A sci-fi hosszú múltra tekint vissza a mai technológiánk inspirálásában. Az olyan dolgokat, mint a mobiltelefonok és a tolóajtók, először a Star Trekben képzelték el, az internetes keresőmotor pedig Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című művében született meg.
Az olyan sci-fi filmek, mint Alex Garland Ex Machina és Annihilation, vagy a Blade Runner és folytatása, a Blade Runner 2049, valamint a Mute című disztópikus filmek magával ragadó bepillantást nyújtanak alternatív valóságokba. És ki tudná elfelejteni Steven Spielberg virtuális valósággal foglalkozó remekművét, a Ready Player One-t? Miközben elmerülünk ezekben a sci-fi csodákban, felmerül a kérdés: mely fiktív technológiák lépnek majd ki a képernyő mögül és válnak valósággá? Néhány már itt is van.
Én, a robot (2004): Önvezető autó
Név: Audi RSQ
Létrehozó: Audi AG
Funkció: autonóm vezetés ( a forgalmi szokások előrejelzése, automatikus útvonalbeállítás, önálló vezetés és parkolás).
A mai megfelelője az autopilot technológia, amely egy vezetést segítő eszköz. Úgy gondolja, hogy az autonóm autók az utakon még nincsenek jelen? Rengeteg autóban vannak olyan szenzorok, amelyek segítenek a parkolásban vagy akár a balesetek megelőzésében. Egy rendkívül fejlett navigációs rendszerrel az önvezető autók potenciálisan biztonságosabbak lehetnek, mint az ember vezette járművek, mivel gyorsan reagálnak a változó közlekedési viszonyokra és akadályokra. Az egyik legismertebb márka, amely fejlett szenzorokkal ellátott autókat tervezett, a Tesla.
Ex Machina (2014): Realisztikus mesterséges intelligencia
Név: Ava
Teremtő: Ava Milk VFX (a filmben: Nathan Bateman)
Funkció: Magas intelligenciájú ginoid.
A valóságos megfelelője a kollaboratív robot, amely segít az embereknek a mindennapi feladatokban.
Bár számos humanoid robot még prototípusfázisban vagy a fejlesztés korai szakaszában van, néhány kiválasztott robot az elmúlt években már kikerült a kutatásból és fejlesztésből, és a való világba merészkedett, mint csaposok, portások, mélytengeri búvárok és idős felnőttek kísérői. Az ötödik ipari forradalomban szintén népszerűek az úgynevezett együttműködő robotok vagy “kobotok”, amelyek raktárakban és gyárakban működnek közre, és az embereket segítik a logisztikai és gyártási feladatokban. Emellett vannak olyan robotok, amelyek elsősorban újdonságot és csodálatot nyújtanak, zenekarokat vezényelnek és konferenciákon fogadják a vendégeket.
Ready Player One (2018): Avatarok
Név: OASIS
Alkotó: OASIS James Halliday és Ogden Morrow, Gregarious Games
Funkció: A virtuális világba lépve egy VR-szemüveg segítségével irányítja és animálja az avatár testét.
Mai megfelelője a személyes mesterséges intelligencia, amelyet az ObeN hozott létre és a funkciója, hogy az avatár úgy beszéljen és viselkedjen, mint az emberi megfelelője.
Az emberek számára fizikailag még nem lehetséges bármelyik sci-fi világba eljutni. A kiterjesztett és virtuális valóságok megjelenésének köszönhetően azonban elérhetővé vált a virtuális világokban való elmerülés lehetősége a látás segítségével, különösen a játékok, online közösségek és szimulációk területén. Már most is beléphetünk virtuális világokba VR-szemüvegben.
Az avatárok már mindennapi tapasztalataink szerves részévé váltak, lehetővé téve számunkra, hogy érzelmeket fejezzünk ki, amikor másokkal kommunikálunk az üzenetküldő kommunikátorokon és platformokon keresztül, vagy személyre szabott reprezentációként a játékokban. Erre példa a Ready Player One című film – a VR-szemüveg viselése lehetővé teszi a játékos számára, hogy egy avatár/karakter irányításának adaptálásával elmerüljön a virtuális világban. Számos vállalat, mint például az ObeN vagy az NVIDIA, már lehetővé teszi az avatárok létrehozását a platformjaikon, amelyek úgy néznek ki és úgy hangzanak, mint emberi társaik.
A jövőben a Meta növekedésére számíthatunk, mivel az ötlet Mark Zuckerberghez szól, aki egy metaversumot (virtuális környezetet) szeretne létrehozni hiperrealisztikus 3D-avatárokkal, amelyek emberi tulajdonságokat és mozgásokat adnak vissza. Ez mesterséges intelligencia (AI), fejlett modellezési technikák és elektromiográfia felhasználásával fog történni.
