India Elektronika és Információs Technológia Minisztériuma nem kötelező tanácsadó anyagot készített infokom cégek számára, mint például a Google, a Meta és az OpenAI. A minisztérium azt javasolja nekik, hogy a fejlesztőik által nem megbízhatónak ítélt vagy tesztelés alatt álló mesterségesintelligencia-modellek nyilvánossá tétele előtt kérjenek engedélyt a kormánytól.
Az anyagban szerepel még, hogy egyértelműen, félreérthetetlenül fel kell címkézni az MI által generált tartalmakat, a fogyasztókat pedig figyelmeztessék: pontatlan, téves infók is lehetnek MI-rendszerek outputjai. A modelleknek el kell kerülniük a diszkriminációt, és nem szabad aláásniuk a választások integritását.
A jövőbeli szabályozás alapja
Az anyagból ugyan arra következtethetünk, hogy a javaslatok nagy általánosságban vonatkoznak a mesterséges intelligenciára, a minisztérium azonban pontosított: nagy és meghatározó platformokról, és nem a startupokról van szó, illetve a közösségi médiára, és például nem a mezőgazdaságra vagy az egészségügyre összpontosít.
A jogi vonatkozások ellentmondásosak. Nem kötelező érvényűek, ugyanakkor az illetékesek hangsúlyozzák: az anyag a jövőbeli indiai MI-szabályozást vetíti előre.
Az érintett vállalatokat megkérték, hogy haladéktalanul teljesítsék az anyagban szereplő elvárásokat, majd tizenöt napon belül készítsenek beszámolót. Akik így tesznek, elkerülik a felhasználók részéről várhatóan ellenük irányuló jogi eljárásokat.
Az anyag azért is érdekes, mert India eddig elég lazán kezelte az MI-t, most viszont úgy tűnik, hogy a technológia jelentőségét és egyre fontosabb szerepét látva, a kormány átgondolja korábbi álláspontját. A váltás a hamarosan sorra kerülő választások miatt is érthető, mert például egyre több a mesterséges intelligencia által generált kampányanyag.
Mesterséges intelligencia és az indiai politika
Egy kérdés formájában megfogalmazott prompt arra vonatkozott, hogy egy indiai vezető fasiszta-e, vagy sem. A Google Geminije szerint az illető politikust egyes szakértők szerint fasisztaként jellemezhető intézkedések bevezetésével vádolják. Az outputon felháborodott hivatalos személyek a Geminit megbízhatatlannak és potenciálisan illegálisnak minősítették. A Google pontosított is a modellen, és arra hivatkozott, hogy egyelőre kísérleti és nem teljesen megbízható.
Februárban a minisztérium bejelentette, hogy a kormány keretet dolgoz ki és tesz nyilvánossá az MI nyári szabályozásához. Átfogó listát szándékoznak készíteni a káros használat miatti problémákról, büntetésekről. Novemberben és decemberben a minisztérium hasonló leveleket küldött közösségimédia-vállalatoknak. A platformokon terjedő kamu (deepfake) videók, képek és hanganyagok eltávolítását tanácsolták nekik.
Mennyire és pontosan mit is kell szabályozni?
Indiához hasonlóan a világ más kormányai is megértették az MI jelentőségét, látják a technológia gyors fejlődését, és igyekeznek megtalálni az innováció előnyei és a diszruptív technológia miatti félelmek közötti egyensúlyt. Egyelőre úgy tűnik, hogy most a félelem a fontosabb szempont.
Az anyagból nem derül ki egyértelműen, hogy mi számít meghatározó platformnak, hogyan állapítható meg, mennyire megbízható, megbízható-e egyáltalán egy MI-modell, milyen szolgáltatások minősíthetők a technológia által erősen befolyásolt közösségi platformnak, hogyan lesznek büntetve az ajánlások, javaslatok ellen vétők.
(Képek: DeviantArt, DeepLearning.AI)
