(Kiemelt kép: Unsplash)
A technológia sokat változott az elmúlt években, és az egyik legjelentősebb előrelépés a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) területén történt. Ezek a technológiák egyre fontosabbá és népszerűbbé váltak. Az AR Metaverzum technológia mögötti ötlet pedig az egyik legizgalmasabb fejlesztés lehet ebben az iparágban. Ez a futurisztikus technológia az AR-t és a VR-t ötvözi, hogy egy teljesen magával ragadó digitális világot hozzon létre. Tom Fiske, a „The Metaverse: A Professional Guide”című könyvének megjelenése után újra felértékelődött az AR jelentősége és sokan átértékelték a benne rejlő lehetőségeket a Metaverzum nevű trendi jelenség szempontjából is. Ugyan vannak, akik már az internet következő térbeli evolúciójának tekintik, ahol az információk mellett élményeket is böngészhetünk, de a legtöbb diskurzus az abszurditást súrolja azért, mert egyfajta Asimov-féle fikciónak tekintik. Vannak elképzelések és megoldások melyek már megvalósult metaverzumoknak tekintik magukat (ipari és egyéb megoldások), furcsa előrejelzések, melyek azt taglalják hogyan fog kibontakozni maga a metaverzum mint jelenség a dolgos hétköznapokban, de ezeken a meglátásokon túl minden egyéb ilyen felkapott megoldás csupán egy-egy „jövőkutató” víziója, fehér zajnak és ostobaságnak tűnik és el is bukik a legtöbb esetben. Részben ez köszönhető az új trónkövetelő jövőtechnológiának, a mesterséges intelligenciának is. Valamint Mark Zuckerberg kicsit elsietett és szerencsétlen kísérleteinek (az ipari metaverzum megoldásokat most nem sorolnánk ide). Központi meghatározás híján a szakemberek úgy értelmezhetik homályos körvonalait, hogy azok a saját narratívájukhoz éppen illeszkedjenek, az adott változatokhoz éppen. A metaverzum a social media új formája lesz, emlegetik a közösségi média szakértők, vagy nagyszerű lesz a képzésben mondják az oktatás korifeusai. Mindezek potenciálisan annyira lehetnek igazak, mint az autópálya párhuzamos nyomvonalai, de ezek mind olyan víziók, melyek nem foglalják magukban a következő térbeli számítástechnikai platform puszta nagyságát és lehetőségeit sem. Ami a diskurzusból hiányzik, és amit érdemes tisztázni az az, hogy szükség lenne egyfajta konkrét valóságérzékre, melyre minden vitánkat alapozhatjuk. Egy szilárd alapra, ahol felfedezhetünk bármit is a technológiáról, a józan ész talaján állva. A kiterjesztett valóság (AR) lehet az a „kapudrog”, mely a metaverzum potenciális belépő megoldásaként, egyfajta öszvér technológiaként is működhetne a közeljövőben. Különösen azért, mert már egyes vállalatok, mint a Blippar, mely az AR-technológia egyik főszereplője kivételesen jól teljesítettek ezen a téren; rengeteg új AR-élményt indítottak, megduplázták a B2B üzleti modelljüket és ez mutatja a webalapú AR-élmények növekvő erejét több vertikális területen, például a csomagolás és az OOH-marketing (Out-of-Home, avagy minden olyan hirdetési felület mellyel az otthonunkból kilépve találkozhatunk) területén is.
