Az ICT Global második, Igazságszérum Enterprise 2023 című konferenciát az IT-szektor szakemberei, vállalati vezetők, döntéshozók számára rendeztük meg, május 16-án, az Öbölházban és arról faggatuk őket, hogy melyek azok a titkok, amelyekkel sikerül igazi win-win helyzetet teremtő informatikai projektet, rendszerbevezetést vagy eszközbeszerzést összehozni.
Vajon elég-e a jó szakértelem, a jó kommunikáció, vagy mindennek az alapja a körültekintő tervezés-előkészítés? Vajon mitől nem hullik szét egy projekt? Ez pedig a bizalom. A bizalomhoz az őszinteségen át vezet az út. Ehhez persze nem feltétlenül kell bevetni igazságszérumot, de mi mégis megpróbáltunk összeállítani egy olyan „koktélt”, ami megalapozza a szükséges bizalmat és segít végigvinni egy sikeres IT-projektet. Segítségül hívtuk a hazai ICT-piac ismert és meghatározó projektmenedzsment, kommunikációs és technológiai szakértőit, hogy osszák meg tapasztalataikat.
Ez zajlik a CIO-k agyában
A nyitó kerekasztal beszélgetésen arra keresték a szereplők a válaszokat, hogyan látja a saját szerepét egy IT-fejlesztés során az informatikai vezető, a CIO, milyen szempontok alapján választanak megoldást, szállítót, milyen kihívásokkal szembesülnek az ilyen projektek során, milyen támogatást, segítséget várnak el a megoldás szállítótól. Alföldi Zoltán – aki érezhetően génjeiben hordozza a tudomány-technológia iránti érdeklődését – a konferencia házigazdájaként feldobta a magas labdát, s egyfajta magányos mindenhatóként aposztrofálta az IT vezetőket, akik a technológia és az üzlet között próbálnak egyensúlyozni.
Majtényi Márta (Norsk Hydro) szerint az informatikai vezető szerepe mára elfogadott szerepköré vált, hiszen az IT nemcsak támogató divízióként működik, hanem a business része, amely megoldásokat hoz be a szervezetbe.
Nagyné Agárdi Györgyi (Allianz Hungária) úgy látja, hogy a biztosítási szektor pénzből és IT-ből áll, amelyet kiegészít immár a mesterséges intelligencia. Hozzátette, hosszú távon nagyon fontos összetevő, hogy a gyors technológiai változások miatt a beszállítókkal bizalmi-alapú együttműködés keretében haladjanak a megbízók.
Popovicsné Koncsos Brigitta (E.ON) véleménye szerint az üzlet és az IT mellett mára a harmadik pillérré a digitalizációs csap vált, amelynek a keretét, illetve a stratégiáját meg kell határozni. Kiemelte, hogy az CIO-k immár egyfajta mátrix a mátrixban dolgoznak, ahol erőviszonyok alapján dől el ki diktál, ezért szükséges, hogy minden fél folyamatosan egyeztessen egymással.
Kihívások az IT-fejlesztések körül
Kurucz Tamás (HRP Europe) az informatikai fejlesztések körüli nehézségeket boncolgatta, illetve az informatikai projektek fontosságát és azokhoz szükséges szakértelem kérdését elemezte. Felhívta a figyelmet azokra a fontos kérdésekre, vajon a végfelhasználó tud-e mindent?, ismeri-e a technológiát? A szakember szerint szükségesek a párbeszédek azok között, akik a játékben részt vesznek. Hangsúlyozta, hogy a szakértő-disztribútor szerepe az is, hogy segítse a végfelhasználónál a rendszerek közötti kompatibilitást, képben legyen a megtérülési költségekkel és a fenntarthatósági mutatókkal, továbbá ki tudja alakítani a technológiák közötti egyensúlyt. Ahhoz, hogy valóban azt a fejlesztést kapja az ügyfél, amelyet a műszaki tartalomban meghatároztunk kell a teljes kép.
A második kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők a megoldásszállítók szemszögéből vizsgálták az IT-fejlesztések működését és a kihívásokat, amelyekkel szembesülnek. Kurucz Tamás (HRP Europe) ismételten hangsúlyozta a párbeszéd és a kommunikáció fontosságát, hogy elkerüljük egy rossz ajánlat kudarcát.
