Mint arról a CNBC is beszámolt, a több mint háromezer fős európai felmérés szerint az emberek 75 százaléka támogatja, hogy a rendőrség és a hadsereg megfigyelési célokra használja az MI-t. Ez alatt főként olyan technológiákat kell érteni, mint az arcfelismerés vagy a biometrikus adatok használata.
A madridi egyetem tanulmányában arra is rámutatott, a támogatottság mértéke talán meglepő, mivel az európai adatvédelmi szabályok a világon a legszigorúbbak közé tartozinak.
Az EU 2018-ban vezette be a GDPR-t, azt a keretrendszert, amely szabályozza, hogy a szervezetek hogyan tárolják és dolgozzák fel a felhasználói adatokat.
A GDPR-t megsértő vállalatokat éves globális bevételük négy százalékáig, vagy 20 millió euróig terjedő bírsággal sújthatják.
„Nem egyértelmű, hogy a közvélemény végiggondolta-e ezeknek az MI-alkalmazásoknak a következményeit” – mondta Ikhlaq Sidhu, a madridi magánegyetem dékánja a CNBC-nek.
A jelentés szerint még ennél is nagyobb, 79%-os volt a támogatottsága az MI alkalmazásának a közszolgálati feladatokban, mint a forgalom-optimalizálás.
Amikor azonban olyan kényes ügyekről esett szó, mint a feltételes szabadlábra helyezésről szóló döntések, a legtöbb európai (64 százalék) ellenzi a mesterséges intelligencia alkalmazását.
Sokan még szavazni is az MI-t küldenék
A széles körű európai támogatottság ellenére úgy tűnik, a kontinens lakói igencsak aggódnak az MI-nek a demokratikus folyamatokban játszott szerepe miatt.
Az emberek több mint kétharmada (67 százalék) tart az MI manipulációjától a választások során. Leginkább attól félnek, hogy az MI-t félretájékoztatásra is lehet használni. Az aggodalmak egyik fő forrása, hogy az MI segítségével létrehozott deepfake tartalmak. Vagyis az olyan, MI-generált képek, videók vagy hangfelvételek, amelyek akár dezinformációs céllal is felhasználhatók.
A jelentés szerint az európaiak mintegy harmada (31 százaléka) úgy gondolja, hogy az MI már korábban is befolyásolta választási döntéseit.
A madridi magánegyetem jelentésének apropója egyébként a 2024-es amerikai választások, amelyet november 5-re írtak ki.
A kutatók egy kimondottan érdekes megközelítést is beemeltek a felmérésbe. Az erre adott válaszokból pedig kiderült: a 18 és 34 év közötti fiatalok harmada (34 százaléka) bízna is egy MI-alkalmazásban, hogy a nevében szavazzon politikusokra.
A 35-44 évesek körében ez az arány 29 százalék, a 65 éves és idősebbek körében pedig mindössze 9 százalék volt.
(Kép: Dall-e)