Fel kell keményedni a nemzetközi kutatási piachoz és javítani kell a hazai hozzáadott értéken. Ebben ugyanis el van maradva Magyarország. A kutatási terület pedig pont az a mezsgye, amely segíti a hozzáadott érték javítását. Mégis a legfontosabb feladat, hogy elkerüljük a „provinciálitást” – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a 30 éves Bay Zoltán Kutatóintézet rendezvényén. Fennállásának 30-ik évfordulója alkalmából a Bay Zoltán Kutatóintézet több mint 100 közép- és nagyvállalati, tudományos és egyetemi vezető részvételével nemzetközi üzleti partnertalálkozót szervezett, valamint Bay Expo néven bemutatta legújabb innovatív ipari fejlesztéseit is.
Csák János szerint a szemléletváltást és fejlődést segíti a kormány által tavasszal jóváhagyott Neumann János Program is, amelynek egyik kulcseleme az „asszociáció”, vagyis hogy az innovációk ötletgazdái, az intézetek, a tudományos kutatóhelyek kapcsolódjanak össze a vállalatokkal és a pénzpiacokkal. A Bay Zoltán Kutatóintézet világ életében ezt tette – hangsúlyozta a miniszter. Továbbá méltatta Pungor Ernő (az intézet letrehozója) munkásságát. Mint mondta az alapító mert előre tekinteni egy olyan korban, amikor a versenypiac és a gazdaságpolitika is csak a következő napot látta. Az országok stabilitását, robosztusságát az határozza meg, hogy mekkora a megtermelt hozzáadott értékből a hazai hozzáadott érték.
Schmidt Balázs, a Bay Zoltán Kutatóintézet ügyvezető igazgatója az intézet küldetésének azt nevezte, hogy az ötleteket, az innovációkat a mindennapok valóságához igazítsák, hogy azokat „használni is tudjuk”.Pungor Ernő professzor, akadémikus 1993-ban alapította meg a kutatóintézetet, ami bátor lépés volt, mert az akkoriban tapasztalható nehéz gazdasági és társadalmi problémák ellenére is arra gondolt, hogyan lehet hosszú távon, felemelt fejjel előre nézni – méltatva az alapító tevékenységét.
A Bay Expo kiállítás részeként, bemutatták az ipar 4.0 szimulációs modelleket, újgenerációs drón- és szonár eszközöket, virtuális valóság modelleket, valamint mesterséges intelligenciára optimalizált okosszemüvegeket és monitorokat, roncsolásmentes vizsgálati eszközöket, valamint egészségipari robotokat és 3D szkennereket.
A kutatóközpont jövőképe egy olyan piaci alapon működő, nemzetközileg is jegyzett fejlesztőközpont létrehozása, mely képes a hazai és nemzetközi ipari innovációs igények gyors kiszolgálására, saját új szellemi termékek megalkotására. E cél eléréséhez az elmúlt három évtizedben eddig elért eredmények jó alapul szolgálnak.
Bay Zoltán (1900–1992) magyar kutatóként megteremtette a modern asztrofizika egyik új tudományágát, a rádiócsillagászatot, hiszen a világon elsőként neki sikerült radarhullámokkal megérinteni a Holdat. Tudományos eredményeire tekintettel kortársai közül többen Nobel-díj várományosaként is emlegették. Az ő nevét viseli az idén jubiláló tudásközpont, mely kutatóintézetként az ipari fejlesztések legjelentősebb hazai képviselőjévé vált.
