-ka tartja magát vezető innovátornak az ágazatában, tízből 7 cég még mindig óvatosan vélekedik az innovációról és magáról a digitalizációról és annak a hasznáról.
Ennek oka a magyar mezőgazdaság felépítésében és örökségében rejlik, az apáról fiúra öröklődő tevékenységben még mindig kötelező ereje van a tapasztalatoknak és a generációs hagyományoknak, az újdonság és a nyitottság csak bizonyos kisebbség előjoga még 2023-ban is. Ebből következik, hogy a digitális transzformáció ezért csak a megkérdezett cégek hét százalékánál lett stratégiai kérdés, 37%-kuk foglalkozik ezzel más feladatokkal párhuzamosan és nem kiemelt projektként.
Képaláírás: A lemaradásunk a magyar mezőgazdaság történelmében rejlik (Fotó: Unsplash)
A digitalizáció a fejlődés egyetlen útja
Furcsa ez az eredmény, hiszen már Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (amit 2 éve 2020-ban fogadtak el) is kiemelt projektnek számított eddig. Így a digitális fordulat az agráriumban nem lehetőség, hanem az egyetlen út a fejlődéshez és az EU-hoz való felzárkózásban. Ma már a termékek minősége, a környezeti terhelés csökkentése (a mostani válságban lévő gazdasági környezetben is) a digitális megoldások implementálását igényli, csak ezekkel lehetséges a gazdaságok életképességének a biztosítása. Mellékesen ma már a precíziós technológia, az adatmezőgazdaság eszköztára mindenki számára elérhető, mégis tény, elég kevesen élnek még vele.
Az idén debütáló drónos növényvédelem iránti alacsony érdeklődés is bizonyítja, a végfelhasználó vállalkozások még mindig bizonytalanok. Ennek egyik oka, hogy még ma is az elérhető digitális szolgáltatások és megoldások csak részterületeket fednek le, kevés az átfedés köztük, sőt az egymással konkuráló piaci szolgáltatások sokszor egészen eltérő digitális megoldásokat vindikálnak bizonyos feladatokra. A legtöbb esetben hiányzik a megfelelő döntéshozatalhoz szükséges referencia halmaz is. Ami pedig a legfontosabb lenne, nincs még teljes körben elérhető igazi piaci, kutatói és egyetemi validáció sem hozzá.
