A virtuális valóság (Virtual Reality, VR) a játékok mellett sok területen bizonyul egyre hasznosabb kiegészítő eszköznek. Tömeges elterjedésről nem beszélhetünk még, de a repüléstől az építészetig, számos példa bizonyítja, hogy a technológiát egyáltalán nem kell temetni, és azért, mert az átlagfelhasználói szinten nem vált mainstreammé, nagyon szép jövő előtt áll.
A Bochumi Ruhr Egyetem példájából kiderül, hogy a VR várostervezésre is remekül használható. A kutatók hangsúlyozzák: munkájukat környezetbarát módon végezték, az oktatási intézmény tetején lévő mobil napelem rendszerek által generált energiát használtak hozzá.
Szimulált forgatókönyvek, szimulált forgalommal
De miért kell várostervezéshez virtuális valóságot alkalmazni? Azért, mert a szerkezeti változások emberekre gyakorolt hatása jól mérhető ezekben az immerzív környezetekben – hangzik a kutatók, az egyetem kartográfusainak válasza.
Még mielőtt az önkormányzat komoly anyagi befektetéseket hajtana végre, fel kell mérni, hogy hogyan kellene városunknak kinéznie, hogyan hatnak az ott élő emberekre a változások. Ezek a felmérések eddig általában elméletiek voltak, nincsenek bennük konkrét megfigyeléseken alapuló mérések, inkább csak feltételezések. A VR, pont ilyen mérésekre ad lehetőséget.
A kutatók a Unity3 játékmotorral dolgoztak ki forgatókönyveket, amelyekben személyek átélhetik a változásokat. Fizikailag reagálnak rájuk, reakcióik mérhetők, számszerűsíthetők.
A várost, a környezetet átalakító új építkezések az állandó lakosokra és az ideig-óráig ott tartózkodókra egyaránt hatnak. A hatásokat viszont nehéz előrejelezni, de immerzív 3D-modellek segítenek.
A zajos környezet pszichológiai és mentális hatásai
A szoftvert eredetileg számítógépes játék-környezetek programozására tervezték, a kutatók némi módosítással városi közegek és a forgalom szimulálására használták. A szimulációkkal a tervezett szerkezeti változások, például a forgalom módosulásának a járművekre és a gyalogosokra gyakorolt hatásai közvetlenül vizualizálhatók.
A környező tér közérzetünket is befolyásolja. Például hosszú ideig zajos utcában lakó személyek nagyobb stressznek vannak kitéve, mint mások. A virtuális valóságban kivitelezett forgatókönyvek résztvevőinek mérték bőrük stressz-szintről árulkodó vezetőképességét. Számszerűsítve is kiderült, hogy erősebb közlekedési zajoknál idegesebbek.
Az eredmények pontosításáért, a stressz-szintről további infókat szolgáltató méréseket terveznek: a pulzus, a vérnyomás és a pupillaméret változása objektív adatokat szolgáltat. A jövőben a kartográfusok munkájára támaszkodó várostervezők immáron számszerűsített pszichológiai, mentális potenciális hatásokat is figyelembe vehetnek.