Vasember 3 (2013): Nanotechnológia
Név: NanoTech Suit – Mark L
Alkotó: Weta Digital (a filmben, Tony Stark)
Funkciója: Védelem és regeneráció, valamint alakváltás a Vasember testén.
A mai megfelelője a nanotechnológia, amelynek létrehozója Richard Feynman. Felhasználható különböző tudományos területeken, többek között a kémia, a biológia, a fizika, az anyagtudomány és a mérnöki tudományok különböző alkalmazásaihoz.
A Vasember ruhája több millió apró nanorobotból vagy nanorészecskéből áll, amelyek képesek össze- és szétszerelni magukat. A nanobotok lehetővé teszik, hogy a ruhát kompakt formában tárolják, szükség esetén a nanorészecskék gyorsan kibomlanak és beburkolják Stark testét és Vasember páncéllá alakulnak. Az alakváltoztatás, a fokozott védelem, a regeneráció és az önjavítás mellett a nanotechnológia lehetővé teszi, hogy a ruha egy sor szuper fegyvert – köztük lézereket és energiapengéket – generáljon.
Ma még csak a Marvel-univerzumban létezik ilyen ruha. A nanotechnológia azonban gyorsan fejlődik és már számos alkalmazásban használják, többek között az orvostudományban, az elektronikában, a mérnöki tudományokban (a 3D-nyomtatás és a tiszta energiaforrások körül főleg) és az anyagtudományban.
Her (2013): Intelligens operációs rendszerek
Név: Samantha
Alkotó: OS1
Funkció: Intelligens számítógépes operációs rendszer
A sokunk által használt mai megfelelője a Siri, vagy az Alexa, amelyeket a két techóriás az Apple és az Amazon fejlesztettek ki. Ezek olyan hanggal aktivált személyi asszisztensek.
Az Apple, a Microsoft és a Google hatalmas lépéseket tett a hangvezérelt személyi asszisztensek sorában. Ezek a gépek képesek megtanulni a kedvenceinket, ellenszenveinket és viselkedési mintáinkat, hogy személyre szabott szolgáltatást nyújthassanak. Eddig azonban hiányzott belőlük Scarlett Johansson karakterének érzelmi intelligenciája és társalgási készsége. Ami valószínűleg jobb is volt így, de nem régiben kijött egy személyi asszisztens applikáció, amelyet AI-lelkitársként aposztrofáltak. Az EVA AI asszisztens, korábbi nevén Journey, egy rendkívül fejlett mesterséges intelligenciával működő chatbot alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy emberhez hasonló beszélgetést folytassunk. Ez egy innovatív megoldás azoknak, akik nem tudnak kapcsolódni a körülöttük lévőkhöz.
James Bond – Nincs idő meghalni (2021): okosórák
Név: Spy watch
Alkotó: Omega
Funkció: Óra, távirányító, robbanó detonátor, lézer, elektromágneses impulzus (EMP), csáklya. Bár ez utóbbival biztosan nem bírnak a valóságos okosórák, de az okostelefonok funkcióit is magukban hordozza: GPS és navigáció, távvezérlés, biometrikus hitelesítés.
A filmekben gyakran többfunkciós szerkentyűként ábrázolt James Bond órája inspirálta a viselhető technológia valós fejlődését. Bár Bond órájának pontos képességei még mindig csak fikciók, mint például a No Time to Die-ben használt lézerek, robbanó detonátorok és EMP, bizonyos funkciókat beépítették a modern okosórákba.
Az olyan eszközök, mint az okosórák és a fitneszkövetők népszerűvé váltak az egészség megfigyelésére és a kapcsolattartásra. Az Apple okosórák lehetővé teszik az egészségügyi és fitnesz-ismereteket (beleértve a magas és alacsony pulzusszámról szóló értesítést, a lépések- és a kalóriaszámlálást, a hőmérést, az EKG- és véroxigénalkalmazásokat stb.), a biometrikus hitelesítést (Face ID), a GPS-t és a navigációt, a vészhelyzeti SOS-t, az esés- és balesetérzékelést.
Blade Runner 2049 (2017): 3D-nyomtatott replikák
Név: Replikánsok (fiktív biotechnológiával előállított humanoidok)
Alkotó: Denis Villeneuve, Roger Deakins and Hampton Fancher (in the movie Tayler Corporation and Wallace Corporation)
Funkció: Fejlett, biotechnológiával előállított testtel rendelkező mesterséges intelligenciarendszerek, amelyeket úgy terveztek, hogy az emberi fizikai és mentális képességeket lemásolják.
