Tulajdonképpen egy nemlétező összegre, 85 milliárd dollárra értékelte a piac a vietnámi Vinfast elektromos autógyártót az amerikai Nasdaq tőzsdén miután a minap bevezették a parkettre a papírjait. Ez a kibocsátási érték 255 százaléka. Ismerős a képlet? A dotkom lufi (1995-200) kellős közepén is voltak ilyen megmagyarázhatatlan növekedések, emlékezetes, hogy akkor a Nasdaq kompozit indexe 400 százalékkal nőtt, majd végül egy a csúcshoz képest 78 százalékos összeomlással lett vége.
A vietnámi stratup papírjainak látványos növekedése mögött persze vaskosan szerepet kap a spekuláció is ezért mutatkozott szinte dupla akkora kapitalizáció, mint a hasonló kategóriás nagynevű gyártóknál. A Chrysler-utód Stellantis 53, a Ford 48 és a General Motors 46 milliárd dolláros piaci kapitalizációja fundamentális alapokon nyugszik. Egyrészt van márkájuk, másrészt az anyavállalatok piacaihoz is hozzáférnek. A Vinfast egyetlen értéke a jövőbe vetett bizalom testesíti meg, illetve egyelőre a spekuláció, ahogy fentebb írtuk. A cég papírjainak közkézhányada (ez az ami állandóan forog a tőzsdén) alig pár százalékos, a többi szakmai, vagy nagybefektetők kezében van, állandó adásvétellel ezek a cégek folyamatosan karbantarthatják a parkettre vitt papírok árfolyamát, magyarán a Vingroup (a tulajdonos, róla lentebb a részletek) kedvére játszadozhat a papírokkal. Ezt jól mutatja, hogy míg a kapitalizáció (vagyis a papírok árfolyamának és darabszámának szorzata) 85 milliárd dollárig ment el az árfolyamrobbanás ehhez képest rendkívül szerény, mindössze 185 millió dollár forgalom mellett történt (ekkora értékben cseréltek gazdát a papírok).
Pattogó árfolyam
Tehát ami ma az erőssége a tőzsdei szereplésnek, épp úgy lehet a hátránya is. Ilyen piciny közkézhányad mellett jellemző, hogy az egyik nap hatalmasat növekszik az árfolyam (hiszen kevés az eladó) és hatalmasat esik, hiszen ilyen kevés papír mellett csak keveseket érdekelhet a vétel. Hozzá kell tenni, hogy ez egy bevett technika startupoknál, a papírok árfolyamát sokkal inkább a vélt, vagy valós benfentes információk mozgatják, amelyek nem szólnak másról, mint arról, hogy a szakmai, vagy pénzügyi befektető tartani akarja a befektetését, vagy már inkább szabadulna tőle. Ezek pedig attól függnek, hogy a startupnak van-e valami jó ötlete a fiókban, vagy nincs.
Autógyártó startupok tőzsdei összeomlására egyébként számos példa van, elég a 2021 novemberében startolt elektromos haszonjármű-gyártó Riviant említeni, amely azóta piaci értékének 84 százalékát veszítette el, s csak most kezd visszakapaszkodni, amint a sorozatgyártás előtt tornyosuló problémáit orvosolni tudta. A Lordstown Motors villanyautó-gyártó még rosszabbul járt, a 2019-es tőzsdei megjelenése óta 98 százalékkal esett az árfolyama, a cég összeomlott, a pénzben és lehetőségekben dúskáló tajvani Foxconn beszállása sem tudta talpra állítani. Ott a helyzet annyira eldurvult, hogy a Lordstown perrel fenyegette meg a megmentőjét. A szépreményű Nikola elektromos teherautó-gyártó részvényei kibocsátási értékük ötödén forognak jelenleg, a cég a napokban azzal került be a hírekbe, hogy valamennyi eddig gyártott kamionját visszahívta tűzveszélyre hivatkozva. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a Tesla is keveredett nehéz helyzetbe, amikor kiderült, hogy csak sokkal lassabban képes kielégíteni a megrendeléseket, mint azt korábban tervezte. Ám a kapacitások bővítésével szépen kilábalt a gyermekbetegségekből.
Hozzá kell tenni, hogy ez egy járható, de nagyon rögös út. A kínaiak is ezt teszik, számos elektromosautó gyártó indult el, amelyek némelyik ma az európai, közvetlenül pedig a német piacokat ostromolja, vagyis ha úgy tetszik az elektromos autógyártásban, mint piacban van kraft. Kérdés, hogy a gyártó elő tud-e rukkolni valami újdonsággal, ami elsősorban az eszköz automatizmusát támogatja. Jellemzően amúgy nincs ilyen, inkább csak ötletek vannak, a technológia és a technológia tesztelésére vonatkozó adatbázisok apraja nagyja a német, amerikai és japán cégek kezében van. Emlékezetes, hogy a Tesla néhány éve olyan gyorstöltőkről beszélt, amely forradalmasítja az elektro mobilitást és most továbbra is sorba kell állni a kutakon, hogy némi töltéshez jussanak a kocsik a következő 100-200 kilométerre.
Fel lehet-e törni a piacot?
