Képek: Wallpaper Flare, Wikimedia Commons, Flickr, Rawpixel
A mezőgazdaság digitalizálása már nem újdonság, egyre több a szakterületi fejlesztés. Persze ne egyből nagyvárosi vertikális farmokat képzeljünk el (bár azok is terjednek), hanem az infokommunikációs technológiák, programok és mobilalkalmazások, drónok és robotok markáns és folyamatosan növekvő jelenlétét az agráriumban.
Az éghajlatváltozás hatása az USA délkeleti államaira
Legújabban az Észak-karolinai Állami Egyetem kutatói dolgoztak ki az USA délkeleti szövetségi államaiban négy kulcsfontosságú növény, a gyapot, a kukorica, a cirok és a szójabab termését előrejelző számítógépes modellt dolgoztak ki. Mezőgazdák és a vízforrásokat kezelő kormányzati szakemberek munkáját igyekeznek segíteni vele, és elérni, hogy a növény és az öntözési technikák kiválasztásánál adatokon alapuló, tehát valóban megfontolt döntéseket hozzanak.
Cirok
Az éghajlatváltozás egyre nehezebbé teszi a döntéshozást, ráadásul az évszakonkénti kilengések a jövőben jóval erőteljesebbek lesznek a mostaniaknál. Nyaranta párhuzamosan több száraz időszak és több eső is várható.
Gyapot
A modell (Regionális Vízgazdálkodási Optimalizációs Modellező Keret, RHEO) időjárási/éghajlati, talajvíz- és mezőgazdasági adatokat használ fel. Megyéről megyére segíti a farmereket a terméshozam és a vízgazdálkodás hatékonyságának maximalizálásában. Az RHEO-ra hagyatkozva, a kutatók kimutatták, hogy hagyományos öntözési eljárásokkal szemben, szokatlanabb (deficit) stratégiákat választva, az éves vízhasználatot tizennégy százalékkal csökkentve is profit termelhető.
Az adatgazdaság előnyei
Az RHEO rengeteg adattal dolgozik: sokévnyi évszakonkénti csapadék-előrejelzésekkel, az USA Földrajzi Felmérése talajvíz-szint adataival, megyénkénti talaj-jellemzőkkel, az öntözés költségével, minden egyes növény vízfogyasztásával, a Mezőgazdasági Minisztérium növényáraival, a növénytermesztés mezőgazdasági kutatásokban megállapított költségvetésével.
Kukorica
A modell megyénként, akár hektáronként is prognosztizálja a növények terméshozamát, mint ahogy szintén növényenként az öntözési kiadásokat is, hogy melyik növény és milyen öntözési mód termel hasznot és fenntartható környezetileg az adott gazdaságban.
A kutatók tanulmányukban harmincegy év adataival, Georgia huszonegy délnyugati megyéjére alkalmazták technológiájukat. Mind a négy növény esetében azonosította a változásokat és a költségeket csökkentő öntözési módszert, sőt, az is kiderült, hogy az RHEO a talajvíz szivattyúzására fordított energiahasználatot szintén csökkentheti. Tehát a vízgazdálkodást minden szempontból hatékonyabbá, környezetbarátabbá teszi.
Szójabab
Céljuk, hogy a modellt minél előbb elérhetővé tegyék a Délkelet érdekeltjei számára. Hamar szükségük is lesz rá, mert az éghajlatváltozással szignifikánsan nő a bizonytalanság, és pont azt tudják majd jobban kezelni az RHEO-val.
