Több mint hatvan ország bő kétmilliárd szavazója járul idén az urnákhoz, így egyáltalán nem mindegy, mennyire figyelmesen használják az internetet, közösségi médiát, képesek-e megkülönböztetni egymástól a technológia ördöge miatt lassan megkülönböztethetetlen kamuképeket, mélyhamisítványokat (deepfakes) és az eredetit, dezinformációt, félretájékoztatást és valódi híreket. Mivel a határok képlékenyek, és a manipulációt gőzerőre kapcsolták, soha nem volt ennyire kritikus, ekkora jelentősége a különbségtétel képességének.
Az utóbbi hónapokban mintha javulna a helyzet, a Brooking Intézet beszámolója alapján többen azonosítottak X-es (egykori – Elon Musk előtti – twitteres) kamuanyagokat. A Politico pedig több témában a Midjourney képgenerálót használva, kamuképeket és valódiakat párosított össze, hogy döntsük el, melyik az eredeti. Több világméretű teszten kiderült: a felhasználók a képek kb. hatvan százalékában észre tudják venni a digitális hamisítványokat.
Kép, hang, mozgókép
A technológia még mindig kezdeti stádiumban van, fejlődése azonban dinamikus, korlátja a csillagos ég. Pár kattintással bárki tud élethű kamuképet készíteni – figyelmeztetnek politikusok, törvényhozók és dezinformáció-szakértők. Ha az MI ekkora hatalmat ad laptoppal, okostelefonnal, hálózati kapcsolattal rendelkező, a célt szolgáló appokra maximum ötven dollárt (de inkább sokkal kevesebbet) előfizető személyek kezébe, a velük készített politikai mélyhamisítványok kampányidőszakban, a választásokat megelőző hónapokban tényleg elárasztják közösségimédia-platformjaink hírfolyamait.
MI és az uniós választások
Biztonsági szakértők idén az audióhamisítványoktól tartanak leginkább. Paradoxonnak tűnhet, de 2024-ben szinte az összes mesterséges intelligenciával generált képet a kétes megítélésű, de ezúttal pozitív szereplő közösségi média erejének köszönhetően, pár órán belül ugyanis leleplezték. Felhasználók és profi hozzáértők gyorsan összegyűjtik a fényképek mind gyakrabban észrevehetetlen hibáit. Nagy techcégek és tényellenőrök is kiemelten kezelik a káros, politikailag motivált tartalmak felkutatását, eltávolítását.
Hanghamisítványok azonosítása viszont nem annyira bejáratott terep, nincs is akkora felhajtás körülöttük. Az igazán nagy durranás azonban a videó, különösen azok a tartalmak, amelyekkel valósidőben léphetünk interakcióba.
Még a Szingularitáson innen – Joe Bidennel és Donald Trumppal
A Singularity Csoport kutatói valósidejű online videóvitát készítettek az MI-vel irányított Joe Biden hasonmás és a szintén MI-vel működtetett Donald Trump másolat között. A lassan kilenc hónapja futó projekt nyilvános, az Amazon Twitch streaming-szolgáltatásán keresztül bárki kérdéseket tehet fel, a két bot bekapcsol, a Singularity Csoport mesterségesintelligencia-rendszere kiszámolja a választ, ők meg az elnökjelöltek hangját és arcjátékát utánozva válaszolnak.
Hamisítvány vagy eredeti?
A projekt mögötti aktivisták elmondták: mivel a mélyhamisítványok valódi és súlyos problémát jelentenek, azért összpontosítottak politikusokra, hogy a nézők felfigyeljenek a probléma komolyságára. A vitát egyébként paródiaként címkézik, és egyértelműen látszik, hogy a technológia tökéletesedik, de még távolról sem tökéletes.
2023 Argentínával és Szlovákiával figyelmeztetés volt, 2024-re vízválasztóként tekinthetünk majd vissza. A politika éveként, mert ez az első év, amikor az „újszülött” generatív MI jó és rossz irányban egyaránt masszívan rányomja bélyegét a történelem további alakulását befolyásoló folyamatokra. A választások száma mellett, a média folyamatosan sulykolja belénk, plusz a levegőben is van, hogy – legyen szó Indiáról, az Európai Unióról vagy az Egyesült Államokról – soha nem volt még ekkora a tét. Nő a megosztottság, polarizálódik a világ, egyre inkább törzsi szinten gondolkodunk, és napról napra intoleránsabbak vagyunk a másik oldallal szemben. Mivel emberek állnak mögöttük, a médiumok és az új fegyverként használt MI fokozzák az érzést. Új technológia korba léptünk, miközben a politika és pont a technológia egyaránt bizonytalanabb, újabb kételyeket támasztanak bennünk.
Bizakodjunk?
Az MI-vel működtetett rendszerek, programok, appok soha nem voltak ennyire kifinomultak, elterjedtek, bárki számára hozzáférhetők – hatásuk ettől kiszámíthatatlan.
Képzeljük el, hogy a választások előtti napon „atombombaként” működő és hitelesnek tűnő mélyhamisítvány-videó söpör végig a közösségi médián, és érdemben nincs már mit tenni. Megtörtént már – két nappal az urnákhoz járulás előtt, tavaly Szlovákiában Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia vezetője hamis hangfelvételen arról beszélt, hogyan lehet elcsalni a választást. Veszítettek.
A TikTok sem szereti a mélyhamisítványokat
Az online dezinformáció elsődleges vektorát, a közösségi médiát visszhang-szobáival, harsány és gyűlölködő fórumaival, közel ötmilliárdan használjuk; a közvélemény széles körben ki van téve a manipulációnak. Bármit óhajtunk politikusokról, azt is és az ellenkezőjét is tetszés szerinti valóságmázba csomagolva megkapjuk.
Történtek óvintézkedések, kérdés, mire lesznek elegendők.
A Google és a Meta megköveteli kampányok digitálisan módosított politikai hirdetéseinek megjelölését. A TikTokon szintén fel kell tüntetni, ha a tartalmat MI generálta. Joe Biden az MI kockázatait kezelő javaslatot terjesztett elő, beleértve az általa készített tartalmak hitelesítését, vízjelezését. Az EU vonatkozó törvénye a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd kockázatának csökkentésére szólítja fel az online platformokat. Az Egyesült Királyságban szintén érvénybe lépett hasonló törvény, de különösebben nem bíznak benne.
Semmi garancia nincs arra, hogy a jog és az önszabályozás eredményes lesz az idei választásokat elárasztó dezinformációval szemben.
Képek: Flickr, Wikimedia
