Képek: Deviant Art, Wikimedia Commons
Idegtudósok szerint a skizofrénia megzavarja az agy fogalmakat megjelenítő képességét. Ha például öt percen belül meg kell nevezniük a lehető legtöbb állatot, skizofréniás betegek sorrendjét nehezebb előrejelezni, mint másokét. Nagy általánosságban: skizofrén személyek által megadott, egymást követő nevek jelentéstanilag kevésbé rokoníthatók, mint a mások által felsoroltak. A listák kaotikusabbak, összevisszábbak.
Állatnevek és P betűvel kezdődő szavak
A kutatók huszonhat skizofréniával diagnosztizált személyt, valamint huszonhat másikat kérdeztek. Az utóbbiaknak öt perc alatt nem kellett annyi állatot megnevezniük, amennyit tudtak. Utána öt perc alatt viszont mindkét csoportnak annyi P betűvel kezdődő szót kellett felsorolnia, amennyit csak tudtak.
A listák véletlenszerűségét egy, webes szövegeken gyakoroltatott mesterséges intelligencia által készített „optimális” sorrenddel vetették össze. A fastText nyelvmodell beágyazta a szavakat, majd kiszámították minden egyes lista összes szópárja közötti koszinusz hasonlóságokat, azaz a szemantikai kapcsolatok mértékét.
Az utazóügynök-algoritmussal, az első szóval kezdve, a listák szavainak optimális sorrendjét dolgozták ki. Az optimális sorrend minden szót tartalmazott, és igyekezett maximalizálni az egymást követő szavak közötti hasonlóságot.
A kísérlet résztvevőinek rangsoraiban lévő véletlenségeket több lépésben mérték, majd az eredeti és az optimális sorrend közötti különbségeket számolták ki.
Az eredmények
Skizofrén személyeknél nagyobb volt a véletlenszerűség, amelynek pontozták a mértékét. A nulla a teljes véletlent jelentette, és minél alacsonyabb lett a negatív szám, annál optimálisabb volt a sorrend.
A skizofrén személyek átlaga -5,81, a nem skizofréneké -7,02 volt.
A fastText modell beágyazásai sokat segítettek a kutatóknak a kognitív tevékenység és a pszichiátriai szimptómák közötti, korábban csak elméletileg megállapított kapcsolatok feltárásában. Ezek a kapcsolatok agyról készült képekkel vagy hagyományos tesztekkel nagyon nehezen állapíthatók meg, ezért számítottak inkább teoretikusnak.
A kutatók módszerüket nem kívánják a skizofrénia meglétét eldöntő diagnosztikai eszközként használni. Indoklásuk alapján azért nem, mert például daganatokkal összehasonlítva, rendkívül bonyolult mentális betegségeknél megállapítani az igazságot.
Az a tény, hogy a mesterségesintelligencia-alapú mérések megegyeznek az orvosok következtetéseivel viszont nagyon bíztató, pozitív jelzés.
