Képek: Unitree Robotics
A robotikában hosszú ideje népszerűek a biológiai modell alapján fejlesztett rendszerek. Az élővilág és az infokommunikációs technológiák lassú, fokozatos egymásba integrálódása három biológiai jelenségcsoport körül kristályosodik ki: az ember és a főemlősök elmeműködése, az élőlények működési mechanizmusai és a kölcsönhatásaikon keresztül érvényesülő evolúció. Fejlesztők egyre gyakrabban próbálják ezek valamelyikét, kombinációikat, vagy mindhármat bizonyos mértékben és szintig gépi rendszerekre alkalmazni.
Biológiai minták infokommunikációs technológiákba történő átvételének leglátványosabb példái közé tartoznak a különböző állatokról (pókokról, csótányokról, homárokról, halakról, ormányosokról, kutyákról és más ragadozókról stb.) mintázott, azokhoz hasonlóan viselkedő robotok, illetve állatközösségek (hangyák, méhek, madarak, farkasok stb.) szociális megnyilvánulásait, például a rajintelligenciát imitáló rendszerek.
Mozgó robotkutyák
A mozgás, mozgáskoordináció az egyik leggyakrabban tanulmányozott és az infokommunikációra alkalmazott működési mechanizmus. Fizikai természeténél fogva – virtuális lényeket leszámítva – a robotika a biomimikri legalkalmasabb területe. Férgektől az emberig, több- és kétlábú mozgást a világ számos fejlesztőműhelyében igyekeztek már gépekkel utánozni.
A robotkutyák a legnépszerűbb robotok közé tartoznak. Ki ne emlékezne a SONY személyes használatra, egyfajta társpótlónak, játéknak szánt, szép sikerrel indult, aztán elhalt Aibojára vagy a tudományos-fantasztikus filmek négylábú masináira?
Az elmúlt években, különösen a Boston Dynamics munkáinak (BigDog, LittleDog, Cheetah, Spot) köszönhetően, a robotkutyák nagyon népszerűek lettek. Ezek a gépek szélsebesen futnak, egyre több tereppel elbooldogulnak, változatos ügyességi mutatványokra képesek.
Az ipari alkalmazásra kitalált Spot nagyfeszültségű elektromos berendezéseket szerel, atomerőműveket vizsgál, városi területek folyamatos figyelésében (monitoring) segít. Ne felejtsük el azt a tényt sem, hogy a nap huszonnégy órájában, és a hét minden napján munkára fogható.
Go2, a legújabb kínai modell
Spot azonban drága, példányai 74 és 200 ezer dollár közötti összegért szerezhetők be. A magas árak sok potenciális fogyasztót elriasztanak. És itt jön képbe a kínai Unitree Robotics legújabb fejlesztése, az alumíniumból és műanyagból készült, tizenöt kilós Go2. A négylábú gazdája mellett üget, két lábon áll, ugrál, beszél, fényképez, és mindezt egy csúcskategóriás MacBook áránál olcsóbban megkapja a vásárló. Az összes versenytársánál olcsóbb, és legalábbis a fejlesztők szerint intelligensebb is. Három változatban vásárolható meg, a legegyszerűbb 1600 dollárba kerül, a gép hátára szerelhető robotkar opcionális.
Mindháromhoz 360 fokos LIDAR-érzékelő és objektumdetektáló tartozik, akadályelkerülő képességekkel. Wifin vagy bluetotthon csatlakoztathatók más eszközökhöz.
A nyolcmagos CPU-val és a másodpercenkénti 3,5 méteres sebességet, autonóm navigációt garantáló nyomatékszenzorral rendelkező Go2 Pro 2800 dollárba kerül. 4G-n keresztül mobilkommunikációra képes, meg nem nevezett GPT nyelvmodellt (valószínűleg a Chat GPT-t) használva, természetes nyelven adott utasításokat hajt végre.
A neve alapján talán oktatási célt szolgáló Go2 Edu árát nem közölték. A Prohoz képest Nvidia Jetson Orin számítógépet, hatékonyabb és gyorsabban töltődő elemeket tartalmaz.
