(kiemelt fotó: EnvatoElements)
Tagadhatatlan, hogy a blokklánc technológia új gondolkodásmódot szült a pénzről és a vagyonteremtésről, így a vállalati informatika korifeusai közül sokan kezdtek el gondolkodni azon, vajon a blokklánc-technológia alkalmazása alkalmas lehet-e vagy sem az üzleti folyamataik racionalizálására. A globális ellátási láncok például még mindig nem működnek olyan jól, mint ahogyan működhetnének.
Több mint egy évtizeddel a bevezetése után a blokklánc-technológia vállalati implementálása a legjobb esetben is csak ímmel-ámmal működik, és a világ több nagyvállalatánál megrekedtek a honosítására tett kísérletek. Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a blokklánc egy feltörekvő technológia, teljes potenciálja és gyakorlati felhasználása még mindig csak kialakulóban van.
Más kérdés, hogy a jövőkutatók már a teljes potenciáljának kihasználásáról álmodoznak, általában jóval azelőtt, hogy mindenki más belátná a technológia tényleges hasznosságát. Ez a feltörekvő technológiák legnagyobb hátránya, mivel a hozzájuk kapcsolódó felhajtás sokszor ténylegesen elfedi a valóságot.
Érvek a blokklánc mellett
A blokklánc-technológia, és általa a digitális információk különböző helyszíneken való átlátható, gyors és főként biztonságos kezelése nem túlzás, hanem tény. A mai digitális világnak azért van szüksége a blokkláncra, mert védi a digitális adatok egyik helyről a másikra átvitelének teljes folyamatát (egy olyan fizikai térben, amelyet az emberek nem látnak). Ha egyszer egy bitcoint átutalnak, az átutalás nyilvántartása soha nem változik, ami változhat, az az átutalást körülvevő kiberbiztonság.
Mivel minden szoftver (ma még) emberi alkotás terméke, a technológia használatából előbb vagy utóbb hibák keletkeznek. Minden technológia sebezhető, hiszen emberek használják azt nap mint nap. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a blokkláncnak más ICT-technológiát is kell használnia a tökéletes működéséhez, olyat, amely ma már mindenki számára triviális az IT-szektorban, mint a felhőalapú számítástechnika. Vagyis a sebezhetősége minimalizálható, hiszen ezek a technológiák már a kiberbiztonsággal kapcsolatban jól vizsgáztak, és megvan hozzájuk a megfelelő vállalati szakértelem is.
Senki sem akar úttörő lenni
Mivel az ICT-cégek mindig biztosra mennek, a technológiai szférában már megszokott egy-egy hype mindig csak egy kulturális jelenség, amelyet azok fújnak fel, akik arra várnak, hogy valaki más vezesse be és implementálja (vagyis a tanulópénzt ne ők fizessék meg). Mindenki tudja, hogy a blokklánc a jövő, de ma még csak néhányan akarnak úttörők lenni ezen a területen.
Ebben pedig az sem segít, ha egy úttörő vállalat és korai korifeusa látványosan megbukik. Ez mindig azt eredményezi, hogy a vállalati vezetők aggódni kezdenek, és ódzkodnak az alkalmazásától, azaz a járt utat választják a járatlan helyett. Egy ilyen botrány, mint amibe az FTX belebukott, a technológia legitimálását is hátráltatja, de előrelépésre is sarkallhat többeket.
Ma, a stagflációs időkben, amikor van, akiket a recesszió, másokat háború is sújt, az ICT-vállalatok számára a legfontosabb az ellátási láncaik problémáinak mielőbbi megoldása. Vagyis hogy miként lehet a repedésekkel teli globális szállításuk (és utánpótlásuk) minél jobb és biztonságos módját megtalálni, akár jövőtechnológiával is kísérletezve, mint a blokklánc. Ezért kijelenthetjük, hogy a vállalatoknak ma a blokkláncra nagyjából annyira van szükségük, mint az egészségügyi ágazatnak a munkaerőhiány miatt az ápolókra.
Ennek fényében a mostani felhajtás csak cselekvésre motiválhat. Igaz, a vállalati döntéshozóknak a végső motivációt az úttörő gondolkodásmóddal felvértezett szoftvermérnökeiktől kell megkapniuk. A blokklánc vállalati elfogadása így lassú folyamat lesz, nem pedig egy váratlan üzleti döntés. A digitális transzformáció a legtöbb céget megtanította arra, hogy minden változást csak fokozatosan lehet bevezetni. Így a blokklánc használatának legjobb módja, ha először kis pilotprogramokban próbáljuk ki.
