A mesterséges intelligencia sok más területhez hasonlóan, a politikában is egyre fontosabb. Nemcsak a szavazót befolyásolva, választások, kampányok közben, tehát alkalmazási szinten meghatározó jelentőségű, hanem az állam erejének, a nemzeti stratégiának is része. A McKinsey tanácsadócég szerint (április 30-ig) hatvan ország rendelkezett már saját MI-stratégiával.
Helyi rivalizálás
Az Öböl-országokról köztudott, hogy gőzerővel pörgetik fel infokommunikációs technológiáikat. Szaúd-Arábia sem kivétel, a monarchia dollármilliárdokat költ globális MI-csomóponttá válásra. Létesítmények építésébe fektet, korszerű oktatási intézményeibe igyekszik nemzetközi vállalatokat és tehetségeket becsábítani. A befektetések gazdasági növekedéshez vezetnek, és komoly geopolitikai előnyökkel járnak. Mivel a pénz nem akadály, izgalmas projektek indulhatnak.
Az ország a szomszédos Egyesült Arab Emírségekkel verseng. Márciusban Abu Dhabi többmilliárd dolláros befektetési alapot hozott létre, az MGX pénze MI-modellekbe, adatközpontokba és félvezetőkbe áramlik.
Szaúd-Arábia mesterségesintelligencia-nagyhatalommá válik?
A sivatagi királyság százmilliárd dollárt szán az MI-re és más technológiákra, és ekkora összeggel a szakterület óriásait és ígéretes startupjait is bevonzhatják. Az ország vezetése diverzifikálna: gazdasága az olajon alapul, ám szeretnék jelentős bevételeiket fenntarthatóbb területekbe fektetni. Az MI az egyik legfontosabb cél.
Mérhetetlenül dől a pénz
Az állami tulajdonú Nyilvános Befektetési Alap (PIF) AIat nevű leányvállalatot alapított (az AI MI angolul), amely 2030-ig százmilliárd dollárt tervez a technológiába invesztálni. Partnereivel együtt kétszázmilliót költenek biztonságra és megfigyelésre, százötvenet a teljesen automatizált gyártásra.
A PIF és Andreessen Horowitz, szilícium-völgyi kockázati tőkebefektető negyvenmilliárdos MI-alap létrehozásáról tárgyal. A kormány a szintén amerikai kockázati tőkés NewNative-vel létrehozta az egymilliárdos GAIA-t: startupokat támogatnak vele, segítenek az Amazon és a Google által biztosított számítási forrásokhoz való hozzáférésben. A GAIA által támogatott cégeknek regisztrálniuk kell Szaúd-Arábiában, és befektetéseik felét helyben kell elkölteniük.
Márciusban, a fűváros Rijadhoz közel tartották a harmadik éves LEAP technológiai konferenciát. Több mint tízmilliárdos technológiai megállapodásokat ütöttek nyélbe, például az Amazon 5,3 milliárddal száll be a helyi felhőszámítási infrastruktúrába és mesterségesintelligencia-modellek trenírozásába.
Veszedelmes viszonyok
A szaúdi kormány az Abdullah Király Tudomány és Technológia Egyetemen kíván MI kutatási központot létesíteni, jelentős összeggel támogatja is a kezdeményezést. Külföldi mesterségesintelligencia-szakértőket alkalmaznak, és a felsőoktatási intézmény több mint háromezer Nvidia H100 chipet vásárolt.
A befektetések eddig nem mindig az ütemezés szerint mennek, a GAIA-pénzekkel kapcsolatban elmaradásokról és elmaradt támogatásokról panaszkodnak startupok.
Az ország közismerten – finoman fogalmazva – kevésbé törődik az emberi jogokkal, a női emancipációt hírből sem ismerik (vagy csak mostanában kezdik ismergetni), és ez a hozzáállás nyugati befektetőket és nagyvállalatokat egyaránt elriasztja. A Microsoft már meg is fogalmazta kritikus észrevételeit.
Az amerikai-kínai chipháború szintén a tengerentúli bizalmatlanságot erősíti. Az Egyesült Államok kormánya ezért akadályozza az összes Nvidia-chip leszállítását. Tartanak tőle, hogy vagy a chipek vagy a velük gyártott technológiák a kínai hadvezetés kezében kötnek ki. Peking egyébként így is ki próbálja játszani a fejlett félvezetőket érintő amerikai tilalmakat. Ugyanebben a szellemben, az Anthropic MI-startup nemzetbiztonsági okokra hivatkozva visszautasította a PIF potenciális befektetését.
Képek: DeepLearning.ai, Wikimedia
