A Reuters és az Ipsos közvélemény-kutatása szerint a válaszadók 71 százaléka aggódik amiatt, hogy az MI túl sok embert tartósan munkanélkülivé tesz.
Már mérhető a feszültség
A technológia még 2022 végén robbant be a köztudatba, amikor az OpenAI ChatGPT chatbotja elindult, és minden idők leggyorsabban növekvő alkalmazásává vált.
A nagy technológiai cégek – például a Facebook tulajdonosa, a Meta Platforms, a Google anyavállalata, az Alphabet, illetve a Microsoft – sorra dobták piacra saját MI-termékeiket.
Jelenleg még nincs jele a tömeges munkanélküliségnek, ám az aggodalmak már érzékelhetők.
A Reuters-Ipsos felmérés hátteréhez tartozik, hogy az Egyesült Államok munkanélküliségi rátája júliusban mindössze 4,2 százalék volt.
Arról pedig szinte záporoznak a hírek, hogy az MI átformálja a munkahelyeket, az iparágakat és a mindennapokat – vagyis az élet minden területét.
Jönnek az összeesküvés-elméletek is
A válaszadók nagy többsége – 77 százaléka – tart attól is, hogy a technológiát politikai káosz előidézésére használhatják. Főként hogy az MI-vel egyre könnyebb valósághű, de hamis videókat készíteni képzeletbeli eseményekről.
Donald Trump például a múlt hónapban osztott meg a közösségi médiában egy MI-vel készült videót, amely Barack Obama volt demokrata elnök “letartóztatását” mutatta be – noha ilyen esemény természetesen soha nem történt.
Az amerikaiak az MI katonai felhasználásától is tartanak – derült ki a felmérésből. A válaszadók 48 százaléka szerint a kormánynak soha nem szabadna MI-t használnia katonai célpontok kijelölésére.
A megkérdezettek 24 százaléka szerint engedélyezni kellene az ilyen felhasználást.
Az MI-láz nem lankad
Mindeközben az MI iránti lelkesedés és a cégek befektetései folyamatosan növekednek. Például a Foxconn és a SoftBank egy új adatközponti berendezéseket gyártó üzemet tervez építeni Ohióban.
Az MI ráadásul a nemzetbiztonsági politikában is turbulenciát okoz: az Egyesült Államok és Kína ádáz küzdelmet vív a globális MI-dominanciáért.
Az amerikaiak több mint fele, 61 százaléka aggódik az MI működtetéséhez szükséges hatalmas energiafogyasztás miatt.
A Google a hónap elején közölte, hogy megállapodást kötött két amerikai áramszolgáltatóval, hogy MI-adatközpontjainak áramfelhasználását mérsékeljék a hálózat csúcsidőszakaiban.
Az MI-alkalmazások energiaigénye ugyanis gyorsabban növekszik, mint a rendelkezésre álló áramellátás.
Semmi sem szent
Az új technológiát más területeken is komoly kritikák érik. Előfordult, hogy MI-robotok romantikus beszélgetéseket folytattak gyerekekkel, hamis orvosi információkat generáltak. Sőt, még rasszista érvelésben is segítették a felhasználókat.
A megkérdezettek kétharmada tart attól, hogy az emberek a jövőben inkább MI-társat választanak majd emberi kapcsolatok helyett.
Az oktatásban betöltött szerepét illetően megosztott a közvélemény. Bár a válaszadók 36 százaléka szerint javítani fogja az oktatást, míg 40 százalékuk pont ellentétes véleményen van.
A munkakeresők is szkeptikusak
Egy másik tanulmány szerint a munkahelyekre pályázók mindössze egynegyede – 26 százaléka – bízik abban, hogy az MI tisztességesen értékeli őket – derül ki a Gartner kutatásából.
A jelentkezők több mint fele – 52 százaléka – szerint az MI szűri az önéletrajzukat és jelentkezési adataikat. Az idei első negyedévében végzett kutatás szerint az álláskeresők 32 százaléka tartott attól, hogy az MI tévesen utasítja el a jelentkezését.
A megkérdezettek negyede kevésbé bízik azokban a munkáltatókban, akik MI-t alkalmaznak a jelentkezők értékelésére.
Ráadásul a pályázók fele még abban sem volt biztos, hogy a meghirdetett állások valóban léteznek.
(Kép: Unsplash/Redd Francisco)
