Sokan azok közül, akik elkezdték rendszeresen használni az olyan generatív algoritmusokat, mint a ChatGPT, hajlamosak antropomorfizálni a technológiát, és úgy kezelni, mintha egy embertársukkal lenne dolguk. Mivel ez az interakció egy prompton keresztül történik, nagyon gyakori, hogy az emberek rendkívül kétértelmű módon kérnek egy feladatot, a levegőben hagyva számos olyan tényezőt, mely befolyásolhatja a kapott válasz minőségét, vagy akár szívességként kérnek dolgokat, vagy köszönetet is mondanak a gépi elmének.
Miért forradalmasítja a generatív MI a low-code és no-code fejlesztéseket?
Az olyan szoftverfejlesztési trendek megjelenésével, mint a felhőalapú számítástechnika, a Web 3.0 és a kódszegény fejlesztés, kétségtelen, hogy a szoftveriparág világa, ahogyan azt ismertük, jelentős változás előtt áll. Az egyik ilyen nóvum már most is egyre nagyobb teret nyer, mivel számos vállalat és szervezet használja fejlesztési folyamatainak racionalizálására az MI-alapú szoftverfejlesztést.
Mesterséges intelligencia Afrikában
A jelenlegi afrikai társadalomban a mesterséges intelligencia egyre népszerűbbé válik, és az emberi tevékenység minden területére igyekszik kiterjedni. E modern technológiák elfogadása és használata afrikai kontextusban jelenleg viszont alacsony szinten áll, ami néhány felmerülő kihívásnak tudható be. Következésképpen ezek a nehézségek közvetlen hatással lehetnek az afrikai gazdaság fejlődésére is.
Helyettesítheti a mesterséges intelligencia a programozásban az emberi szakértelmet?
Amikor a mesterséges intelligencia szoftverfejlesztésre gyakorolt hatásáról beszélünk, az érvelés gyakran a kódolásra és annak a kreatív problémamegoldástól való függésére irányul, mely olyan képesség, amit csak a legjobb emberi elmék tudnak nyújtani. Rendben, egyelőre maradjunk ennél a feltevésnél, de a szoftverépítés sokkal több, mint kódolás.