(kiemelt fotó: EnvatoElements)
Az európaiak idén várhatóan 1200 milliárd dollárt fordítanak majd infokommunikációs megoldásokra, termékekre és szolgáltatásokra, ami 4,2 százalékkal múlhatja felül a tavalyi értéket – derül ki az IDC friss előrejelzéséből. A kutatócég prognózisa szerint a 2026-ig terjedő időszakban évente átlagosan 5,4 százalékos fejlődésre lehet majd számítani, aminek eredményeként 2026-ban már 1400 milliárd dollár fölött lesz az európai IKT-költés.
A bővülés fő mozgatórugói az elemzés szerint a skandináv országok és az Egyesült Királyság lesznek. A tanulmány készítői megjegyezték azt is, hogy az EU által kivetett szankciók és az Oroszországot elhagyó vállalatok növekvő száma miatt az orosz IKT-piac éves szinten 9,4 százalékkal fog zsugorodni.
„Bár a legtöbb országban a szervezetek recesszióra számítanak az idei évben, az európai IKT-kiadások kilátásai továbbra is pozitívak. A technológiai beruházásokra úgy tekintenek, mint a versenyelőny megszerzésének eszközére, valamint a rendkívül változékony piacon felmerülő számos kihívás megoldására” – mondta el Simon Zsolt, az IDC vezető kutatási elemzője.
A kutatócég az egyes szegmenseket is megvizsgálta, és várakozásaik szerint a szoftverekre fordított összeg nő majd a leggyorsabban éves szinten idén, de a felhőalapú megoldások is húzóágazatnak számítanak majd 2023-ban. Az elemzés szerint a szoftverek rendkívül ellenállónak bizonyultak a kontinenst jelenleg sújtó zavarokkal szemben, ami a mesterséges intelligencia (MI) platformok és a szoftverminőségi és életciklus-eszközök, az alkalmazásplatformok, az integrációs szoftverek és az együttműködő alkalmazások gyors térhódításának köszönhető.
Az inflációs nyomás és a több európai országban tapasztalható gazdasági recesszió ellenére az informatikai és üzleti szolgáltatásokba, a távközlési szolgáltatásokba és a hardverekbe történő beruházások is tovább növekednek. Az eszközpiac azonban komoly problémákkal néz szembe a csökkenő lakossági vásárlóerő, az ellátási lánc korlátai, valamint a vállalatok költségtakarékossági intézkedései miatt. Ezen hatások eredményeként idén várhatóan 2,2 százalékkal esik majd az eszközökre fordított összeg a múlt évhez képest az európai piacon.
Annak ellenére, hogy idén kevesebbet költenek eszközökre, a fogyasztói szektor még 2025-ben is a legnagyobb IKT-költő lesz a kontinensen, a teljes ráfordítás közel 28 százalékával, igaz abban az éves növekedés üteme később is egy százalék alatt marad, mivel a megélhetési költségek emelkedése a fogyasztói vásárlásokon is érezteti hatását.
A bankszektor és a gyártás a második, illetve a harmadik helyet foglalja majd el a legtöbbet költő szektorok rangsorában, együttesen több mint 210 milliárd dollár piaci értékkel. A bankszektorban működő szervezetek az automatizálás felgyorsítására fognak összpontosítani a banki alapszolgáltatások, az adatbázis-kezelés és az erőforrás-kezelés támogatása érdekében. A mesterséges intelligenciát a rugalmasabb és személyre szabottabb szolgáltatások nyújtására fogják felhasználni a jobb ügyfélélmény érdekében.
A feldolgozóipari vállalatok olyan technológiákba fognak befektetni, amelyek biztosítják a költséghatékony működést, kezelik a növekvő adatmennyiséget, és csökkentik a személyzetre nehezedő nyomást a robotika és a robotizált folyamatautomatizálás (RPA) révén.
