Az Egyesült Államok hadserege gépi látással igyekszik pontosabban megcélozni az ellenséges állásokat a Vörös-tengeren és a világ más pontjain. A Palantir illetve az Amazon, a Microsoft, az ECS Federal, az L3Harris, a légi megoldásokban utazó Maxar, Sierra Nevada, plusz további meg nem nevezett cégek által fejlesztett technológiákat integráló rendszernek a neve Maven. A megoldás műholdas és geolokációs adatokat elemezve azonosít valódi célpontokat.
Az amerikai hadsereg egyik gyors reagálású csoportja gyakorlatozás közben használta a Vörös-tengeren hajókat, Jemenben rakétakilövő állomásokat, Irakban és Szíriában potenciális légicsapás-célpontokat azonosító, Ukrajnában szintén bevetett, orosz fegyverraktárakat is lokalizáló rendszert.
Adatfolyamokat integrál
Különféle adatfolyamokat egyesít földrajzi területek felülről lefelé irányuló képévé. A műholdak álló- és mozgóképeket szolgáltatnak, a radar és infravörös megfigyelési képességgel pedig a felhőkön és a más gátló tényezőkön is átlát. Nem vizuális információkat is, így például mobiltelefonok helyadatait és közösségimédia-posztokat szintén integrál.
A katonai felszereléseket, például repülőgépeket és tankokat, kiemelve az objektumok fontos helyváltozásait, gépilátás-modellek azonosítják. Új vagy újonnan aktivált katonai bázisok felszereléseit is képesek regisztrálni.
A megjelenített térképen sárgával körvonalazza a lehetséges célpontokat, kékkel pedig a baráti erőket, iskolákat, kórházakat és más civil zónákat, amelyeket nem vesz célba. Humán döntéshozók átnézik az outputot, majd engedélyezik a válaszcsapást (vagy nem).
A Google nemet mondott rá
A fejlesztést eredetileg a Google jegyezte. 2017-ben kezdték az amerikai védelmi minisztériumnak, csakhogy a nagyvállalat dolgozói részéről akkora volt a tiltakozás, hogy a cég 2018-ban nem hosszabbította meg a tárcával kötött szerződést. A projektet a Palantir „örökölte meg.”
Az amerikai hadsereg jelenleg nyolcszáznál több MI-kezdeményezésben érintett.
Változatos technológiai partnerek és beszállítók vesznek részt bennük. Amerika azonban nincs egyedül, mert más országokban, például Izraelben és Ukrajnában szintén futnak saját fegyveres konfliktusaikat rendezendő, a célzást mesterséges intelligenciával megtámogató hasonló projektek.
Automatizált hadviselés
Egyes amerikai katonai szakértők tartanak az esetleges hibáktól, Maven pontatlanságától. Eddig hatvan százalékos pontossággal azonosított objektumokat, míg a speciális gyorsreagálású egység 84 százalékban. A rendszer gyakorlóadataiban a sivatagi környezet a leggyakoribb, ezért másfajta környezetekben rosszabbul teljesít.
Maven és a hasonló rendszerek egyes szempontokból jobbak a humán elemzőknél: sokféle adatfolyamot szimultán figyelnek meg, integrálnak, gyorsabban azonosítják a potenciális célpontokat. Másrészt újabb lépéssel visznek közelebb az automatizált hadviseléshez, és egy nap helyettesíthetik az emberi döntéshozást.
(Képek: DeepLearning.ai)
