2023 márciusában Nat Friedman, a GitHub vezérigazgatójának támogatásával elindult a Vezúv-kihívás. A Krisztus után 79-es vulkánkitöréshez kapcsolódó verseny résztvevőinek a Herculaneum város egyik villájának romjai között talált, elszenesedett papirusztekercseket kell lefordítaniuk.
Az egykori római várost hamu borítja, a szénné vált papirusztekercsek eredeti hossza közel tíz méter lehetett. Herculaneum könyvtárában nyolcszáz előkerült tekercs található, és további ezreket kell még feltárni.
Ha mindet sikerülne megfejteni, a könyvtár anyaga az ókori világ egyik legnagyobb (helyreállított) szöveggyűjteménye lenne.
Az egyes szavakat és rövidebb szövegrészeket megfejtő kutatók kisebb díjakat kaptak. Közéjük tartozott a 700 ezer dolláros fődíjat elnyerő csapat két tagja, Youssef Nader és Luke Farritor is, akik később álltak össze a győztes trió harmadik tagjával, Julian Schilligerrel.
Brent Seales, a Kentucky Egyetem informatikusa elmondta, hogy
ezernél több csapat dolgozott a problémán, összesített munkájuk tíz emberév és két számítógépes év volt.
A kutató segített a verseny megtervezésében, korábban pedig úttörő szerepet játszott az orvosi képalkotó és gépitanulás-technológiák ősi szövegek megfejtésére történő használatában. Szerinte a verseny a globális együttműködés és a nyílt erőforrások bonyolult problémák megoldására való használatának nagyszerű esete.
Tintafoltoktól Epikuroszig
A mesterséges neurális hálóval dolgozó győztes csapat teljesítménye bizonyítja, hogy a mélytanulás (deep learning) milyen hatékony ilyen problémák kezelésére. Munkájuk jelentősége ennél is szélesebb körű: a herculaneumi könyvtár helyreállítása a kor irodalmába, filozófiájába, történetírásába, tudományába és művészetébe engedne korábban soha nem ismert mértékű betekintést.
A versenyzők rendkívül nagyfelbontású, 3D-röntgenfelvételeket kaptak négy intakt tekercsről. CT-szkennekhez hasonlóan, minden egyes szken 2D-keresztmetszetek sorozatát tartalmazta. A tekercsek megfejtésén dolgozó kutatók a 3D-felvételeket a tekercsfelületek 2D-képeivé és különálló papiruszlapokra szegmentáló alkalmazást fejlesztettek.
Egy másik csapat tagja a képeket vizsgálva, görög betűkre utaló repedések és vonalak mintázatait vette észre. Az észrevételek közlése után a nyertes csapat tagja, Luke Farritor megkezdte ezirányú kutatását. A neurális hálót a tintanyomokhoz hasonló, 64×64 pixeles foltok felismerésére tanította be. Az első modell még többet észrevett, amelyekkel bővítették a gyakorló adatkészletet. Modellenként egyre jobb eredmények születtek, Farritor tíz olvasható betűt jelenített meg, amivel egy köztes díjat is elnyert.
Ebből a megközelítésből kiindulva, a csapat más tekercsek töredékein gyakoroltatott három modellt, hogy ismerjék fel a tintanyomokat. Munkáikat összehasonlították, és kiválasztották a legjobbat.
A négy tekercs egyikén dolgozva, négy 140 karakteres részletben a karakterek 85 százalékát tették olvashatóvá, a fődíj kritériumainak eleget téve ezzel. Emellett további tizenegy szakaszt, összesen kétezernél több karaktert szintén megjelenítettek. A tekercs öt százalékáról van szó. A szöveg az eddig felismert részek alapján nagy valószínűséggel Epikurosz filozófiáját, az élvezetek erényeit dicsőíti.
(Képek: Scrollprize.org)
