Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési osztályának (UNCTAD) hétfőn közzétett jelentése szerint négy fő módot azonosítottak, ahogy az MI hatással lesz a munkahelyekre.
Döntsd a tőkét!
Egyrészt az MI helyettesíti, másrészt kiegészíti az emberi munkavégzést. Emellett elmélyíti az automatizálást, valamint új munkahelyeket hív életre – ilyenek lehetnek egyébként az MI-kutatás és -fejlesztés.
Az ENSZ arra is kitért, hogy az a maroknyi vállalat, amely az MI világszintű fejlődését irányítja, gyakran a tőkét részesíti előnyben a munkaerővel szemben – írja beszámolójában a Euronews. Eszerint tehát fennáll a veszélye annak, hogy az MI csökkenti a fejlődő országokból származó alacsony költségű munkaerő versenyelőnyét.
Rebeca Grynspan, az UNCTAD főtitkára szerint erősebb nemzetközi együttműködésre van szükség azért, hogy a hangsúlyt “a technológiáról az emberekre” helyezzük át.
Erős koncentráció
A jelentés szerint az MI-piac értéke 2033-ra 4,8 billió dollárra nő majd, de ennek “kedvezményezetti köre” továbbra is erősen koncentrált marad.
Az ENSZ szerint mindössze száz, főként az Egyesült Államokban és Kínában működő vállalat adja a világ MI-vel kapcsolatos kutatás-fejlesztési kiadásainak csaknem felét.
A piaci dominancia mind nemzeti, mind vállalati szinten növelheti a technológiai szakadékot. Számos fejlődő országot fenyeget az a veszély, hogy kimarad a technológia előnyeiből.
Mindkét ország a szakmailag lektorált cikkek egyharmadát és az MI-szabadalmak kétharmadát állítja majd elő. Vagyis, az ENSZ-tanulmány megfogalmazása szerint – ők uralják majd a tudástermelést.
A jelentésben megjegyzik, az olyan amerikai tech-óriások, mint az Apple, az NVIDIA vagy a Microsoft, háromezer-milliárd dollár piaci értékkel rendelkeznek. Ez az érték megközelíti a teljes afrikai kontinens gazdasági teljesítményét. Ezek mellett az Amazon és az Alphabet, a Google anyavállalata legalább kétezer-milliárd dollárt ér.
Szélesedő tech-szakadék
A piaci dominancia mind nemzeti, mind vállalati szinten növelheti a technológiai szakadékot, és számos fejlődő országot fenyeget az a veszély, hogy lemarad a technológia előnyeiről.
A fent említett vállalatok közül több ellen versenyjogi vizsgálat zajlik az EU-ban. Ugyanakkor Brüsszel az elmúlt napokban több esetben is fontolóra vette a digitális szolgáltatásokra kivetett adók felülvizsgálatát is – persze a nagy tech-cégek európai tevékenysége kapcsán.
A tanulmány azt is vizsgálta, hogy az egyes országok mennyire versenyképesek más “határtechnológiák” terén. Eszerint az Egyesült Államok előnyben van az olyan digitális technológiák vonatkozásában, mint az MI, az internet, a “big data”, a blokklánc vagy a 3D nyomtatás. Kína ezzel szemben az 5G mobilhálózatok, a drónok és a fotovoltaikus napelemek terén számít tech-nagyhatalomnak.
Japán és Korea szintén versenyképesnek számít ezekben a szegmensekben, de szintúgy a nanotechnológia és a robotika terén.
Az ENSZ arra is rámutatott, hogy 118 ország – főként a déli féltekéről – szinte teljesen kimarad az MI-szabályozásról szóló beszélgetésekből.
Közeleg az ötödik ipari forradalom?
Az MI a gépi tanulást (ML) használja arra, hogy hatalmas mennyiségű adatból mintákat és összefüggéseket azonosítson. Ezzel teljesítménye folyamatosan javul. Ez azt jelenti, hogy ezek a rendszerek nem korlátozódnak rutinszerű és strukturált feladatokra, mint a korábbi automatizálási technológiák.
Ennek eredményeként az MI-rendszerek elméletileg felülmúlhatják a régebbi rendszereket és nem kizárt, hogy az emberi teljesítményt is. Más rendszerekkel kombinálva pedig az MI a fizikai termelést is irányíthatja.
Az, hogy az MI milyen hatással lesz a munkaerőre, attól függ, hogy az automatizálás, a technika kiterjedése és az új pozíciók hogyan hatnak egymásra.
Az UNCTAD szerint a fejlődő országoknak a megbízható internet-kapcsolatokba kell növelni a befektetéseiket. A jó minőségű adatkészleteket kell rendelkezésre bocsátaniuk az MI-rendszerek képzéséhez. Emellett olyan oktatási rendszereket kell kiépíteniük, amelyek biztosítják a szükséges digitális készségeket.
Ennek érdekében az UNCTAD egy olyan közös globális létesítmény létrehozását javasolja, amely az MI eszközeit és számítási teljesítményét méltányosan osztaná meg a nemzetek között.
(Kép: unsplash.com/Clayton Cardinalli)
