2022-ben már sokan kísérleteztek a metaverzummal, próbálkoztak is kitalálni mire is lehet hasznos az üzleti életben majd ez a találmány. De tényleg van létjogosultsága? Milyen iparágak kamatoztathatják ezt a virtuális megoldást? A Tech Compass 2023 felmérés a világ 7 országának (brazil, kínai, német, francia, indiai, brit és amerikai) lakosainak véleményét térképezte fel, a metaverzum a mobilitás kapcsán került elő, hogy vásárolnának-e majd autót maguknak, ha lehetőségük lesz ebben az új, színes és szagos virtuális világban.
Kiderült, hogy Kínában (75%) a legnyitottabbak a virtuális gépjárművek vásárlása iránt, de India sem maradt le (69%), a brazilok sem vetnék meg ezt az új lehetőséget. A kitöltők fele sem tartja ördögtől valónak ezt a gondolatot már. Érdekes módon a franciák azok, akik semmiképpen sem vennének még a fizikai valóságban nem létező járművet.
Már több mint egy divat
Egy évvel ezelőtt kezdődött a nagy metaverzum-láz, amikor Mark Zuckerberg digitális víziójáról áradozott mindenki a CES-n is: akkor még egy közös platformot reméltek, amin játszhatunk, dolgozhatunk és digitálisan „szocializálódhatunk” majd. Nagyon hamar kiderült, hogy az egyes iparági korifeusok elképzelése nagyban különbözik egymástól. Míg a Meta a virtuális valóság környezetekre összpontosított, addig az olyan vállalatok, mint Nvidia és a Microsoft a digitális projektmenedzsmentre és együttműködésre, a mindennapi munkára szolgáló metaverzumokat, vagyis metakörnyezeteket fejlesztettek.
Mások viszont a web3-ra fókuszálva a decentralizált és blokkláncra épülő, a digitális eszközök tulajdonjogát lehetővé tévő NFT-megoldásokra alapozva akarták ugyanezt megtenni. De voltak, olyanok is, akik a digitális demokráciákkal kísérletezve a virtuális világokba be is hozták a decentralizált autonóm szervezeteket (DAO). Mivel a metaverzum koncepció az előrejelzések szerint 2030-ra legalább 5 milliárd dollárral növelheti a globális gazdaság értékét, 2023 sokak szerint kulcsfontosságú év lehet végre a tényleges üzleti csapásirányok meghatározásában.
A metaverzum mint új marketingcsatorna
A metaverzum elterjedéséhez a legnagyobb lökést (és a tulajdonképpeni technológiai váltást) a web 1 és 2.0-ához hasonlóan a marketing és reklám fogja biztosítani, hogy magát ez a web 3.0-ás találmányt a fősodorba emelje. Nem véletlen, hogy amíg a nemzetközi pénzügyi világ korifeusai, mint a JP Morgan vagy a HSBC, de a divatvilág és életstílus diktátorok mint a Gucci vagy a Nike nem tették le a voksukat és kezdték el építeni saját metaverzum megoldásaikat, addig senki sem vette komolyan ezt az újabb Nagy Virtuális Világ kísérletet.
A kulcs mint minden technológiai nóvumnál az lesz, hogyan tudnak majd a fogyasztók (a mindenható felhasználók) új és vonzóbb módon kapcsolatba lépni kedvelt márkáikkal. A metaverzum nagy előnye, hogy a vásárlói élményre és az azonnali kapcsolatokra összpontosít mint új kommunikációs csatorna. Szemben a jelenleg működő közösségi médiákkal, itt még szinte bármi lehetséges (és nemcsak technológiai értelemben, hanem üzletileg is). Vagyis az új és „szűz” virtuális térben a vállalkozások még meg tudják szerezni a legjobb helyeket platformjaik implementálásával és egyedi metaverzumokba szabásával.
Nyerőnek látszó stratégiákból van már bőven, lásd a Meta Horizons, a Fortnite, a VR Chat vagy a Decentraland, de még nem tudja senki mi és ki lesz itt a befutó (és a végső nyerő ötlet). A lényeg azért, hogy üzlet legyen a metaverzum jelenségből, a cégeknek még sokat kell majd tennie. A felhasználók pedig majd eldöntik, kell-e nekik ez az új kommunikációs és közösségi csatorna vagy sem. Vagyis vásárolnak-e vagy sem (már akár idén is) autót a metaverzumban.
