Képek: Trusted Review
Az online térben adatainkhoz sokkal könnyebb, a technológiai fejlődéssel pedig még egyszerűbb lesz hozzáférni. Bármit teszünk az interneten, még rejtett módban is nyomot hagyunk magunk után.
A közösségi hálózatok elterjedésével a probléma egyértelműbbé vált, és bármikor jöhetnek a kéretlen reklámok, a levélszemét-zuhatag. Jobbik esetben. Rosszabbik esetben az adathalászok, online csalók bankszámlánkról emelnek le tetemes összegeket. Egyszóval ezer és egy veszély leselkedik ránk. Persze az sem megnyugtató, ha adataink valamilyen autoriter állam birtokába kerülnek, ha a politikai vezetés és szervezetei figyelik árgus szemekkel interakcióinkat.
Nincs menekvés
A Google-t is pont ezért – a magánadatok (privacy) megsértéséért, az azokkal való esetleges visszaélésért – támadják. Az óriásvállalat bele is egyezett az ötmilliárd dolláros bírósági kereset rendezésébe, amelyet a felperesek azért indítottak, mert a Chrome böngésző használata közben, online aktivitásuk nyomon követésével, illetéktelenek és az óriáscég megsértették tevékenységük magánjellegét, holott „inkognitó” módban voltak.
Miután az ügyvédek 2023 utolsó hetében bejelentették, hogy előzetes megállapodásra jutottak, Yvonne Gonzalez Rogers bíró felfüggesztette az ügy kaliforniai tárgyalását. A csoportos keresletet 2020-ban nyújtották be, de Google-felhasználók milliói már 2016 júniusa óta érintettek, kárvallottak.
A megállapodás feltételeit nem hozták nyilvánosságra, de még az év elején azzá kell válniuk, amikor az ügyvédek bírósági jóváhagyásra benyújtják a hivatalos megegyezést.
Az adatvédelmi perben (az Alphabet tulajdonában álló) Google-t azzal vádolták, hogy felhasználói tevékenységét még akkor is nyomon követi a Chrome-on, amikor az „inkognitó mód” szerepel az adatvédelmi beállításukban. Ilyenkor a tevékenység során generálódott adatokat eltávolítják az adott eszközről, a meglátogatott honlapoknak viszont lehetőségükben áll a használat követése.
Megmenekült a Google
A felhasználók szerint a Google számára így lehetővé vált, hogy „elszámoltathatatlan információhalmazzá” váljon, ahol különféle dolgokhoz, például közösségi körökhöz és vásárlási szokásokhoz, sőt, elvileg kellemetlen jelenségekhez is kapcsolódó személyes adatokat gyűjthet.
A mamutvállalat azzal védekezett, hogy mindig transzparens volt az inkognitó módban történő adatgyűjtéssel kapcsolatban, amellyel lehetővé tették honlapok működtetőinek tartalmaik, termékeik, marketingjük stb. jobb kiértékelését.
A nyáron a bíró elutasította a Google a per megszüntetésére javasolt beadványát, sugallva, hogy egyáltalán nem evidens: a cég milyen mértékben figyelmeztette a felhasználókat az inkognitó módban történő adatgyűjtésről.
A megállapodással a Google elkerüli a hosszúnak és kínosnak ígérkező pert, amely során kiderült volna, hogy a big tech hogyan kezeli a felhasználók adatait, és mennyire egyértelműen – vagy egyáltalán nem egyértelműen – kommunikálja gyakorlatuk sajátosságait.
Arról se feledkezzünk meg persze, hogy a felhasználók nagy többsége nem névtelenül böngészi a webet.
