Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post
Hirdetés

Kormányzati informatika

Hiba lenne az MI-t olyan megoldásközpontú gondolkodásmóddal tervezni, mely régóta jellemzi a technológiai ipart. A megoldás központúság minden felhasználói igényt megoldandó problémának tekint és gyakran még a probléma megfelelő azonosítása előtt eladja a megoldásokat.
2018-ban a davosi Világgazdasági Fórumon a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai azt mondta, hogy az MI valószínűleg a legfontosabb dolog, amin az emberek ma dolgoznak. Szerinte ez valami mélyebb, mint az elektromosság, olyan mint a tűz. Megjegyzéseit nem kevés szkepticizmus fogadta. De majdnem öt évvel később úgy tűnik, hogy igaza lett.
A szuperszámítástechnika az infokom különleges szegmense. A hatalmas teljesítményű, gigászi méretű gépek évtizedek óta versengenek, mostanában az amerikaiak tűnnek ki.
Az irodai környezet gondolata olyan régi, mint maga a munka fogalma, és a képek ismerős kollázsa jut eszünkbe: a papírmunka ködössége, az irodai politika, a kollégák vibráló sokfélesége és természetesen az emberi vezető, a csapat összetartója. De mi lenne, ha megnyomnánk egy frissítő gombot ezen a hagyományos portrén? Mi lenne, ha a központi szerepet, a vezető személyt, mesterséges intelligencia váltaná fel?
Az olajmonarchia komoly összegeket invesztál a mesterséges intelligenciába. A pénz nem akadály, fejlesztés fejlesztést követ, a világ legnagyobb cégei érintettek a pörgésben. Nem mindegyiknek tetszik az emberi jogokra fittyet hányó vezetés, és az USA kormánya is Peking potenciális segítőjét látja Szaúd-Arábiában.
A mesterséges intelligencia a NIS2 egyik legnagyobb kihívását, az auditot is képes lehet támogatni, azonban az irányelvvel összhangban való MI integrálása kihívásokkal is jár, beleértve az adatvédelmi és etikai megfontolásokat, valamint a rendszerek biztonságát. A mesterséges intelligenciával támogatott audit előnyeit és hátrányait, valamint az integrációs kihívásokat összegeztük.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Van egy tendencia, amire felfigyelhetünk, és ami arra az időre emlékeztet, mielőtt a digitális reneszánsz minden második embert UX-guruvá nyilvánított volna. Most pedig egy olyan új korszak hajnalának vagyunk tanúi, amelyben látszólag mindenki mesterséges intelligencia szakértővé válik.
A 2021-2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) 2500 milliárd forint keretéből az idén mintegy 800-850 milliárd forint forrásra jelenik meg felhívás a vállalkozások számára.
Milyen következményei lesznek egy olyan jövőnek, amelyben a mesterséges intelligencia-ügynökök befolyásolják döntéseinket, vagy autonóm módon döntenek helyettünk? Az emberi döntéshozatal hibás. A benne rejlő hibákhoz hozzájáruló tényezők közé tartoznak a kognitív torzítások, az érzelmi hatások, valamint az információk nagymértékű és gyors feldolgozására való képességünk korlátai.
A robotszimulációs szoftver egy hatékony eszköz, melyet különböző iparágakban, többek között a gyártásban, az egészségügyben és a szórakoztatóiparban használnak a robotok viselkedésének szimulálására és vizualizálására különböző forgatókönyvekben. A valós körülményeket utánzó virtuális környezetek létrehozásával a robotszimulációs szoftverek lehetővé teszik a mérnökök és a tervezők számára a robottervek tesztelését és validálását, a robotok teljesítményének optimalizálását.

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!