Mai megfelelője:
Név: 3D nyomtatott replika
Megalkotó: Organovo
Funkció: 3D-nyomtatott emberi szövetek
A Blade Runner 2049 című filmben a 3D-nyomtatás egy kiemelkedő gyártási módszerként jelenik meg, amelyet a replikánsoknak nevezett szintetikus emberek létrehozására használnak. Úgy néznek ki, mint a hagyományos emberek, de genetikailag megtervezettek és mesterséges úton hozták létre őket. Ma még nem tudunk embert helyettesíteni vagy replikálni, de 3D-bioprintelt emberi szövetet létrehozhatunk. Az Organovo nevű vállalat jelentős előrelépéseket tett a 3D-nyomtatásban az emberi szövetek terén, többek között funkcionális háromdimenziós szervmodelleket készített kutatás, gyógyszertesztelés és orvosi célokra.
A 3D-nyomtatásnak köszönhetően a tervezők lemásolhatják a tárgyakat és a formákat. Lehetőség van arra, hogy ezeket a formákat megmunkálják és egyedi igényekhez igazítsák. Például a gyors prototípusgyártás és gyártás során a 3D-nyomtatás lehetővé teszi a nagymértékben testreszabott termékek létrehozását, amelyek vizualizálhatók, tesztelhetők és az egyéni preferenciákhoz igazíthatók. Az olyan iparágak, mint az egészségügy, a repülőgépipar és az autóipar az additív gyártást személyre szabott orvosi implantátumok, repülőgép-alkatrészek és autóalkatrészek előállítására használják.
Big Hero 6 (2014): Egészségügyi robotok
Név: Baymax
Alkotó: Baymax T. Seagle és Duncan Rouleau
Funkció: A páciens egészségi állapota és fájdalomszintje alapján az életfunkciók kimutatása.
Mai megfelelője például a Robear, amelyet a RIKEN és a Sumitomo Riko tudósai hoztak létre.
Riko Robo egy orvosi robot asszisztens, segíti a betegszállításokat, például az ágyból a kerekesszékbe emelést, vagy segíti azokat, akik tudnak állni, de támogatásra van szükségük. A robotgondozó feladata, hogy orvosi segítséget, támogatást és társaságot nyújtson a rászorulóknak. Napjainkban az egészségügyi robotok gondoskodnak a betegekről, és segítenek nekik abban, hogy a páciens egyedi orvosi adatai, kórtörténete és jelenlegi tünetei alapján javasolt diagnózisokat, gyógyszereket és kezelési terveket kapjanak.
Wall-E (2008): Szemétválogató botok
Név: Wall-E
Alkotó: Buy-N-Large
Funkció: A szemetet kis kockákká tömöríti.
A Volvo robotizált autonóm szemétgyűjtője (ROAR) pont ilyen, amelynek funkciója, hogy a kukákat beleürítse a kukásautóba.
Az automatizált robotok már majdnem egy évszázada léteznek, különösen gyakoriak most az Ipar 4.0-ban, ahol egy kiber-fizikai emberi intelligencia rendszeren keresztül segítik az embert az automatizált feladatok elvégzésében. Az ötödik ipari forradalommal egy olyan szakaszba lépünk, ahol az emberek és a robotok együttműködhetnek és együtt dolgozhatnak. Az automatizálás azonban még mindig arról szól, hogy az unalmas, hétköznapi feladatokat kivegyük az életünkből. És mi lehet unalmasabb a szemetesek kiürítésénél?
A Volvo a Chalmers Műszaki Egyetemmel, a Mälardalen Egyetemmel, a Penn State Egyetemmel és a Renova újrahasznosító céggel együttműködve létrehozta a ROAR-t. Ez egy drónt használ a terület letapogatására és bizonyos kukák kiválasztására. Ezután egy robotot telepít, hogy az egyes kukákat a teherautó hátuljába ürítse. A technológia praktikus, de sehol sem olyan cuki, mint Wall-E.
Ötödik elem (1997): Drónok
Név: Repülő taxik
Létrehozó: Jean-Claude Mézières
Funkció: Repülő taxik és rendőrautók, amelyeket ingázásra és szolgálatra használnak.
A pilóta nélküli légi járműve (UAV) abszolút elterjedtek lettek, Abraham E. Karem fejlesztésének a célja az volt, hogy önállóan repülni képes drónt alkosson, emberi pilóta nélkül. Pipa.
Ki ne álmodott volna közülünk még repülő autókról? Bár a technológiai fejlődésnek ezt a szintjét még nem értük el, a drónok a remény halvány reménysugárát nyújtják. Bár a technológia még csak most fejlődik, az olyan cégek, mint az Uber, máris egy repülő taxirendszer kifejlesztésén gondolkodnak. A jelenben a pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) az Ötödik elemben bemutatott koncepciókra emlékeztetnek, amelyek egyre népszerűbbek a légi fényképezés, a megfigyelés és a szállítási szolgáltatások terén.
