A technológiát gyakran tekintik olyan eszköznek, melyet vagy a felhasználók, vagy éppen a tervezők szándékai alakítanak. Martin Heidegger filozófus nem értett egyet ezzel a véleménnyel, szerinte a technológia önmagában sem nem jó, sem nem rossz. A kulcs az, hogy mindig támogassa céljainkat és aktuális értékeinket. És mégis, a digitális technológia (legyen szó okostelefonokról, mesterséges intelligenciáról) a felhasználói számára sokszor úgy tűnik, mintha irányítaná őket.
Lesz-e helye az embernek egy mesterségesen intelligens világban?
Szakértők szerint a mesterséges intelligencia térnyerése a következő évtizedben pozitívumokat hozhat, de sokan aggódnak amiatt, hogy fejlődése hogyan befolyásolja majd azt, hogy mit is jelent embernek és produktívnak lenni. A digitális élet kibővíti az emberi képességeket és megzavarja az évszázados humán tevékenységeket. A kód által vezérelt rendszerek a környezeti információk és az összekapcsolhatóság révén a világ lakosságának korábban elképzelhetetlen lehetőségeket és példátlan fenyegetéseket kínálnak. Ahogy az algoritmusok által vezérelt mesterséges intelligencia tovább terjed, vajon jobb lesz-e az embereknek vagy sem?
Elérkezett a 3D nyomtatás forradalma?
Mindenki emlékszik a 3D nyomtatásra, más néven additív gyártásra? Valószínűleg olvasott egy-egy cikket 2012 körül róla, mely azt jósolta, hogy hamarosan minden otthonban lesz egy 3D nyomtató, melyet mindenféle zseniális feladatokra fogunk majd használni (hiszen bármire képes). Nos, ez nem történt meg, hiszen senki sem fog alkatrészeket készíteni a mosógépéhez, ha az majd elromlik. A tervezett elévülés korszakában ez nem is lehetne megvalósítható. Egyszerűbben és gyorsabban rendelhetünk meg dolgokat ma az internetről, és másnapra még ki is szállítják. Mégis a pandémia miatt az addiktív gyártás úgy tűnik erőre kapott és talán tényleg forradalmat hozhat az iparban és meglepő új területeken is.
Ilyen az új, adatvezérelt világ
Az adatok tömeges beáramlásával és a mesterséges intelligencia fejlődésével az innováció üteme felgyorsult és egész iparágakat látunk felbomlani és átalakulni. Ez az új korszak soha nem látott növekedés és jólét lehetőségét hordozza magában, de kihívásokkal és felfordulásokkal is jár, mivel számos munkahely elavul, és újak jelennek meg. A legfrissebb becslések szerint a világ a következő három évben több adatot generálhat, mint az elmúlt 30 évben. Az adatok robbanásszerű növekedése nemcsak az „emberi” tevékenységeknek köszönhető, hiszen az internetes forgalom már 40%-át is gépek generálják, gépek között.
Így segítheti az ERP a körforgásos gazdaságot
Az 1990-es évektől kezdve az egyik legfontosabb és vissza-visszatérő téma az vállalatok számára az újrahasznosítás kérdése, az ebből fakadó növekvő tudatosságból született meg mára a „körforgásos gazdaság” fogalma is. Központi üzenete a „vegyük, készítsük és használjuk újra”, ami ellentétben áll a hagyományos »vegyük, készítsük és dobjuk el« megközelítéssel. Egy mai magyar vállalkozás is azonnal rendelkezhet már ezen elemek egy részével, ha birtokában van valamilyen ERP (vállalatirányítási) rendszer.
Ipari robotok és társadalmi problémák
Az ipari robotok fejlődése nagy hatással van és volt a globális gazdaságra és társadalmunkra. 2019 júniusában az Oxford Economics közzétette a „How Robots Change the World” című kiadványát: előrejelzése szerint 2030-ra a jelenlegi globális gyártási pozíciók 8,5%-kát ipari robotok váltják fel, melyek alkalmazása szorosan összefügg az egyre inkább elöregedő társadalmak problematikájával is. Számos országban, Európában és Ázsiában, de főként Kínában is ez ma már hatalmas kihívássá vált. Az ipari robotok alkalmazása így hatékony módja lehet a munkaerőhiány megoldásának és egyben az ipari technológia korszerűsítésének is.
Bioműanyagok: a megváltó és környezetbarát megoldás?
A világ az 1950-es évek óta már több mint kilencmilliárd tonna műanyagot állított elő. Ebből 165 millió tonna került az óceánokba, mivel a műanyag csak körülbelül 9 százalékát hasznosítható újra. A maradék nagy része továbbra is szennyezi a környezetet, vagy a hulladéklerakókban végzi, ahol akár 500 évig is eltarthat, amíg végleg lebomlik, miközben mérgező vegyi anyagok szivároghatnak a talajba.