Egy új felmérés szerint a modern munkahelyeken éppen azok használják leggyakrabban az MI-t, akik a legkevésbé kapnak érdemi útmutatást, képzést, vagy akár csak hivatalos engedélyt a használatukra. Ez az úgynevezett MI-felkészültségi szakadék. A technológia gyakori felhasználói közé tartoznak felsővezetők épp úgy, mint Z generációs alkalmazottak.
Mi az az MI-szégyen?
A kutatást a WalkMe, az SAP egyik leánycége végezte több mint ezerfős amerikai mintán. Az eredmények szerint a munkavállalók közel fele (48,8 százaléka) bevallotta, hogy titkolja MI-használatát a munkahelyén.
Ennek oka, hogy attól tartanak, kollegáik, főnökeik elítélnék őket ezért. A kutatók szerint ez – ha részben is, de – bizonyíték lehet az “MI-szégyen” nevű jelenség létezésére.
Ez a feszengés a leginkább a felsővezetőknél jelenik meg: 53,4 százalékuk elrejti MI-használati szokásait – noha ők a leggyakoribb felhasználók.
A paradoxon tehát leginkább a vezetői szinten mélyül el, de a pályakezdők sem kivételek – írja beszámolójában a Fortune.com.
Lelkes Z generáció – támogatás nélkül
A Z generáció vegyes érzésekkel közelít az MI-hez: lelkesedés és szorongás egyaránt jellemzi őket.
A megkérdezettek 62,6 százaléka végzett már el munkát MI segítségével, de úgy tett, mintha az teljesen saját erőfeszítésből született volna. Ez minden korosztály közül a legmagasabb arány.
A válaszadók több mint fele (55,4 százaléka) tett úgy értekezleteken, mintha értené az MI-t. Viselkedésük helyzetfüggő: 28,4 százaléka túlzásba viszi az MI-használatát bizonyos emberek előtt, míg 13,5 százaléka inkább lekicsinyli. Mindez attól függ, hogy kivel beszélnek.
Ugyanakkor mindössze 6,8 százalék számolt be arról, hogy alapos MI-képzést kapott, 13,5 százalék viszont semmilyet. Ez a legalacsonyabb arány az összes korosztályt tekintve.
Mindezek ellenére a Z generáció 89,2 százaléka használ MI-eszközöket a munkahelyén. Ugyanekkora arányban nem a munkáltató által jóváhagyott eszközöket használják.
A jelentés szerint mindössze 7,5 százalékuk részesült kiterjedt tréningben, de ez nem jelent érdemi javulást a 2024-es 7 százalékhoz képest.
MI-osztálykülönbség és a produktivitás-paradoxon
Az MI-képzéshez és útmutatáshoz való hozzáférés a vállalati ranglétrán felfelé haladva javul. A pályakezdőknek csupán 3,7 százaléka kapott komoly tréninget, míg a felsővezetőknél ez az arány 17,1 százalék.
A fiatalabb és alacsonyabb szinten dolgozó munkavállalók így támogatás nélkül maradnak. Ezzel a kutatók szerint létrejön az “MI-osztálykülönbség”.
Bár a dolgozók 80 százaléka szerint az MI javította a termelékenységet, 59 százalékuk azt is bevallotta, hogy több időt emésztett fel az eszközökkel való “küzdelem”, mintha maga végezte volna el a munkát.
Ezt a listát is a Z generáció vezeti: 65,3 százalékuk szerint az MI inkább lelassítja őket. E korosztály 68 százaléka nagyobb munkateljesítmény nyomása alatt áll emiatt.
Majdnem minden harmadik Z generációs komolyan aggódik az MI munkahelyi hatásai miatt. Az önbizalom vegyes: csak 45 százalékuk mondja magát “nagyon magabiztosnak” MI-használatban, szemben a millenniumi korosztály 56,3 százalékával. Ez alig több, mint az X generáció 43,2 százaléka.
A bevezetés káosza
A WalkMe felmérése kaotikus MI-bevezetési gyakorlatról tanúskodik.
A dolgozók több mint fele túlterheltnek érzi magát az MI-tréningek miatt, amelyek “második munka” érzését keltik. Ez stresszt okoz, miközben csekély haszonnal kecsegtet.
Bár csak feltételezés, hogy a rossz képzési gyakorlatok összefüggésben állhatnak az MIT egy kutatásának döbbenetes eredményeivel. Eszerint a nagyvállalati generatív MI-projektek 95 százaléka kudarcot vallott.
Az ugyanakkor biztos, hogy a “tervezőasztal” és a gyakorlati megvalósítás között komoly szakadék húzódik. Ez pedig – a befektetői félelmekkel párosulva – még tovább fokozza az aggodalmakat.
Elveszi a tapasztalat-szerzés esélyét
Egy másik fontos tanulmányban a Stanford arra jutott, hogy 2022 vége óta, amikor a generatív MI berobbant, statisztikailag jelentős visszaesés történt a pályakezdői felvételekben. Ez azoknál a munkaköröknél érvényesül főként, amelyek közvetlenül ki vannak téve az MI-automatizációnak.
Vagyis, az MI-eszközök mesterfokú használata létfontosságú a fiatalok számára, miközben a WalkMe felmérése szerint éppen ők kapják a legkevesebb képzést.
A kutatás megerősíti az “árnyék MI” trendet is. A dolgozók tömegesen használják az MI-eszközöket, miközben a vállalatok hivatalosan jóval le vannak maradva. A felsőoktatási intézmények egy része eközben tiltja az MI-eszközöket a “csalási válság” visszaszorítására.
Ez a szakadék a befektetői aggodalomtól kezdve a pályakezdők titkos MI-használatán át egészen a felsővezetői nyomásig kirajzolódik. Holott a vezetőknek forradalmasítaniuk kellene cégeiket – ám a hype és a valódi üzleti érték közötti ellentét egyre nagyobb.
A tanulmány szerint a munkáltatóknak át kell hidalniuk az MI-felkészültségi szakadékot. Ennek eszköze a világos iránymutatás, az átfogó képzés és az átlátható szabályozás lehet.
