(Kiemelt kép: Unsplash)
Egy friss kutatás szerint a németek évente 9,8 milliárd eurót költenek elsősorban játékra használt hardverre és szoftverre. Ez több, mint amennyit mozira, filmekre és streamingre (körülbelül 6,2 milliárd euró), zenére (2 milliárd euró) és még Németország elsődleges labdarúgó-bajnokságára, a Bundesligára (3,6 milliárd euró). Ezzel Németország az első helyen áll Európában és az ötödiken világszinten az USA, Japán, Kína és Dél-Korea mögött.
Igazi gamerek
A németek több mint fele (54 százaléka) rendszeresen tölt időt digitális játékokkal PC-n, játékkonzolon, okostelefonon vagy táblagépen. A 16-29 éves korosztályban ez az arány még a 85 százalékot is meghaladja, ráadásul a 65 év felettiek körében is magas a szám, nem elhanyagolható 18 százalék. A fiatal férfi gamer közhelyével ellentétben a játékosok átlagéletkora folyamatosan emelkedik (jelenleg 38 év), és a játékosok közel fele nő. Nem szabad elfelejteni egyébként, hogy az országban az utóbbi időben jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma – nekik nagyon sok idejük van játszani. Ráadásul a legfrissebb adatok szerint az infláció és a magas munkanélküliség miatt bezuhant a fogyasztás is. Ezek a folyamatok összefüggnek, hiszen ha kevesebbet költenek a napi szükségletekre, több idejük marad másra. Ezt pedig a legegyszerűbb a tartalom fogyasztással, vagy játékkal kitölteni.
Ráadásul a német kormány is támogatja a hazai játékipart. 2022-ben összesen 117 projekt finanszírozására 50 millió euró állt rendelkezésre. 2023 első negyedévében 35 projektet hagytak jóvá mintegy 26 millió euró értékben, és további közel 70 pályázatot nyújtottak be eddig. A kormányzati jelenlét pedig indokolt, hiszen sehol máshol a világon nincs annyi rajongó és játékfejlesztő, mint a kölni Gamescom-on. A látogatók számát és a kiállítási alapterületet tekintve a Gamescom a világ legnagyobb videojáték-vására. Már amikor 2009-ben elindult, 200 ezer embert hozott Németországba. A járvány előtti években a vásár 340 ezer látogatót regisztrált. Idén (augusztusban) ennél is többen voltak.
Munka és játék
A németek valóban bolondulnak a játékokért és a legmeglepőbb, hogy nem csak a városi ficsúrok úri huncutsága a gaming. A gazdaálkodásból élők is imádják a szimultárokat. Például a hosszú nap után leszálnak a traktorról és otthon a gép előtt ugyanazt csinálják virtuálisan, mint a való életben (IRL)
Az egyik legismertebb szimulációs játék a „farming”. A játékosok egy farmot vezetnek, betakarítanak és értékesítik a megtermelt terményeiket. A pénzből pedig gépparkot fejlesztenek. Ez a játéksorozat először 2008-ban jelent meg, és mára több mint 20 részből áll, amelyeket közel 30 millió alkalommal adtak el. A szimulációs játékok piaca más szakmák terén is virágzik: van távolsági buszszimulátor, autóműhely-szimulátor, tűzoltó szimulátor és még sok más.
A mezőgazdasági szimulátort az astragon Entertainment , a düsseldorfi székhelyű vezető német játékkiadó értékesíti . Olyan játékokról ismert, mint a „Construction Simulator” és a „Police Simulator”. A cég fő célja, hogy a játékok minél valósághűbbek legyenek. A „Bus Simulator” esetében ennek érdekében neves márkákkal működik együtt. Feltűnő, hogy a munkaszimulációs játékok közül megdöbbentően sokat fejlesztenek a német nyelvterületen. A kutatók viszont egyelőre nem egészen értik miért pont a németek körében a legsikeresebbek. Egyesek szerint összefügghet azzal, hogy a németek egyszerűen fogékonyabbak a technológiai újításokra, illetve magára a technológiára, amit a szimulációs játékokon keresztül olcsóbban megszerezhetnek, mint a való életben.
