Képek: Flickr
Az 1990-es évektől az intézményes újságírást több sokkhatás érte: a világhálóval kezdődött, bő egy évtizeddel később jöttek a közösségi médiumok, most pedig itt a generatív mesterséges intelligencia, a kihívások és változások harmadik hulláma. Az újságírók azonban inkább optimisták, bizakodnak, hogy kihasználják az MI adta lehetőségeket.
Tévedések, plagizálás, ajánlások és sikerek
A kiadók szintén profitálnának a nagy nyelvmodellekből, az eddigi eredmények azonban vegyesek. A CNET és a Gizmodo publikált már MI által írt, ember által szerkesztett anyagot. Az olvasók a ténybeli hibákat és a plagizálást egyaránt észrevették.
Az Associated Press augusztusban irányelveket fogalmazott meg. Generált szövegek kritikus kezelését, generált képek, videó- és audióanyagok elkerülését javasolták.
Egyes próbálkozások viszont tényleg működnek. A Washington Post strukturált adatokból 2016 óta publikál anyagokat. A The Times of London JAMES tartalomkezelője gépi tanulással alakítja személyesre a hírlevelei tartalmát.
Óvatos optimizmus
A London School of Economics and Political Science kutatói kimutatták hogy az újságírók összességében óvatos optimizmussal viszonyulnak a szöveggenerátorokhoz.
Több mint száz hírszolgáltató szervezetet vizsgáltak világszerte, és 85 százalékuk elmondta, hogy használt már generatív MI-t. Újságírókat, technológusokat és menedzsereket kérdeztek meg a szerkesztőség MI-használatáról és az MI-vel kapcsolatos érzéseiről.
A szerkesztőségek 75 százaléka gyűjtött már MI-vel híreket, 90 százalékuk beszámolók írására, 80 százalékuk az anyagok terjesztéséhez használta őket. 73 százalékuk szerint a generatív MI új lehetőségeket jelent. Mások szerint ezek az MI-k demokratikusabbak a többi digitális technológiánál, mert nem kellenek hozzájuk kódolói képességek.
Aggályok
40 százalékuk szerint a generatív MI új kihívásokkal jár, például hazugságokat terjeszthet. 82 százalékuk fél, hogy ront a szerkesztés minőségén, míg a 40 százalékuk attól tart, hogy az olvasók szemében az MI-k leértékelik a médiumokat.
Az Európán és Észak-Amerikán kívüli válaszadók szerint az ezeknek a térségeknek az adatain gyakoroltatott eszközök nem észlelik más régiók kulturális kontextusát. Mások attól tartanak, hogy szegény régiókban megszűnhetnek a független szerkesztőségek, ha az MI alkalmazásához elegendő anyagi forrás áll rendelkezésre.
Kétségtelen, hogy egy-egy MI egy faladat bizonyos részét emberi szinten vagy még jobban képes elvégezni, ugyanakkor az újságírói munka komplexitását még nem látják át.
