Képek: X, Instagram
Az 1980-as évek óta képkorszakban, képkorszakok láncolatában élünk. Álló- és mozgóképek végtelen áradata befolyásolja gondolkodásunkat, alakítja napjainkat, a valóság baudrillardi szimulakrummá válik, a kép lassan semmire sem referál, csak önmagára, de leginkább önmaga látszatára.
Képkorszak
A képkorszak mostani szakasza a ma már széles körben használt generatív mesterséges intelligencia (MI) és a generatív ellenséges (neurális) hálózatok diadalmenete. Bármiről készíthetünk valódinak tűnő fotó-, videómásolatot, különösebb tehetség sem kell hozzá. Az utóbbi évek és főként az idén őszi argentin elnökválasztás bizonyította, hogy a politikai erők mindenképpen élni akarnak a technológia adta kétes lehetőségekkel, és ha tehetik, természetesen élnek is velük.
Ezek az anyagok elbizonytalanítanak, a szavazó kérdéseket tesz fel magának, miközben kamuképek befolyásolják, amelyekről vagy tudja, vagy nem, hogy nem valódiak – de ha tudja, még akkor is hatnak rá. A médiába vetett bizalmát mindenképpen elveszti. Tudósok szerint az MI kamuképei, kamuvideói egyre komolyabb veszélyt jelentenek a demokráciára.
Vizuális vízözön
A későbbi győztes szélsőjobboldali, a gazdaságról libertariánus nézeteket valló, viszont semmiképpen nem hétköznapi Javier Milei és a peronisták által támogatott, középbalos, jelenlegi gazdasági miniszter Sergio Massa az argentin elnöki címért folytatott versengésében a közösségi médiumokat korábban soha nem tapasztalt mértékben árasztották el a magukat dicsőítő, a másikat teljesen lejárató szöveges, még inkább képes és mozgóképes anyagokal.
Az október végi első kör során egyik jelölt sem szerezte meg a győzelemhez szükséges szavazatmennyiséget. Ezt követte a vizuális vízözön, amiből szinte bármilyen online tevékenységet folytató egyetlen argentin sem maradhatott ki, olyan mennyiségben kapták az áldást.
Oroszlánkirály kontra Indiana Jones, Halloween zombi kontra Mao Cetung
Milei kampányához a Stable Diffusion-ön alapuló, egyedire alakított modellt használtak. A jelöltet rajzfilmszerű, Argentínát simogató jóságos oroszlánként, az ország megmentőjeként jelenítette meg. Massát csapata a rettenthetetlen Indiana Jonesként mutogatta boldog-boldogtalannak, azaz az Oroszlánkirály az egyik oldalon, Steven Spielberg legemblematikusabb hőse a másikon.
Az idealizált alakokkal ellentétben, amikor a másikról volt szó, minden mehetett, ami belefér, és még az is bőven, ami nem. Milei például a Halloween legendákhoz kötve természetesen zombiként, rettenetesen randa élőhalottként tetszelgett plakátokon, és igyekezett kísérteni, elriasztani országszerte, de különösen Buenos Airesben a jámbor argentinokat. Más ősgonoszok, rosszfiúk, lejáratott és nevetséges filmkarakterek bőrébe szintén belebújtatták: volt ő Alex Stanley Kubrick Mechanikus narancsában, szerepelt a Félelem és reszketés Las Vegasban is, mindkét moziban pszichológiailag felettébb instabil karakternek tűnt. Egy ennyire kattant, érzelmektől vezérelt, kiszámíthatatlan figura mégsem irányíthatja Argentínát – sugallta Massa stábja, aztán a választók másként döntöttek.
Milei emberei persze nem hagyták annyiban, hamar visszavágtak. Massa a Kínai Népköztársaságot megalapító Mao Cetung klasszikus kommunista egyenruhájában, vörös diktátorokra olyannyira jellemző arckifejezéssel, testtartással tűnt fel.
Kötelező címkézés: Made by AI
A legtöbb képet vagy MI által generáltként címkézték fel, vagy nem is kellett, mert annyira ordított róluk, hogy kamu.
Massa emberei kamuvideókat is posztoltak az Instagramra, amelyeket később eltávolítottak onnan. Az egyiken Milei hosszútávú befektetésként kezeli a gyerekeket. De hol is számítanak hosszútávú befektetésnek? Az emberi szervek piacán… A videót maga Massa is letagadta, ízléstelennek tartotta.
Egy másik jelölt még az első körben mélyhamisítvány (deepfakes) technológiával igyekezett hitelteleníteni egy gazdasági tanácsadót, sugallva, hogy szexuális szolgáltatásokért cserébe kínál munkát. Többen elmondták, hogy a hangklónozás nagyon könnyen kivitelezhető, és máris jönnek a változatos minőségű kamuhangok. A felvételek valódiságát egyre nehezebb megállapítani, lassan ahhoz is mesterséges intelligencia kell.
„Olyan az egész, mint egy erősen csúszós lejtő. A most nagyon élethűnek tűnők egy év múlva még inkább azok lesznek” – jelentette ki Isabelle Frances-Wright, a Strategic Dialogue Intézet, egy londoni think tank technológiai vezetője.
Mélyhamisítványok korábbi választási kampányokban, például Indiában és Dél-Koreában is megjelentek, reklámokként használták őket. A Google – a témára vonatkozó, megváltoztatott politikájának részeként – idén több demokratikus országban, köztük Argentínában is kötelezővé tette, hogy ha a Google adson keresztül terjesztik az anyagokat, akkor a politikai hirdetésekben egyértelműen címkézzék fel a mesterséges intelligencia által készített képeket. A Meta 2024-től várja el ugyanezt, a hirdetőknek fel kell címkézniük az MI generálta médiatartalmakat, azaz a Facebookon, az Instagramon és a Whatsappon ezek a tartalmak – bőven a határidő lejárta előtt – még megjelölés nélkül keringhettek. Meg is lett a hatásuk.