Pataki Tünde (Invitech) szerint is az egyik legfontosabb mérföldkő, hogy milyen ajánlatot adunk át az ügyfélnek. Hozzátette, hogy akár egy best practice alapján is lehet mozgásteret kialakítani az ügyfélnél, amelynek segítségével kimozdítható. A globális cégek esetében azonban a magyar beszállítók nehezen rúgnak labdába.
Vetési Olivér (Qualysoft) hozzáfűzte, hogy olyannyira változnak az ügyféligények, hogy gyakran fordul elő, hogy akár már egy projektciklus alatt is módosításokra van szükség. Egyetértett abban, valóban működik nemzetközi szinten a best practice-minták mutatása, de a bizalomépítést leginkább a gyors “quick-win”-ekkel lehet fejleszteni.
Wieder Máté (Fujitsu) véleménye szerint előbb-utóbb eljutunk oda, hogy az IT nem fog egyedül boldogulni, szükséges a többi üzletággal összedolgozni, amellett, hogy az irányt az ügyfélnek kell meghatároznia.
Száz százalékban kiszámítható kockázat
Az ICT Global Grand Opening konferencián nagy sikerrel bemutatkozott pitchfórum visszatért az Enterprise – Igazságszérum konferencián. Az első pitchfórumon a megbízói oldal kettő, és az ICT-szektor 3 képviselője a sikeres IT-projektekhez vezető lépések titkait igyekeznek feltárni pörgős kérdés-válasz szekciók keretében. Terítékre kerül többek között a projektmenedzsment és a kiberbiztonság kérdése is.
Bódis Péter (SMP Solutions) szerint, a kiberbiztonság szerepe egyre jelentőségteljesebb szerepkörbe csúszott. Ezért tartja fontosnak, hogy minden szervezet megvizsgálja, milyen felkészültségi szinten áll.
Bor Olivér (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága – SZTFH), bejelentette, hogy az SZTFH kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, amelyet párosítottak más előírásokkal is. Hozzátette, a kiberbiztonság immár közös felelősséggé nőtte ki magát, s minekután a bűnőzők egy lépéssel előrébb járnak, globális összefogásra van szükség.
Mihály Tamás (TheFence) elmondta, hogy a kiberbiztonság egyfajta átfogó szerepkört vett fel, és kezdi megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amellyel megszólítható a menedzsment. Elmondta azt is, hogy a megnövekedett fenyegetettség miatt a szabályozásokat kellene minél gyorsabban a kockázatokhoz igazítani.
Zala Mihály (EY) szerint, míg korábban az IT biztonság nem kedvelt területnek számított, ma már kormányzati szinten is nagyobb figyelmet fordítanak neki. Ezért is készültek el az új szabályok, többek között a NIS2. Ennek ellenére Magyarországon még mindig vannak olyan security fogalmak, amelyek gyerekcipőben járnak és kevesebb figyelmet kapnak.
A pitchfórum után Kolbert András (MOL Group) csatlakozva a kerekasztal témájához, a kiberbiztonság fontosságáról beszélt és bemutatta a száz százalékban kiszámítható kockázatot. Azaz az egyik leggyengébb láncszem maga az ember. A humánkockázati tényezők miatt a tudatosítás és edukáció fontosságára hívta fel a figyelmet. A mulasztások között említette, hogy a cégek legtöbb esetben belső problémaként kezelik az incidenseket, de hiányzik a szervezeten belüli oktatási rendszer. Ha mégis van, akkor nem differenciált képzést kapnak a munkatársak és nem a jogosultsági szinteknek megfelelően. Hangsúlyozta, hogy a kiberbiztonsági tudatosságot csak tégláról-téglára lehet felépíteni.
Nem süllyed a hajója a blokklánc technológiának
Vidákovics Attila (Dlabs/Mosaic Alpha) az újonnan indult a blokklánc alapú Mosaic Alpha platformról tartott előadást. Elmondta, hogy bár időről-időre felröppen a hír, hogy a blockchain technológia bedőlt, nem valószínű, hogy a kriptovaluták világa a süllyesztőben végezné. Miután alapvetően nagyon szabályozatlan és hektikus piacról beszélünk, ez eredményezheti azokat a híreket, amelyek szerint megdőlt a bizalom a kriptovilág iránt. Az elkövetkező évek azonban egész más képet mutatnak: a jövőnk ugyanis blokkláncokra költözik, köszönhetően annak, hogy egyre erősödik a bizalom a decentralizált pénzügyi rendszerek iránt.