De előbb menjünk vissza egy kicsit a kezdetekhez. Amikor erről a metaverzum jelenségről beszélünk, hajlamosak vagyunk az AR, a virtuális valóság (VR) és az okosszemüvegek technológiákat összeboronálni és mindegyik technológiát egyként kezelni. A zűrzavar érthető; az immerzív technológiák számos digitális trendet felölelhetnek, de a nagy vonalakban való megközelítés kevésbé lehet hasznos a mai (kicsit pangó és lelassult) metaversenyről szóló valódi vita szempontjából. Amikor azt vizsgáljuk, hogy ezek közül melyik működik átjáróként, egy kérdést kell feltennünk magunknak: melyikhez a legkönnyebb hozzáférni? Melyiknek van olyan „súrlódásmentes” élménye, mint egy okostelefonnak, ahol a korlátok olyan alacsonyak, hogy bárki zökkenőmentesen átléphet rajtuk egy új világba Mindhárom közül az AR a legalkalmasabb átjáró a tartalom befogadására. Könnyen hozzáférhető és gyorsan használható, bárki belemerülhet egy hordozható eszközbe, beolvashat egy kódot, és azonnal bele is kerülhet egy személyre szabott élménybe. Az egyszerű hozzáférés sokkal, de sokkal jobb, mint egy VR-headset, melynek beállítása időbe telhet, vagy egy okosszemüveg, mely rövid távon minden valószínűség szerint túl drága lesz a tömegmédia vonzerejéhez. A metaverzum „kapujának” szélesnek és barátságosnak kell lennie, lehetővé téve sokak számára, hogy belépjenek ebbe a szép és új jövőbe. Vegyük például a Blippar és a Kelloggs közös munkáját, mely a gyerekeknek játékosan tanít meg dolgokat. A játékok egy sor hasznos készséget teszteltek, többek között a szem-kéz koordinációt, a matematikát és a természettudományokat, interaktív AR-kihívásokkal megspékelve, melyek lekötik a felhasználót. A hatás elég jelentős ahhoz, hogy túlélje egy TV-reklám vagy a legtöbb más oktatási médium elköteleződési idejét.
Vegyük most ugyanezeket az elveket, és terjesszük ki őket a metaverzum kontextusára. Itt a vállalatok birtokolhatják a virtuális teret, és még jobban belemeríthetik a diákokat a világukba azáltal, hogy potenciálisan versenyeznek vagy felfedezik a márka történetének más elemeit. Az AR-nek már most is komoly előnyei vannak az elidőzés és az elköteleződés terén, melyekkel más típusú technológiák még nem tudták felvenni a versenyt; egy magával ragadó metaverzum segítségével ezek az előnyök csak még jelentősebbek lesznek. Az olyan kulcsfontosságú KPI-k, mint a tartózkodási idő és az elköteleződés, sokkal inkább előtérbe kerülnek, mint a puszta megtekintések. Bár hipotetikus, az AR erős jelölt a metaverzum belépő kapujaként, mivel az elkötelezettség és a hozzáférés tekintetében felülmúlja a többi technológiát. A nyílt és ingyenes metaverzumnak olyan elvekre kell épülnie, melyek lehetővé teszik, hogy bárki elérje azt, a további hardverek magas költségei nélkül. Napjaink immerzív technológiái közül az AR a jövő legerősebb jelöltje. De egyelőre építsük meg együtt, és nézzük meg, meddig juthatunk el.
Mi is az a kiterjesztett valóság metaverzum?
Elképzeltünk már valaha egy olyan világot, ahol a digitális és a valós életben szerzett élmények zökkenőmentesen összefonódnak? Erre való a kiterjesztett valóság metaverzum. Ez egy olyan digitális világ, mely digitális információkat helyez a valós világunk fölé, hogy fokozza élményeinket és interakcióinkat. Ez az a hely, ahol a digitális és a fizikai valóság összeütközik. Egymással összekapcsolt virtuális terek gyűjteménye, mely lehetővé teszi a felhasználók által generált tartalmakat, a közösségi interakciókat és akár az online vásárlást is. Lényegében ez a közösségi média új formája, melyben a virtuális és a valós élmények tökéletesen keverednek. Az AR-metaverzum nem csak a technológiában jártas embereknek vagy a játékosoknak szól, különböző iparágak számára is hasznos lehet. Míg a hétköznapi emberek számára egy újfajta módot biztosít arra, hogy találkozzanak és kapcsolatba lépjenek másokkal, szórakozzanak a digitális világban, és új ismeretekre tegyenek szert, a vállalkozások és a márkák is felhasználhatják, hogy jobb kapcsolatot alakítsanak ki ügyfeleikkel, kivételes élményt nyújtsanak, és több bevételt generáljanak. Kiváló eszközként szolgálhat az oktatók és szakértők számára, hogy magával ragadó tanulási élményeket hozzanak létre. Az AR-technológiát felhasználhatják tanításaik fokozására és az információknak a közönségük számára való lebilincselőbb átadására. A művészek és alkotók is profitálhatnak az AR-metaverzum előnyeiből, hiszen innovatív és interaktív módon mutathatják be munkáikat, így tökéletes platformot biztosít kreativitásuk felfedezéséhez.
