A viselkedéstervezők célja, hogy segítsék az embereket pozitív viselkedések és szokások kialakításában, valamint hatékonyabban elérjék kitűzött céljaikat. Ez a megközelítés az élet minden területén alkalmazható, mint például az oktatás, egészségügy, pénzügyek, üzleti élet vagy fenntarthatóság.
Hatékonyságtól a vevői elégedettségig
A viselkedéstervezés, a viselkedéstudomány elveinek alkalmazása olyan termékek, szolgáltatások, környezetek vagy beavatkozások megtervezésére, amelyek befolyásolják és alakítják az emberi viselkedést. Célja, hogy szándékos és átgondolt tervezéssel ösztönözzön bizonyos viselkedési formákat és választásokat. A terület tudományos módszereket használ a viselkedési minták, motivációk és döntéshozatali folyamatok elemzésére és értelmezésére.
A következő példák azt illusztrálják, hogy a különböző vállalatok hogyan építették be sikeresen a viselkedéstervezési elveket termékeikbe, szolgáltatásaikba és marketingstratégiáikba, hogy pozitívan befolyásolják a felhasználói viselkedést és elérjék üzleti céljaikat.
Netflix – Következő epizód automatikus lejátszása: A Netflix „Következő epizód automatikus lejátszása” funkciója automatikusan elindítja a tévésorozat következő epizódját, miután az aktuális befejeződik. A status quo elfogultság elvét kihasználva, ahol az emberek hajlamosak ragaszkodni az alapértelmezett beállításhoz, a Netflix hosszabb ideig leköti a felhasználókat, csökkentve annak valószínűségét, hogy elhagyják a platformot.
Starbucks – Hűségprogram: A Starbucks hűségprogramja minden vásárlás után csillagokkal jutalmazza az ügyfeleket, motiválva őket a csillagok gyűjtésére és magasabb szintek elérésére. Ez kihasználja a gamifikáció erejét, az emberek természetes vágyát a jutalom és státusz iránt, ezáltal növelve az ügyfelek megtartását és a látogatások gyakoriságát.
Apple – Vizuális jelek: Amikor az Apple bemutatta az iOS frissítési folyamatjelző sávját, egy hamis animációval tervezték meg, amely a folyamat vége felé felgyorsult. Ez a gyorsabb betöltés érzékelését kelti, csökkenti a türelmetlenséget a frissítések során és növeli a felhasználók elégedettségét.
Az elhelyezkedési lehetőségek sokrétűek és nemzetközi vállalatok is keresnek olyan végzettségű szakembereket, akik képesek hatékonyan alakítani a viselkedést és hozzájárulni a vállalatok jövőjének alakításához.
Új képzés a METU-n
Összességében a viselkedéstervezés iránti igény növekszik Magyarországon, és a vállalatok, szervezetek egyre inkább felismerik ennek fontosságát. Azonban a képzési lehetőségek meglehetősen korlátozottak voltak, és a felsőoktatásban is csak kevés hasonló irányú képzés található, ami kihívást jelenthet a terület szakember ellátásában. Hogy ezt a hiányt pótolják, viselkedéstervezéssel foglalkozó, viselkedéstudomány szak indul a Budapesti Metropolitan Egyetemen, szeptembertől.
„Mi, viselkedéssel és változások vezetésével foglalkozók egyre többet tudtunk meg az emberek döntéseiről, észleléséről, gondolkodásáról és ezek következtében létrejött viselkedéses válaszokról – no meg persze ezek torzításairól is. Ezeket a tudásokat pedig fel lehet használni arra, hogy egy viselkedésváltozásokat érjünk el. Ez a tudáseszköz kétélű fegyver, mint oly sok minden más tudás is, ezért nagyon fontos, hogy etikusan járjunk el és ne a manipuláció oldalán kössünk ki. Minden esetben hangsúlyozni szeretném a liberális paternalista megközelítés alapelvet, azaz, hogy a szabad döntés jogát meg kell hagyni, azonban a rossz döntések következményeire fel kell hívni a figyelmet. Ez egy nagyon friss tudás az elmúlt 40-80 évben keletkezett a tudásunk nagy része a neuropszichológiai, evolúciós, döntéspszichológiai, stb… tudományok interdiszciplináris területén, amely olyan tudásanyag, amit érdemes összefoglalni és szakembereknek átadni, egy hatásosabbak legyenek. Szerintem komoly karrier előtt áll ez az új alkalmazott tudományterület.” – mondta el Dr. Németh Gergely, egyetemi docens, társ szakalapitó.
„A szakterület employer branding szempontból is hiánypótló. Segít a középvezetőknek és vezetőknek jobban megérteni a munkatársak működését, így akár már középtávon is konfliktusok helyett megoldásfókuszúvá alakíthatjuk a munkavégzést és a kommunikációt. Az új képzéssel olyat tanít az egyetem, amelyre évtizedek óta szükség van mind egyéni, mind pedig vállalati szinten: a képzés az emberi kapcsolatok lényegét mutatja meg, nem arra fókuszál, hogy mit, hanem arra, hogy hogyan csináld, amit teszel.” – mondta Tóth-Nagy Péter, a Follow The Yellow alapítója, employer branding szakértő.
A szakon valós üzleti kihívásokra adnak megoldásokat és olyan eszközöket, módszereket, amelyek azonnal alkalmazhatók a mindennapi életben vagy bármely szervezetnél, vállalatnál. Az oktatás során olyan témakörökre fókuszálnak, mint a döntéshozatal, a viselkedési közgazdaságtan és a nudge elmélet, a szokástervezés és az etikus viselkedéstervezés. A METU-n 2008 óta fut a Szervezetfejlesztési szaktanácsadói szakirányú továbbképzés, amelynek tudásanyaga is kapcsolódik a viselkedéstudományhoz. A szervezetfejlesztés és a viselkedéstudomány szorosan összefügg egymással. A viselkedéstervezési szaktudás lehetővé teszi a szervezetfejlesztők számára, hogy mélyrehatóan megértsék az emberek viselkedését és motivációját, amely alapján célzott és hatékony intervenciókat tudnak kidolgozni.