Ez történik a gyakorlatban
Majd az esemény egyik gyakorlati bemutatójában az Euro One munkatársai, Hunyadi Péter, Lesku Gergely és Szabó Gábor az OT támadások megállításának módszereit mutatták be. Pontosabban azt, hogyan lehet hatékonyan védekezni az ipari hálózatok támadásai ellen. Az előadók szemléletesen elemezték a különböző támadási technikákat és azok elleni védekezési stratégiákat, valamint azt is, hogy hogyan lehet az OT (Operational Technology) rendszerekkel hatékonyan védekezni.
Rendben vannak a jogosultságok?
Mihály Tamás (TheFence) felhívta a figyelmet arra, hogy manapság már semmilyen adatunk nincs biztonságban, különösen a vállalati adatainkat. A céges érzékeny adatok mellett pedig a saját személyiségünk is veszélyben van, a kiberbűnözők az identitásunkat támadják. Ezért is fontos, ki milyen jogosultsággal rendelkezik egy vállalat életében. A jogosultságok kezelése a szürke zónából átkerült a fénybe, ezért sürgős feladattá vált a túlzott szerepkörök átvizsgálása. A szakember automatizált kontroll környezet felépítését javasolta.
Projektmegvalósítási kisokos
Az ICT Global Enterprise – Igazságszérum konferencia délutáni pitchfórumán az IT-projektek megvalósítása során felmerülő gyakorlati kérdésekre keresték a válaszokat a résztvevők. A megbízói oldalról ketten Hazslinszky Ákos (Trans-Sped) és Király Anna (SZTFH), az ICT-szektorból Schneck Zsolt (MasterIT) és Smatkó Zsanett (MIKRUM) válaszolt az üzemeltetés, a megtérülés, illetve a projektek továbbfejlesztése kérdéskörében.
Ezt követően Taál Péter (Fujitsu) mesélt arról, hogy van-e élet a drága felhőn és a statikus lokális infrán kívül. Megoldásként a hibrid informatikai megoldásokat javasolta.
Dr. Kusper Gábor (InnovITech) az InfoBank & InfoBroker modellről és a jövő bankjaként emlegetett InfoBankot mutatta be.
Titkos összetevő a humánfaktor
Az emberi tényező az a titkos összetevője annak a koktélnak, hogy minden projekt összeálljon és működjön. Barathi Tamás (Blue Colibri), Nagy Anita (Schönherz Iskolaszövetkezet) és Purkald Krisztina (HRKOPO) arról beszélgettek, hogyan lehet jó projektcsapatot összeállítani, milyen tulajdonságok és képességek szükségesek a megbízó és a megoldásszállító oldaláról az IT-fejlesztéseken dolgozó csapatoknál. Illetve elhangzott az is, hogyan legyen sikeres az adott projekt.
A kerekasztal beszélgetés után Nagy Anita (Schönherz iskolaszövetkezet) részletesebben is kitért arra, hogy az egyetemista munkavállalókat miért éri meg foglalkoztatni.
Majd Vad Ágnes coach beszélt arról, hogy az ide vonatkozó kutatások szerint kevésbé számít az, hogy kik vannak a csapatban, sokkal inkább az, hogy a csapat hogyan működik együtt. Motivációs eszközöket villantott fel azzal kapcsolatban, hogy mit tegyen egy vezető, hogy összefogja és működtesse a csapatát, mert pusztán a vezetői szaktudás már kevés.
Pitcheltek a kormányzati szereplők
A kormányzati informatikáról szóló blokkban a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP PLUSZ) programot tárgyalták meg a szereplők, amely finanszírozza a közszolgáltatások digitalizálását és automatizálását. A DIMOP prioritásairól szóló pitchfórumon a kerekasztalban résztvevő vállalatok képviselői mutatták be, milyen területekre koncentrálnak, míg a program ICT-társadalombeli fogadtatásáról beszélő résztvevők azt hangsúlyozták, hogy milyen hatással van a program a digitális társadalomra és az üzleti életre.
Enterprise Award 2023 díj
A szakmai nap végén, az ICT Global által alapított szakmai díjakat adták át. Az Enterprise Award 2023 díjakat a legjobb gyakorlatok, a legjobb kiberbiztonsági megoldás és a legjobb kormányzati szolgáltató vállalatok számára adták át.
Képes beszámoló
