Az automatizáció és az MI miatt akár hárommillió alacsony képzettséget igénylő munkahely is eltűnhet az Egyesült Királyságban 2035-re – derül ki egy vezető oktatáskutató jótékonysági szervezet jelentéséből.
Hazánk a 40. leginnovatívabb ország a világon
Kína kiszorította Németországot a globális innovációs rangsor élbolyából. A világ tíz leginnovatívabb országából hat európai, de Kína most először bekerült a top 10-be.
Brutálisan megnőtt a belépő azonosító-lopások száma
A kiberbűnözők egyre gyakrabban alkalmaznak lopakodó taktikákat – derül ki az IBM X-Force 2025 jelentéséből. Tavaly 84 százalékkal nőtt az e-mailben “kézbesített” adatlopók használata.
Mesterséges intelligencia paradoxonba ütközött az energiatermelés
Az IEA jelentése úttörő adatokat közölt napjaink egyik legsürgetőbb és legkevésbé értett energiakérdéséről. Fókuszban a mesterséges intelligencia lehetséges hatása az energia-fogyasztásra.
Először csökkent az adatvédelmi bírságok összege Európában
Tavaly összesen 1,2 milliárd euró értékben szabtak ki adatvédelmi bírságokat Európában – derül ki a DLA Piper éves jelentéséből.
A természeti katasztrófával megegyező pusztításra képes egy kibertámadás
A kibertámadások, a dezinformáció, az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák és a külföldi beavatkozások jelentik a legnagyobb kockázati tényezőt Belgium biztonságára nézve a következő években – olvasható a vészhelyzetekre és válságokra adott reagálás koordinálásával foglalkozó belga krízisközpont (NCCN) legfrissebb kockázatelemzésében.
Az MI-felhasználók 15 százaléka tartozik a nagymenők közé
Vezetők és tanulók – ebbe a két nagy kategóriába sorolhatók a mesterséges intelligencia felhasználói az IBM legfrissebb piaci jelentése szerint.
Társalgási és generatív mesterséges intelligencia: a megfelelő megközelítés kiválasztása az üzleti siker érdekében
Napjaink gyorsan fejlődő digitális környezetében az MI-technológiák forradalmasították a gépekkel való interakcióinkat. A két kiemelkedő ága, a társalgási és a generatív MI jelentős figyelmet kapott, mivel képesek az emberhez hasonló beszélgetéseket utánozni, illetve kreatív tartalmat generálni. Bár ezeknek a technológiáknak különböző céljaik és funkcióik vannak, gyakran tévesen felcserélhetőnek tekintik őket.
A nagy nyelvi modellek múltja és jövője
Öt nap. Ennyi időbe telt, amíg a ChatGPT elérte az 1 millió aktív felhasználót. A természetes nyelvfeldolgozásban közel 50 évnyi innováció kellett ahhoz, hogy multimodális „érvelő szörnyeket” hozzunk létre. Ezek az eszközök nemcsak elbűvölték, hanem meg is rémítették a közönséget lenyűgöző képességeikkel és hatékonyságukkal, valamint potenciálisan veszélyes következményeikkel, ha nem szabályozzák őket megfelelően. Hol kezdődött tehát mindez, és hová tart ez az egész?
A mesterséges intelligencia poétikája
A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.
Tudásgráfok, avagy az adatkezelés újradefiniálása a modern vállalkozások számára
A jelenlegi adatkezelési környezetben a vállalkozásoknak változatos és szétszórt adatokkal kell foglalkozniuk, elképzelhetetlen mennyiségben. A silózott adatok és tartalmak e komplexitása között értékes üzleti meglátások és lehetőségek vesznek el.
Átlag felett van a szélessávú internetlefedettség
Bár Magyarország nagyot lépett előre az 5G lefedettséget és a digitális közszolgáltatások elérhetőségét tekintve, és uniós átlag felett teljesít a gigabites otthoni internetkapcsolatok lefedettsége vagy éppen az egészségügyi adatok online hozzáférhetősége terén, továbbra is jelentős lemaradással küzd számos olyan területen – a társadalom digitális készségei, vállalkozások és főként a kisvállalkozások digitális felkészültsége kérdésében –, amelyek elengedhetetlenek egy versenyképes gazdaság működéséhez. Az idén első alkalommal megjelent, és a DESI-t váltó digitális fejlettséget mérő uniós index, a Digital Decade szerint az uniós digitális politika mind a négy kiemelt területén fokoznia kell erőfeszítéseit Magyarországnak.