Metaverzum és AR-technológia
Az AR-technológia a digitális tartalmat a fizikai világba helyezi, míg a metaverzum lesz az a platform, ahol ezek az élmények megtörténnek. Ez lehetővé teszi, hogy virtuális tereket hozzunk létre, melyeket az AR segítségével érhetünk el, így az élmény magával ragadóbb lesz. A metaverzum a digitális világ kapuja, és az AR-technológia a kulcs a kinyitásához. Az AR technológia és a metaverzum kombinálása lehetővé teszi számunkra, hogy egyedülálló módon fedezzük fel a digitális világot és lépjünk kapcsolatba vele. Olyan, mintha egy speciális lencsét használnánk a digitális világ meglátásához, majd egy vászonra festve megteremtenénk és megtapasztalnánk azt. Egyben egy remek lehetőség az emberek, a vállalkozások és a márkák számára, hogy szórakoztató és más módon lépjenek kapcsolatba a világgal. Íme néhány dolog, amire az AR-metaverzum képes, és hogyan változtathatja meg azt, ahogyan megtapasztaljuk a környezetünket.
Oktatás: Forradalmasíthatja a diákok tanulását azáltal, hogy az igényeikre szabott, magával ragadó és interaktív tanulási élményt nyújt.
Marketing és reklám: A márkák kihasználhatják az AR-t, hogy vonzóbb és interaktívabb reklámkampányokat hozzanak létre, lehetővé téve a vásárlók számára, hogy személyre szabottabb módon lépjenek kapcsolatba a termékekkel.
Közösségi média: Javíthatja a közösségi média élményeit, mivel lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a 2D-s képeken és videókon túlmenően magával ragadó tartalmakat hozzanak létre és osszanak meg.
Játék: Javíthatja a játékélményt azáltal, hogy izgalmasabb és valósághűbb világokat hoz létre, melyekben keverednek a valós és a digitális elemek. Ez olyan magával ragadó és interaktív élményt teremt, mely új szintre emelheti a játékot magát is.
Kiskereskedelem és e-kereskedelem: Javíthatja a vásárlási élményt azáltal, hogy a vásárlók számára személyre szabottabban és interaktívabban jeleníthetik meg a termékeket.
Ingatlanok: Átalakíthatja az ingatlanvásárlás és -értékesítés módját, mivel lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy az ingatlanokat interaktív módon tekintsék meg.
Egészségügy: Forradalmasíthatja az egészségügyet, mivel lehetővé teszi a távdiagnózist és -kezelést, a virtuális képzést és a szimulációkat, melyek javíthatják az orvosi képzést és a betegellátást.
A valóság kiterjesztésének forradalma
Az AR-metaverzum forradalmasít(hat)ja a körülöttünk lévő világ megtapasztalását és a vele való interakciót, a térbeli számítástechnikától a blokklánc-technológiáig bezárólag. Íme tíz kulcsfontosságú mutató, melyek előreviszik és megváltoztatják, hogyan érzékeljük a valóságot és hogyan lép(het)ünk kapcsolatba vele. Ezek a mutatók rávilágítanak arra, hogy az AR-metaverzum technológia képes átalakítani az iparágakat, és új lehetőségeket kínál a vállalkozások és az egyének számára egyaránt.
