Képek: Pxfuel, Pixabay
MI a baj az arcfelismeréssel?
Mivel mindenkiről rendelkezésre áll könnyen hozzáférhető arckép, legyen az például személyi igazolványban, útlevélben, munkahelyi beléptető kártyán, ezért forgalmi ellenőrzésnél, reptéren vagy online, személyre szabott appoknál, a közösségi médiában nagyon gyakran szó szerint szembesülünk az arcfelismeréssel. A biztonsági és megfigyelőrendszereknél, a nemzetbiztonságban és a büntetés-végrehajtásban a legnépszerűbb.
Használják – és túlhasználják. A hamis pozitívok miatt indult bűnvádi eljárások, a rosszul kiválasztott gyakorlóadatok miatti gender vagy bőrszín alapú előítéletesség és elsősorban a személyes szféra (privacy) megsértése, a megfigyelőállamtól való félelem miatt a lakosság egyre bizalmatlanabb a pozitív célokra (terrorelhárítás, tömegrendezvények biztosítása, veszélyeztetett állatok védelme stb.) is alkalmazott arcfelismeréssel.
Elég volt!
Ha ma megfigyelőállamról beszélünk, akkor főként Kínára, a mesterséges intelligencia ottani használatára asszociálunk. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai hatóságoknak is elegük lett az arcfelismerés túlhasználatából.
A Kínai Kibertér Hatóság (CAC) a napokban bejelentette, hogy szabályokat dolgozott ki a technológia biztonságos használatára. A lépést nyilvános bejelentések, általános elégedetlenség váltotta ki.
Mostantól csak „specifikus okok” miatt „elegendő szükségszerűség” mellett, valamint szigorú védőintézkedések betartásával, az érintett személyek hozzájárulásával alkalmazható a technológia.
A biometrikus azonosítás nagyon elterjedt az országban, a technológiacsaládon belül pedig az arcfelismerést annyira alkalmazzák, hogy kínai médiumok már 2020-ban arról számoltak be, hogy egyes nyilvános illemhelyeken nyilvános vécépapír-adagolók aktiválásához is kellett. A lakosság és a szabályozók is megdöbbentek ezektől az esetektől.
Azóta több bíróság és kormányzati szerv a technológia használatát túlzásba vivő vállalatok ellen hozott döntést, pénzbírságot kellett fizetniük.
Hol engedélyezett és hol nem engedélyezett az arcfelismerés
A CAC anyagának értelmében, képfelvételre és személyazonosításra alkalmas eszközök nem telepíthetők szállodaszobákban, közfürdőkben, öltözőhelyiségekben, illemhelyeken és személyek magánszférájával kapcsolatos más helyszíneken. Nyilvános terekben csak akkor installálhatók, ha közbiztonsági okok vagy veszélyre utaló jelek indokolják.
A tervezet a kínai vezetés adathasználatot szigorító rendelkezéseire rímel. 2021-ben lépett például érvénybe a felhasználó személyiségi jogaira vonatkozó első törvény (Személyes Információvédelmi Törvény), amellyel az adatokat túlhasználó vállalatokat igyekeznek megfékezni.
