Képek: Wikimedia Commons
A ChatGPT látványos sikere felbolygatta az infokommunikációs szektort, boldog boldogtalan, szakemberek és hozzá nem értők is a mesterséges intelligenciáról (MI) beszélnek, az egész világon végig sepert a hype, és a technológiába egy csomó olyat is belelátnak, amit a mai szinten képtelen megvalósítani, nem elég fejlett hozzájuk, vagy mert teljesen másra gyakoroltatták be.
Hiába őrjöngenek a ludditák, ez az MI nem az az MI
Ez az MI, még a ChatGPT 3.5, a DALL-E 3 vagy a legújabb Stable Diffusion is ugyan kétségtelenül kreatív, mert szöveges utasításokra, promptokra bármikor generál inkább kevésbé, mint többé értéknek tekinthető, mindenesetre érdekes valamit, ám ezek ellenére csak szúk/keskeny MI, bár kétségtelenül valamivel közelebb visz az emberi intelligenciával azonos szintű általános MI-hez (artificial general intelligence, AGI).
A 2010-es és a 2020-as években tényleg drasztikusan felpörögtek a fejlesztések, és az eredmények is úgy, ahogy jöttek. A mélytanulás (deep learning) forradalmat hozott, az állami, főként az amerikai államtól érkező pénzáramlás elapadását jelentő MI-telet nemhogy újabb MI-tavasz, hanem egyenesen MI-nyár követte. Az adatmennyiség kvázi exponenciális növekedése emberi aggyal követhetetlen, gépagynak viszont minél több, annál jobb. Big data és MI kéz a kézben jár.
Ezek a rendszerek ugyan még kezdetlegesek a disztópikus sci-fikben megénekeltekhez képest, ám már a mostani intelligencia- és kreativitás-szintjük is komoly aggodalommal tölt el nemcsak technoludditákat, hanem az újtól és az ismeretlentől ősidők óta rettegő, a soha nem volt Árkádiába visszakívánkozó posztmodern pásztorokat, pásztorlányokat.
Az ő szellemtestvéreik kiáltanak folyton folyvást szabályozásért, tiltásért. Tény, hogy sok esetben a fejlesztő sem érti modellje feketedoboz-természetét, de vajon nem pont ez a megmagyarázhatatlan tulajdonság teszi érdekessé, kreatívvá, innovatívvá az új rendszert? A szabályozás megszállottjai szerint nem, sőt, be is tiltanák az „érthetetlen” MI-modelleket.
Elvbarátaik, de legalábbis a zömmel hasonlóan rettegők, köztük a világ huszonnyolc országának, például a demokráciafelfogásáról jól ismert Kínának, a techfejlesztésekben régóta követőmódban üzemelő EU-nak a politikai és technológiai vezetői gyűltek össze november elején MI-Biztonsági Csúcson. És ha már ott jártak, meg is egyeztek az MI szabályozásáról.
Alan Turing megfordul a sírjában
Túl gyorsnak tartják a fejlődést, míg a szabályozás kidolgozása lassan megy, mindig lemaradásban van, és mire megszületik, sokszor teljesen elavult már. A csúcson ennek igyekeztek elébe menni, és próbálták lerakni a koherens nemzetközi keret alapjait, majd a végén aláírtak egy, az MI kockázatait csökkenteni hivatott határozatot.
A csúcsnak a második világháborúban legendává vált angliai. Londonhoz közeli, idilli Bletchley Park adott otthont: ott fejtették meg a németek kódjait, például az Enigmáét, s rövidítették le valószínűleg évekkel a harcokat. A sors iróniája, hogy az MI szabályozás nemzetközi kereteit, akármijeit az Alan Turing (1912-1954) által irányított kódtörők hajdani munkahelyén igyekeztek megfogalmazni. Annak az Alan Turingnak az egykori környezetében, aki megálmodta a mesterséges intelligenciát, kidolgozta a gépi értelem első tesztjét, és akinek a korai halála valószínűleg évtizedekkel vetette vissza a diszciplína fejlődését.
A dokumentum aláírói megegyeztek, hogy közösen tanulmányozzák a biztonsági kockázatokat: dezinformációt, cyberbiztonságot, biológiai veszélyeket stb. Elkötelezték magukat a határaikon belüli problémák kezelésére, specifikus programokat viszont nem jelentettek be.
Tíz ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Németország nemzetközi szakértőket jelölnek ki a kormányok közötti Klímaváltozás Panelhez hasonló MI Panel vezetésére. A panelnek beszámolót kell készítenie az MI jelenlegi állapotáról.
Az Amazon, a Google, a Meta, a Microsoft, az OpenAI és más vállalatok megegyeztek, hogy a kormányoknak engedélyezik MI-termékeik szélesebb nyilvánosságra kerülése előtti tesztelését. Mi mást tehettek volna?
Az országok által saját céljaiknak megfelelően létesített biztonsági intézetek vezénylik majd le ezeket a teszteket. Eddig két ország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság jelentett be ilyen intézményt. Vállalták is az együttműködést egymással, és persze más országok hasonló szervezeteivel (már ahol lesz).
Jön a folytatás
A mostani csúcs egy sorozat nyitóopusa volt, folytatás hat hónap múlva, Dél-Koreában lesz. Kritikus hangok viszont hiányosnak tekintik a mostanit, míg több szakértő konkrétumokat, például az MI tényleges korlátjainak definícióját várták. Mások a félelmek terjesztése miatt bírálták a felszólalókat. Legfőbb céltáblájuk Rishi Sunak, az Egyesült Királyság konzervatív miniszterelnöke volt, aki bölcsnek cseppet sem nevezhetően, világméretű járványhoz és atomháborúhoz hasonlította az MI kockázatait.
Nem az a probléma, hogy politikusok érdeklődnek az új technológiák, például az MI iránt. Az a baj, hogy sokszor teljesen felületesen, a terület ismerete nélkül, de néhány sötét MI-jövőt felvázoló hollywoodi stb. filmet hajdanában látva, közhelyeket felböfögve és persze a szavazatmaximalizálást és olcsó népszerűséget hajtva, bélyegeznek meg egy szakterületet, amely éppenséggel hatékony fegyver lehet a klímaváltozás ellen vívott, egyre reménytelenebb harcban.
Nem az ördögtől való, ha politikai, technológiai és más vezetőket érdekel a téma, a kockázatok eltúlzása viszont annál inkább. Ha ez a szemlélet általánossá válik, a szabályozók megnehezítik az innovációt, ellehetetlenítik a nyílt forrású törekvéseket.
Szerencsére akadt olyan is, mint a szintén brit és szintén konzervatív Oliver Dowden. A nyílt forrású kezdeményezések értékéről, komoly eredményeiről beszélt, és leszögezte: csak egészen kivételes esetben hozhatók azokat akadályozó jogszabályok.