Térbeli számítástechnika
A térbeli számítástechnika az AR-metaverzum technológia szerves részét képezi. Ez a valós és a digitális világ összekapcsolását jelenti, hogy vegyes valóságélményt nyújtson. Használatával még vonzóbb és kontextusérzékenyebb élményeket hozhatunk létre, melyek segítségével új és izgalmas módon léphetünk kapcsolatba a minket körülvevő világgal. A térbeli számítástechnikával például az AR segítségével virtuális tárgyakat helyezhetünk el valós környezetben. Ez új lehetőségeket teremt többek között a tanulás, a játék és a szórakozás terén.
Gépi tanulás és számítógépes látás
A gépi tanulás és a számítógépes látás két olyan technológia, mely kulcsfontosságú az AR-metaverzum számára. A gépi tanulás lehetővé teszi a számítógépek számára, hogy adatokból tanuljanak és előrejelzéseket vagy döntéseket hozzanak anélkül, hogy kifejezetten programoznák őket. Másrészt a számítógépes látás lehetővé teszi a gépek számára, hogy megértsék és értelmezzék a valós világból származó információkat, melyeket vizuálisan látnak. Ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy az AR-metaverzum személyre szabottabb és kontextustudatosabb élményeket nyújtson. A gépi tanulást és a számítógépes látást használhatják benne a felhasználói gesztusok, arckifejezések és preferenciák felismerésére és az azokra való reagálásra. Ez fokozhatja az interaktivitás és az elmélyülés (immerzivitás) szintjét az AR-metaverzum élményekben.
Haptikus technológia
A haptikus technológia az érintés és az erők visszajelzését használja a virtuális vagy távoli környezetekben az érintés fizikai megszokott érzetének megteremtésére. Az AR-metaverzum a haptikus technológiát használhatja a valósághűbb és magával ragadóbb élmények létrehozására, melyek a felhasználó tapintási érzékét is bevonják. A haptikus technológia például a virtuális tárgyakkal való interakció során a textúra vagy a tapintás érzetének szimulálására használható. Ez fokozhatja az élményekben való elmerülés és a realizmus szintjét.
Blokklánc
A blokklánc technológia lehetővé teszi az emberek számára, hogy biztonságos és nyílt tranzakciókat bonyolítsanak le közvetítők nélkül. Az AR-metaverzum felhasználhatja a blokkláncot biztonságosabb és átláthatóbb virtuális környezetek létrehozására. A blokklánc például felhasználható a felhasználók hitelesítésére, a tranzakciók ellenőrzésére és a virtuális eszközök integritásának biztosítására a metaverzum környezetekben. Ez biztonságosabb és megbízhatóbb alapot biztosíthat.
5G
Az 5G a mobilhálózatok legújabb változata, mely lehetővé teszi a gyorsabb, kisebb késleltetéssel és jobb kapcsolatokkal történő internetezést. Az AR-metaverzum kihasználhatja az 5G-t, hogy zökkenőmentesebb és „érzékenyebb” élményeket hozzon létre, melyek lehetővé teszik a valós idejű interakciókat és együttműködést. Az 5G például olyan valós idejű kommunikációt igénylő metaverzum élményeket tesz lehetővé, mint például a távoktatás vagy a virtuális események. Emellett összetettebb és magával ragadóbb virtuális környezeteket is létrehozhat.
Természetes nyelvi feldolgozás
Az NLP lehetővé teszi, hogy a számítógépek, hálózatok és szerverek úgy kommunikáljanak, mint ahogyan az emberek beszélnek egymással. Ez az intelligens technológia segít a számítógépeknek abban, hogy megértsék, amit az emberek mondanak vagy írnak, és úgy válaszoljanak, hogy az számunkra értelmes legyen. Hídként szolgál az emberek és a számítógépek között. Az AR-metaverzumban az NLP felhasználható a felhasználók és a digitális tárgyak vagy virtuális karakterek közötti természetesebb és intuitívabb interakciók létrehozására. Emellett képes megérteni és értelmezni az emberi nyelvet az NLP segítségével, ami lehetővé teszi a beszélgető és személyre szabott élményeket. A felhasználók például hangparancsok segítségével kommunikálhatnak a virtuális asszisztensekkel vagy karakterekkel, az AR-metaverzum pedig természetesebben és emberközelibben válaszolhat. Az NLP a hozzáférhetőség javítását is elősegítheti azáltal, hogy az emberek hangutasításokat és természetes nyelvet használhatnak ahelyett, hogy bonyolult interfészekre vagy vezérlőkre hagyatkoznának.
