(Képek: Rawpixel, Flickr)
Az internet folyamatosan változik, a web3 platformok és a metaverzum-technológiák a jövőben sokkal valóságosabbá, immerzívebbé tehetik az online élményt. A változások a kreatív iparágakat, például a játékipart, a művészeteket, befogadásukat, fogyasztó és alkotó viszonyát is átalakítják.
Az online világ eddig is drasztikusan megváltoztatta az alkotótevékenységeket, és a zene az egyik legérintettebb szektor. A jövőkutató és influenszer Bernard Marr, több mint húsz könyv szerzője négy pontban foglalta össze, mi várható a jövőben.
Virtuális előadások
A fizikai valóságban lehetetlen többmilliós koncerten részt venni, a jövő virtuális világaiban viszont nem lesz az. Marr a szakértők és befektetők döntő többségénél sokkal rózsásabban látja a metaverzum jövőjét, szerinte elsősorban ott lehet majd ilyen élményben részünk.
Ariana Grande több nap alatt 78 millió személy által megtekintett virtuális Fortnite show-it hozza fel példaként. Másik példája az 1970-es évek diszkó legendája, az ABBA Voyage előadása. Ezeken a fellépéseken az előadót digitális avatár (az ABBA esetében ABBAtár) jeleníti meg, és már ma is népszerűek. Művészek tovább bővíthetik rajongótáborukat.
Az MTV-nek annyira megtetszettek a virtuális koncertek, hogy 2022-ben a „Legjobb Metaverzum Előadás” kategóriát is felvette éves videós zenei díjai (VMA) közé. Az első győztes a dél-koreai Blackpink K-Pop zenekar lett.
Virtuális popsztárok
Virtuális személyek évtizedek óta funkcionálnak, William Gibson 1996-os Idoruja csak digitálisan létező popsztár körül bonyolódott, aztán a weben is megjelentek hasonló csillagok. Hol híreket mondtak, hol zenéltek, ma pedig a mesterségesintelligencia-technológiák berobbanásával egyre több van belőlük, rengeteg például a nagyon szexi és kísértetiesen élethű szintetikus influenszer. Sokan el sem hiszik róluk, hogy nem húsvér alakok.
Popsztárok esetében zeneipar és közönség is sokat nyerhet. Mivel digitálisak, soha nem fáradnak el, bármikor felléphetnek, a rajongók közelebb kerülhetnek hozzájuk a virtuális világokban. Nem hibáznak, nem alszanak, szimultán tartózkodhatnak több helyszínen.
Nagyobb termékértékesítés
Játékplatformokon megszoktuk a virtuális tárgyakat. Hasonló termékek zenészeknek is komoly bevételt jelenthetnek. Zara Larsson svéd énekes a Robloxon kezdett el virtuális cuccokat (sapkát, napszemüveget stb.) árulni, és egymillió dollárnál többet keresett velük.
A metaverzum márkák és művészek együttműködési lehetőségeit is bővítheti, képzeljük el, hogy például az Adidas szponzorálja valamelyik világsztár virtuális fellépését. Divatházak megtervezik a ruháját, de kapcsolódó termékeket is a metaverzum piactereire dobnak. A lemezeladásokból származó bevételek csökkenésével a virtuális közegekből érkező dollárok kompenzálhatják a kiesést.
Zenei NFT-k
Az NFT csillaga ugyan pont leáldozóban van, a divathullámnak vége, Marr viszont komoly jövőt jósol a 2017-ben bevezetett „nem helyettesíthető zsetonoknak.” Gyűjthető albumborítókban, dalok NFT-iben, exkluzív rajongóklub-tagságiban, koncertjegyek digitális változatában és hasonlókban látja a megoldást. Ha pedig egy NFT-birtokos az ereklye értékesítése mellett dönt, a popsztár is kap belőle jutalékot.
Decentralizált platformokon, például az Opulouson zenészek a klasszikus közvetítő, például a kiadó kihagyásával hozhatnak létre, adhatnak el NFT-ket, azaz munkáik közvetlen jutnak el a rajongókhoz. Egyes kiadók viszont máris észbe kaptak, és a lehetőségre ráérezve, a Warner például partnerségre lépett az OpenSea NFT-piaccal. Művészei ott indítják útra NFT-gyűjteményeiket.
