(kiemelt fotó: EnvatoElements)
Hogyan tudjuk a vállalati működést optimalizálni úgy, hogy megfeleljünk a kor kihívásainak, mennyire skálázható a tevékenység, illetve hogyan hasznosítjuk az úttörő technológiákat – alapvetően ez a három fő trend határozza meg az infokommunikációs piacot 2023-ban Papp László, a Gartner magyar és bolgár piacért felelős területi vezetője szerint. „A működés optimalizálása kapcsán komoly kihívást jelent, hogy miközben a digitális átállás jegyében a technológiai beruházásokat napirenden kell tartani, új tényezők is jelentkeztek, amelyek nehezítik ezt, mint például az infláció, vagy éppen az, hogy még inkább felértékelődött a kiberbiztonság. Egy ilyen helyzetben a technológiai eszközök és megoldások immunitása kiemelten fontos téma. Ez viszont nemcsak hardver vagy szoftver, hanem hozzáállás kérdése is. Fontos felkészíteni a munkavállalókat is: egyrészt, hogy elkerüljék a bajt, másrészt, ha megtörténik, akkor felismerjék, és legalább az első alapvető intézkedéseket meg tudják tenni. A digitális immunitás kialakításában fontos szerep juthat a mesterséges intelligenciának, hiszen a hálózati eszközökbe integrálva hatékony védelmet nyújthat a támadások ellen, illetve a meglévő technológiai vagyon optimalizálására is jól használható, ami ezáltal nemcsak az ellenálló képességet, de a költséghatékonyságot is növeli. Emellett választ ad a szakemberhiány kérdésére is, hiszen az MI egyre több helyen nyújt segítséget az erőforráshiány kiküszöböléséhez” – mutatott rá Papp László.
Papp László a Grand Opening Konferencián (fotó: ICT Global)
Adatkezelési kőkorszak
A szakember szerint attól függetlenül, hogy válság van, a technológiai fejlődés nem állt le, a befektetők pedig elvárják, hogy a vállalkozások a befektetett pénzt visszahozzák. Ehhez pedig növekedni kell, amihez olyan lehetőségeket kell keresni, amelyek biztosítják a skálázhatóságot, és ez a második meghatározó trend.
„Azt szoktam mondani, hogy egyelőre az adatkezelési kőkorszakban vagyunk. Messze nem használjuk ki a technológiai eszközöket és a bennük rejlő szolgáltatási lehetőségeket arra, hogy tömegek számára teremtsünk értéket. A skálázhatóság kapcsán fontos fejlemény, hogy a neurális hálózatok fejlettségében és költségeiben eljutottunk arra a szintre, hogy már hatékonyan tudjuk integrálni az eszközeinkbe, ami lehetőséget kínál az információ tömeges, gépi feldolgozására. Azt azért még látni kell, hogy jelenleg az MI fejlettségben ott tartunk, mint amikor megjelentek a nagyon gyors gőzmozdonyok a vasúti közlekedésben. Ez azt jelenti, hogy már nem a kezdeteknél vagyunk, de az igazán nagy előrelépések ezt követően jönnek. Úgy gondolom, hogy amit a mesterséges intelligencia fejlődése kapcsán a következő 2-3 évben tapasztalhatunk, az lenyűgöző lesz. Ezért mindenkinek érdemes lesz foglalkozni és kísérletezni vele, mert nagyon rövid idő alatt differenciáló tényezővé válik, hogy ki az, aki érti és tud valamit kezdeni vele és ki az, aki csak hallott róla. Ez azt jelenti, hogy aki használja, nagy versenyelőnyre tehet szert” – közölte a Gartner szakértője.
Úttörő technológiák
A harmadik meghatározó trend az úttörő technológiák alkalmazása, amelyek közül Papp László megemlítette az önálló ökoszisztémával rendelkező, többféle célra használható szuperalkalmazásokat, a mesterséges intelligenciát, illetve a metaverzumot. „A metaverzumot mindenki csak egy jó játéknak gondolja, de közben már tudjuk, hogy akár a harcászatban, akár kritikus iparágakban egyre inkább alkalmazzák képzési célokra. Az Australian Open teniszbajnokságot már elérhetővé tették a metaverzumban, ezáltal a világon bárhonnan úgy lehetett nézni, mintha ott ülnénk. De jó példa a kereskedelem is, hiszen hamarosan úgy tudunk vásárolni, hogy elmegyünk egy bevásárlóutcába a metaverzumban, ott nézünk meg, próbálunk ki dolgokat, és ez egy egészen új vásárlói élményt adhat. Persze ehhez beruházásra van szükség, meg kell venni hozzá a technikát, az eszközparkot, de ha egyszer megvan, rengeteg utazási költséget, időt spórolunk meg, és elgondolkodtató lehet, hogy lakossági szinten mennyire éri meg ez a megoldás” – jelezte Papp László.