A Dolgok Internete
A dolgok internete (IoT) lehetővé teszi, hogy a hétköznapi tárgyak, például az elektronikus kütyük, készülékek és otthoni kiegészítők csatlakozzanak az internethez, és távoli és automatikus adatgyűjtést és -megosztást tegyenek lehetővé. Az AR-metaverzumban az IoT élvezetesebbé teheti az élményt azáltal, hogy a felhasználók valós idejű információkat kapnak a környezetükről. Emellett lehetővé teszi, hogy a digitális térben valós tárgyakkal játszhassanak. Ilyen példa lehet az intelligens otthonok, ahol az IoT-eszközök, például az intelligens lámpák és termosztátok AR-felületeken keresztül működtethetők, és így a felhasználók hatékonyabban és szórakoztatóbb módon irányíthatják otthoni eszközeiket. Egy másik példa az AR-szemüvegek használata egy termék beolvasására egy üzletben, és valós idejű információkhoz juthatunk annak jellemzőiről, áráról és elérhetőségéről. Ez jelentősen javíthatja a felhasználók vásárlási élményét.
Felhőalapú számítástechnika
A felhőalapú számítástechnika a számítástechnikai szolgáltatások interneten keresztül történő nyújtására utal, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy távolról férjenek hozzá nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrásokhoz és tároljanak adatokat. Az AR-metaverzum a felhőalapú számítástechnika biztosíthatja a kiváló minőségű AR-élmények nyújtásához szükséges infrastruktúrát, és lehetővé teszi a valós idejű adatfeldolgozást és -megosztást. A felhőalapú számítástechnika példái lehetnek azok a cloud-AR platformok, melyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy bárhonnan létrehozzanak, megosszanak és hozzáférjenek az AR-tartalmakhoz anélkül, hogy nagy teljesítményű számítástechnikai hardverre lenne szükségük. További példa a felhő erejének felhasználása olyan intelligens számítógépes programok futtatására, melyek valós időben elemzik az adatokat és javítják a felhasználói élményt.
A kiterjesztett valóságot hordozó viselhető eszközök
A kiterjesztett valóságot hordozó eszközök olyan kütyük, melyeket a testünkre húzhatunk, például AR-szemüvegek, headsetek vagy okosórák, amelyek azonnal AR-élményeket nyújtanak. Az AR-metaverzumban a viselhető eszközök zökkenőmentes és magával ragadó élményt nyújthatnak, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy természetes és intuitív módon lépjenek kapcsolatba a digitális világgal. A viselhető eszközei közé tartoznak például az intelligens szemüvegek, melyek digitális információkat helyeznek a felhasználó valós világról alkotott képére, lehetővé téve számára, hogy új módon lépjen kapcsolatba a környezetével. Egy másik példa az AR-képes okosórák használata, melyekkel valós idejű értesítéseket és frissítéseket kaphat a felhasználó környezetéről.
Digitális ikrek
A digitális ikrek a fizikai tárgyak, folyamatok vagy rendszerek virtuális másolataira utalnak, amelyek szimulációra, tesztelésre és optimalizálásra használhatók. Az AR-metaverzumban a digitális ikrek vizuálisan reprezentálhatják a felhasználó környezetét, lehetővé téve számára, hogy új és értelmes módon lépjen kapcsolatba vele. A digitális ikertestvérek példái közé tartoznak a fizikai terek (például irodák, múzeumok vagy üzletek) virtuális másolatai, melyek AR-felületeken keresztül érhetők el. Egy másik példa a digitális ikrek használatára az ipari folyamatok vagy közlekedési rendszerek szimulálása és optimalizálása (ez a felhasználási terület viszont már egy másik történet).