A prémium kategóriás elektromos-autókat gyártó amerikai Faraday Future esetében sem találkozott a jövőbe vetett hit a realitással: a lassan magára találó cég első befektetői most egy dollárjukból összesen 2 centet látnának viszont, ha eladnák a kezdetektől tartogatott részvényüket. Pedig a céget a Tesla-gyilkosnak kiáltották ki a beígért luxusautókkal. A vicces az egészben, hogy befektetők és befektetési alapok sorát tévesztette meg az a gondolat, hogy a szaúdi állami befektetéseket kezelő alap (PIF) felkarolta a társaságot, hogy valódi sikersztorit kreáljon belőle. A szaudiaktól amúgy ez nem áll távol, elég csak a labdarúgásukra gondolni, amibe most hatalmas erőforrásokat kötne le. A lényeg azonban, hogy az autógyártónak szembesülnie kellett a tényekkel. Hiába vannak jó ötletek a fiókban, a piac nem annyira hekkelhető, mint azt gondolták. Ráadásul már több évtizede szembesülniük kell a befektetőknek azzal, hogy a reálgazdaság még mindig nagyobb hozamot hoz, mint a virtuális. Elég ránézni az ict-piac nagy mélyrepüléseire.
A Vinfast tőzsdére vitelében a Black Spade Acquisition Co. nevű, tevékenységet nem végző üres, általában jó felvásárlási célpontot kereső piaci szlenggel élve kagylótársaság (SPAC) segédkezett, amely 23 milliárd dollárra értékelte a vietnámi társaságot. Mindez messze elmarad a tőzsdei 85 milliárdos értéktől. Az elért 85 milliárd dollár feletti kapitalizáció a hírek szerint a befektetőtársaságot is meglepte, bár az e-autógyártó Blombergnek adott korábbi nyilatkozata alapján láthatták volna a növekedési potenciált a cégben. A Vinfast már tavaly decemberben jelezte a Nasdaqon, hogy saját jogán bevezetné a részvényeit, 60 milliárd dolláros piaci értéket megcélozva.
Hmmm…
Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a Vinfast papírokat már most, így a bevezetés után néhány nappal temetni kell. A cég mögött Vietnám legnagyobb ipari konglomerátuma, a Vingroup áll, tulajdonosa a távol-keleti ország leggazdagabb embere, Pham Nhat Vuong. A koreai konszernek mintájára létrehozott a vietnámi vállalat erősen diverzifikált, így a más területekből származó profitjából pénzügyi nehézségek nélkül képes keresztfinanszírozni a Vinfast fejlesztéseit és bőven ki tudja fizetni a veszteségeit. Arra készül, hogy Észak-Karolinában épít gyárat (már megkezdte a munkálatokat), s a tervek szerint évi 150 ezres kapacitással 2025-ben már meg is kezdheti a termelést első körben kifejezetten az amerikai piacra koncentrálva. Ráadásul Pham Nhat Vuong a Vingroup májusi, éves közgyűlésén még két bombát is robbantott. Bejelentette, hogy 2024 végén (akár) nullszaldós lehet az intenzíven terjeszkedő vietnámi elektromosautó-gyártó. Illetve, egy új városi miniautó és egy szintén elektromos kisteherautó bevezetését is tervezi. A miniautó ára 10 és 12 ezer dollár között lenne (3,53–4,2,4 millió forint), ami ha minőséggel is párosul, kiváló kombináció lenne, főleg az európai piacon. Ehhez a terjeszkedéshez volt szükség a Nasdaq-on való megjelenés. Ez biztosított (például a papírok eladásával és árfolyamnövekedésével) forrást a fejlesztési tervek megvalósításához. Bár ez sem ment simán. A 2017-ben alapított autógyártó első jármű-szállítmányát december közepén tette partra Kaliforniában, de a forgalmazásba egy kis hiba csúszott: a megadott paramétereknek ugyanis nem feleltek meg a Vinfast tetszetős városi terepjáróiba (e-SUV) szerelt akkumulátorok. Igazi gyermekbetegség: rövidebb volt a hatótávjuk, mint amit hirdettek.
Ezek a fránya szoftverek
Végül a városi terepjáró modellek első példányait márciustól vehették át az amerikai megrendelők, amit aztán májusban vissza is kellett vinniük, mert működés közben szoftveres hibák jelentkeztek. Nem sokakat érintett az ügy, az Amerikában rendszámot kapott 137 darab VF8 modell tulajdonosát kellett csak kiértesíteni. A magyar léptékkel is megmosolyogtató 137 darabos üzembe helyezés után a vietnámiak úgy tűnik megrázzák magukat és komolyan veszik a biznniszt. A tulajdonos elmondta, hogy az idei terv 50 ezer autó eladásáról szól, igaz világszinten és ebből 16 ezer július végéig meg is valósult – döntően Vietnámban. A Reuters az AlixPartners tanácsadó cég becslését idézi, amely szerint évi 400 ezer eladott villanyautó jelentheti azt a fordulópontot, ahonnan a Vinfast már megbízhatóan nyereséget termelhet tulajdonosai számára. Kevesen fogadnak rá, hogy ehhez a mérföldkövet 2024 végére eléri a vállalat.
Némi pszihológia
Mindent összevetve a vietnámi cég jókor volt jó helyen, hiszen emlékezetes, hogy a Biden amerikai elnök a hetekben adott ki rendeletet, amelyben megtiltja az amerikai vállalatoknak a kínai tech piaci befektetéseket. Miután az autógyártás ma már elképzelhetetlen az információtechnológia nélkül így nem valószínűséggel az amerikai befektetők is lehetőséget láttak egy olyan vállalatban, amelynek termékeibe belepakolható egy csomó itc eszköz és nem kínai.