Kitörési pontok
A hazai IKT-cégek lehetőségei kapcsán Papp László kiemelte, hogy egyelőre fontos feladat a felzárkózás is olyan területeken, mint a DevOps, az agilitás, a digitális transzformáció, illetve a hiperautomatizáció. „A hazai IKT-cégek számára természetesen több kitörési pont is kínálkozik, hogy nemzetközi szinten is komoly karriert fussanak be. Az egyik ilyen, ha találnak egy olyan szegmenst, amely jelenleg is fontos globális szinten és a jövőben várhatóan még inkább felértékelődik a jelentősége. Jó példa erre az energiaelosztás: azok a vállalkozások, amelyek ezen a területen előremutató, jól hasznosítható megoldással állnak elő, komoly eredményeket érhetnek el.
Egy másik kitörési pont, ha egy technológián belül egy kisebb szeletre vagy funkcionalitásra fejleszt valamit egy cég. Kitörési pont lehet az is, ha a magyar gazdaság meghatározó szegmensei – mint például a mezőgazdaság, az összeszerelő ipar, az SSC-k, a gyógyszeripar, a turizmus – által használt technológiákra fókuszál egy cég, és ebbe fektet be. Ebben az esetben itthon is lehet partnert találni ahhoz, hogy élesben kipróbálják a megoldást, amiből aztán nemzetközi szinten is piacképes terméket lehet készíteni” – vázolta a lehetőségeket Papp László.
Fókuszban az ügyfelek
„Úgy látjuk, hogy még mindig akkor lehet sikeresen bevezetni a piacra egy informatikai terméket, ha az az ügyfélkapcsolatot, az ügyfélélményt javítja, ami miatt a fogyasztók az adott céget választják” – mondta el érdeklődésünkre Tillinkó Zsanett, a KPMG Management Consulting üzletágának igazgatója. A társaság Global Tech Report 2022 felmérése során a megkérdezettek 99 százaléka jelezte azt, hogy megtérültek az eddigi digitalizációs fejlesztéseik. Ez a kedvező tapasztalat rendkívül fontos a jövőre nézve is, hiszen ha a cégvezetésnek az az élménye, hogy befektettek, és ez megérte, akkor még inkább a digitalizáció mellé állnak.
Tillinkó Zsanett (fotó: KPMG)
„Természetesen vannak komoly kihívások is, amelyekkel szembe kell nézni ezen az úton, mint például a 20-30 éves örökölt rendszerek, infrastruktúrák. Azt látjuk a piacon, hogy bár próbálkoznak a vállalatok, hogy ezek esetén is előrelépjenek, nagyon nehezen tudnak bármit is kezdeni ezzel a »technológiai adóssággal«. Egy másik fontos tényező, amit mindenképp érdemes szem előtt tartani a digitalizáció során, hogy ne csak a front end, vagyis a külvilág által is érzékelhető, például az ügyfélkiszolgálást támogató rendszereket fejlesszék, hanem a teljes értékláncot, hiszen így tudnak igazán digitális céget kialakítani, amely képes rugalmasan reagálni a piaci változásokra, gyorsan piacra vinni új termékeket és a fogyasztók által elvárt ügyfélélményt nyújtani” – mutatott rá Tillinkó Zsanett.
Minden menjen a felhőbe
A KPMG igazgatója szerint a felmérésük arra vonatkozó része, hogy mibe terveznek befektetni a vállalkozások, mutatja azt is, hogy a következő években mely területeken várható leginkább fejlődés. A válaszok alapján a felhőalapú szolgáltatások esetén nagyon erős felfutásra lehet számítani. „Bár messze nem új történet a felhő, azonban az alkalmazása most jutott el arra a szintre, hogy már majdnem minden cég használja, és ráadásul kezd megjelenni az alaprendszereiknél is. Most már a minden menjen a felhőbe, vagyis az everything as a service – XaaS koncepció időszakát kezdjük élni. Ennek kapcsán érdekesség, hogy amikor kezdtek elterjedni a felhőalapú szolgáltatások, akkor a legnagyobb félelem a költségek, az üzemeltetés nehézségei, illetve a biztonság voltak. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a költségek ténylegesen csökkentek, jól menedzselhető a rendszerek felügyelete – jóllehet módosítani kellett az üzemeltetési folyamatokat –, és még biztonságosabb is. Ez pedig szintén erősíti a felhő létjogosultságát a jövőre nézve” – tette hozzá.
Most már a minden menjen a felhőbe koncepció időszakát kezdjük élni. (fotó: EnvatoElements)
A feltörekvő technológiákba való befektetési szándékokat vizsgálva fontos tanulsága a kutatásnak, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás az első ebben a szegmensben. A vállalkozások igyekeznek valamilyen szinten öntanuló, intelligens gépi logikát beépíteni az ügyfélkiszolgálásba, a döntési folyamatokba. „Az MI kapcsán nagyon érdekes, hogy a klasszikus IT-működési modellekbe nem igazán fér bele ez a technológia, vagyis a cégeknek meg kell tanulniuk, hogyan lehet úgy működtetni, hogy a végeredmény megbízható és korrekt legyen, és ne fussanak bele olyan etikai, üzemeltetési problémákba, amelyekkel nem számoltak” – közölte a KPMG igazgatója.
